Egész Európában elkerülhetetlen lesz az energiaválság, ami után kamatemelkedések és áremelkedések jöhetnek – mondta Orbán Viktor a Blikknek. A miniszterelnök szerint ha válságkezelés jön, nem szabad, hogy az emberek fizessék meg az árát, és olyan adókat nem szabad kivetni, aminek az eredményeképpen elbocsátások vannak, vagy egy cég lehúzza a rolót. Orbán Viktor elmondta: a Zelenszkij-féle fenyegetések miatt emelték az ő biztonsági őrizetének szintjét is. A vasárnapi választásokról azt mondta: mindenféle számok vannak, de „mi úgy tudjuk, hogy nyerésben vagyunk”.
Orbán Viktor miniszterelnök a Bliiknek adott nagyinterjút. Kezdésnek arról beszélt, hogy az utóbbi időszakban jelentősen szigorodtak körülötte a biztonsági intézkedések.
Zelenszkij fenyegetése
Arra a kérdésre, hogy mindez összefügg-e a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nevéhez kötött fenyegetéssel, Orbán egyértelműen válaszolt: „Igen, ez a konkrét személyre és családra irányuló fenyegetés” – és világossá tette: „Most nem a vezeték-fölrobbantásos dologról beszélünk, hanem a személyes fenyegetésről.” Hozzátette, hogy a TEK folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy a kormányfő gyakran saját maga vezet, ami biztonsági szempontból szokatlan lehet. Orbán ezzel kapcsolatban elmondta: „Amikor nehéz helyzet van, akkor ezt szokták megakadályozni.” Ugyanakkor jelezte, hogy jelen esetben sem maradt védelem nélkül.
Beszélgetés Putyinnal: „a barátság a politikában nem személyes viszony”
Az interjúban szóba került egy, a Bloombergen kiszivárgott beszélgetés, amelyben Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin párbeszéde elolvasható, és amelyben a magyar miniszterelnök barátjaként hivatkozott az orosz elnökre. Orbán erre válaszolva hangsúlyozta, hogy ez nem személyes viszonyt jelent: „Nem személyes barátokat kell itt gyűjteni, hanem az ország számára kell értékes kapcsolatokat kialakítani. Ez megszokott formula a politikusok közötti érintkezésben. Nincs ebben semmi különös.”
Orbán kifejtette, hogy a valódi barátság sokkal mélyebb kötődést feltételez: „Emberileg nem tudunk egymással olyan viszonyban lenni, mert ahhoz kellett volna együtt őrizni a disznót, hogy ilyen népiesen fogalmazzak. Tehát vagy gyerekkori, vagy diákkori közös valami kellett volna hozzá, idő, amit együtt töltöttünk, baj, amit együtt éltünk át, esetleg nemzedékek óta egymást ismerő családtagok kellenek. Tehát az emberi, a személyes barátság az egy mélyebb dolog. A politikában ez inkább csak a kapcsolatban a tisztelet egy bizonyos fokát jelöli.”
„Mi nem hallgatjuk le a politikai ellenfeleinket”
Orbán Viktor a nemzetközi politikai kapcsolatok természetéről és a kiszivárgott beszélgetés értelmezéséről is beszélt. Felvetődött, hogy egy-egy ilyen hangfelvételt könnyen felhasználhatnának politikai bizonyítékként arra, hogy Magyarország alárendelt szerepet játszik más hatalmakkal szemben, különösen akkor, ha baráti hangnem jelenik meg a kommunikációban. Orbán erre reagálva hangsúlyozta: „Igen, de mi nem hallgatjuk le a politikai ellenfeleinket.” Hozzátette, hogy bízik benne, a titkosszolgálatok dolgoznak az ilyen ügyek feltárásán.
Szerinte a politikai kommunikációban megszokott, hogy vezetők barátként szólítják egymást, ez azonban nem jelent személyes kapcsolatot. Mint mondta, az Egyesült Államok elnökével, több európai vezetővel, valamint Vlagyimir Putyin és közép-ázsiai országok vezetőivel is ilyen viszonyban vannak: „abban a viszonyban vagyunk, hogy barátnak szólítjuk egymást.” Hozzátette, hogy bizonyos esetekben még ennél is erősebb kifejezéseket használnak: „Vannak, akikkel „brother”-nek, tehát kifejezetten testvéremnek szoktuk egymást szólítani, érdekes módon inkább muszlim vezetőkkel, mint keresztényekkel.” Szerinte ebben nincs semmi rendkívüli: „Az amerikai elnök is szokott ilyet mondani, nem hiszem, hogy azt gondolná, hogy személyes barátok vagyunk, mert hát miért is lennénk azok. Inkább bajtársiasság van az amerikaiak irányába. Tehát én ebből nem olvasnék ki semmi rendkívülit.”
Simicska Lajos: „az egy lezárt történet”
Amikor személyes barátságairól kérdezték, hangsúlyozta, hogy ezek elsősorban a magánéletéből származnak: „Vannak gyerekkori barátaim, vannak gimnáziumi időszakból megmaradt barátaim.” A valódi barátságot így írta le: „Ha becsöngetne hozzám, hogy bajban van és szüksége van az ingemre, akkor odaadnám. Igen, ilyenek vannak.” Hozzátette, hogy az ilyen mély kapcsolatok később már ritkán alakulnak ki, bár a politikából is vannak kivételek: „Néhány van, néhány van, de leginkább azok, akikkel a rendszerváltás időszakában a valóban nehéz és veszélyes időkből származó kapcsolatom van.”
Szóba került Simicska Lajos neve is, akit egy korábbi interjúban még a barátjának nevezett; ezzel kapcsolatban Orbán szűkszavúan fogalmazott: „Hát nem tudom, hogy minek neveztem, megszűnt a kapcsolat.” Majd egyértelművé tette: „Az egy lezárt történet.” Fodor Gábor kapcsán elmondta, hogy bár ritkán beszélnek, időnként találkoznak, mivel közel laknak egymáshoz, és egy könnyed megjegyzést is tett arra a felvetésre, hogy ha becsöngetne hozzá egy ingért, odaadná-e: „Esetleg a felét.”
Gazdasági válságkezelés
A gazdasági kilátások is szóba kerültek, különösen az energia- és pénzügyi válság lehetősége. Orbán szerint a helyzet komoly, de nem feltétlenül csak megszorításokkal kezelhető: „Nem feltétlenül. Az biztos, hogy komoly munkát igényel. Az a kérdés, hogy kinek fáj. A bankoknak fáj, a multiknak fáj, a családoknak fáj?” Emlékeztetett arra, hogy korábban is kezeltek már hasonló helyzetet: „mi, mármint a kormány kezelt már úgy válságot, hogy annak a kulcsa az volt, hogy bevontuk a közteherviselésbe azokat, akik extra profitot értek el.”
Orbán Viktor részletesen beszélt a gazdasági válságkezelés kihívásairól és az előttünk álló időszak nehézségeiről. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb szempont, hogy a gazdaság szereplőit ne hozzák lehetetlen helyzetbe:
„Természetesen az a fontos, hogy ne tegyük tönkre a gazdaság élet szereplőit. Tehát olyan adókat nem szabad kivetni, aminek az eredményeképpen elbocsátások vannak, vagy egy cég lehúzza a rolót,
és akkor a teljesítmény kiesik az össz-gazdasági teljesítményből.”
Hozzátette, hogy a döntéshozatal során körültekintően kell eljárni: „Tehát észnél kell lenni! A szabály, hogy kétszer kell kétszer kell mérni és egyszer kell vágni.”
„Az energiaválság elkerülhetetlen”
A kormányfő szerint a jelenlegi helyzet különösen összetett, ezért minden szakmai tudásra szükség lesz: „Most intellektuálisan, vagy hogy fogalmazzak szakmailag, minden tudásra szükség lesz és minden tapasztalatra, hogy megtaláljuk a választ ezekre a kérdésekre.” Kiemelte, hogy nem egyedi véleményt fogalmaz meg, hanem egy szélesebb európai álláspontot közvetít: „nem én vagyok ez a bagoly vagy aki huhog, hanem ez az európai általános álláspont.” Mint mondta, az európai vezetők körében egyetértés van abban, hogy az energiaválság elkerülhetetlen: „nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni.”
A válság okairól szólva két fő tényezőt emelt ki. Egyrészt a közel-keleti konfliktusok következményeit: „a mostani iráni háborúban megsérültek, működésképtelenné váltak olyan berendezések, amelyek a világ gázellátásának egy tekintélyes részét adták”, és ezek helyreállítása akár „négy, négy és fél év” is lehet. Másrészt a tengeri szállítás akadozását, amelynek hatása még hónapokig érezhető lesz:
„az előttünk álló két-három hónap nehéz lesz akkor is, hogyha az utána következő időszak könnyebb lesz.”
Hangsúlyozta, hogy ezekről azért beszél nyíltan, mert nem akarja félrevezetni a választókat: „nem akarok olyan helyzetbe kerülni, hogy a választás után azt mondják, hogy de hát uram…”
„Kamatemelkedések és áremelkedések is várhatók”
A lehetséges gazdasági következmények között említette az infláció és a kamatok emelkedését: „nemcsak egy energiaválság lesz, hanem ennek lesznek gazdasági következményei, és ennek meg pénzügyi következményei, ami a hitelkamatok általános megemelkedéséhez vezethet, és ez áremelkedést is jelenthet.” Ennek kivédésére a kormány több intézkedést is fenntart, például az árszabályozást: „Nem véletlenül nem engedtük” a védett árak rendszerét kivezetni. Kiemelte, hogy ez nemcsak az üzemanyagokra, hanem más termékcsoportokra is vonatkozik.
Válságkezelés: „ne az emberek fizessék meg az árát”
Orbán Viktor szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a válság terheit ki viseli: „Az a kérdés, hogy kinek fáj. A bankoknak fáj, a multiknak fáj, a családoknak fáj?” Hangsúlyozta, hogy céljuk, hogy ne az emberek fizessék meg az árát: „több szereplő van, és mindenkivel lehet kötni olyan megállapodásokat, hogy a végén ne az embereknek kelljen fizetni.” Hozzátette, hogy a kereskedelemben például a profit korlátozásával, limitálásával próbálnak egyensúlyt teremteni.
A tapasztalat szerepéről is szó esett. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A dicséret szó az büdös… Ezért ezt hívjuk tapasztalatnak ebben az esetben.” Szerinte a tapasztalat nem más, mint az adott munkában eltöltött idő: „Ez nekünk van. És ez szerintem most előny.” Példaként saját politikai pályáját hozta fel, felidézve, hogyan jutott el a parlamenti munkától a kormányzásig, és hogyan tanulta meg lépésről lépésre a szakmát.
„Mi úgy tudjuk, nyerésben vagyunk”
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a nyilvános és a belső mérések között különbség van, és jelenleg nehéz pontos képet kapni: „vannak közzétett számok, és vannak nem közzétett számok… Nehéz mérni.” Szerinte nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában „fölajzott állapotban” zajlik a politika, ami torzíthatja a méréseket. Ennek ellenére egyértelműen fogalmazott: „mi úgy tudjuk, hogy mi nyerésben vagyunk.” Hozzátette, hogy a hátralévő napokban már nem a fordításra, hanem az előnymegtartásra koncentrálnak.
A beszélgetés során felidézte a 2006-os választások tapasztalatait is, különösen azt, hogy a gazdasági helyzet megítélése és a valóság között jelentős különbség lehet. Egy személyes történettel illusztrálta, hogy sok választó akkor is jónak látta a helyzetet, amikor szerinte már komoly problémák voltak. Úgy fogalmazott: „ő úgy tudja, hogy a dolgok jól mennek”, miközben a valóság mást mutatott. Hozzátette, hogy
később „az idő igazolt bennünket”, és ez vezetett a baloldal hanyatlásához.
A miniszterelnök szerint a kormány számos intézkedést hozott – például a 13. havi juttatás vagy a 25 év alattiak adómentessége –, de nem ezekre építi a kampányát. Mint mondta: „én nem ezzel kampányolok.” Ehelyett inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy nehéz időkben is sikerült eredményeket elérni, és a jövőben is erre lesz szükség: „nehéz idők jönnek, és megint képesek leszünk bizonyos fontos és pozitív dolgokra.” Fő üzeneteként a „nemzeti összefogást”, a „higgadtságot” és a „tapasztalatot” emelte ki.
A vezetői szerepről szólva Orbán elutasította, hogy nyilvánosan bírálja saját csapatát: „mindig fejtől bűzlik a hal.” Szerinte a vezető felelőssége, hogy vagy lecserélje a nem megfelelő embereket, vagy segítse őket a jobb teljesítményben, de „másokra mutogatni” gyengeség lenne.
Jegybank-ügy: minden fillérnek meg kell lennie”
A Magyar Nemzeti Bank körüli viták kapcsán hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs közvetlen ráhatása az intézmény működésére: „a jegybankot nem tudom ellenőrizni.” Ugyanakkor egyértelművé tette: „minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valaki felelősséget kell viseljen.” Hozzátette, hogy a tényeket kell vizsgálni, és nem a pletykákkal foglalkozni.
Orbán különbséget tett a hibák és a bűncselekmények között. Elmondta, hogy vezetőként a hibákat korrigálni lehet, akár személyi változtatásokkal is, de a jogi ügyekben nincs mozgástere: „a bűncselekmény alól nem tud a miniszterelnök felmentést adni.”
Győzelemre készül
A kampány utolsó napjairól sporthasonlattal beszélt: „a kampány olyan mint a 400 méteres síkfutás (…) az utolsó 100 méternél még előhúzol minden rejtett tartalékot.” Elismerte, hogy van benne „drukk”, de hangsúlyozta, hogy a döntést a választók hozzák meg, és azt el kell fogadni. Ugyanakkor világossá tette célját: „én arra készülök, hogy vasárnap este mi azt a hírt kapjuk, hogy győztünk.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
