Nem örömteli azért sem, mert nagyon nehéz gazdasági helyzetben van a Háromszék, nem a nagy álmok, tervezések ideje következik, hanem a túlélésért való küzdelemé. Még ilyen körülmények között is megtisztelő azonban továbbvinni a fáklyát, melyet nagynevű elődeink lobbantottak lángra, melynek fénye világított, melengetett, eligazított, irányt mutatott közösségünknek az elmúlt évtizedekben, olyan szakmai mérföldkövekkel szegélyezték utunkat, amelyeket a továbbiakban is kötelező érvényűnek tekintünk: tisztességesen, tárgyilagosan, lényegre törően tájékoztatni és szolgálni olvasóinkat.
Nem irányváltás következik, stafétaátadás történik csupán a Háromszék vezetésében, hasonlóan ahhoz, ahogy tizenhat esztendővel ezelőtt Farkas Árpád átadta az irányítást Farcádi Botondnak. Azóta azonban sokat változott a világ körülöttünk, és az újság szerepe, jelentősége is tompult, mind kevesebben érzik úgy, hogy a minket körülvevő hang- és zűrzavarban szükségük lenne a hozzánk hasonló mankóra, mely segíthet eligazodni a mindenhonnan felénk áramló információáradatban. Mind kevesebben gondolják, hogy csak az ellenőrzött, megbízható forrásból érkező hírekre alapozva kerülhetik el, hogy a manipuláció áldozatává váljanak, és talán nagyon sokan észre sem veszik, hogy politikai, gazdasági játszmák játékszereivé lesznek.
Sokan mondogatják, nincs már szükség nyomtatott sajtóra és újságírókra, a közösségi hálók megteremtették a demokratikus véleménynyilvánítás fórumát. Valóban így lenne? Mindaz, ami a világhálón szembeárad velünk, pótolni tudja az újságokat? A könyveket vagy a színházat sem seperte le a porondról a mozi, majd a televízió, mint sokan vizionálták, a színvonalas irodalom, tudomány, művészet ma is utat talál azokhoz, akik kicsit többre vágynak saját életük túlélésénél, akik tudják, ezek a szépségek, értékek teszik elviselhetővé a szürke hétköznapokat, általuk többek leszünk, gazdagabbak, jobban megértjük a minket körülvevő világot. Hasonlóan talán a nyomtatott napilap is újra megtalálja helyét sokak életében, és az újságírás nem válik halódó szakmává. Ezt az utat, ennek a módját keressük a továbbiakban is, amíg lehetőségünk adatik.
Az újságírás szolgálat, vallom én is, leköszönő főszerkesztőnkhöz hasonlóan. Nem a hatalmat, a politikumot, hanem a mindenkori Olvasót kívánjuk szolgálni a továbbiakban is, ezt a várost, Háromszéket, Székelyföldet, Erdélyt. Az a több mint ötezer előfizetőnk, aki még mindig nap mint nap befogadja otthonába, fellapozza újságunkat, arra kötelez, hogy megpróbáljunk minél tovább meg- és fennmaradni, és ellenszélben is vinni tovább a fáklyát, elhinni, hogy szükség van a fényre, szükség van a munkánkra, a Háromszék megmaradására.
Fotó: Albert Levente
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
