Az országos bajnoki cím elnyerése, az első hely megszerzése az európai kritériumverseny sorozatában annak lezárulta előtt, a téli olimpia küzdelmeibe való betekintés, személyes ajándék átvétele Magyarország köztársasági elnökétől – sűrű, eseménydús időszakot él át Kézdivásárhely műkorcsolyázó büszkesége, Nagy-Rozsnyai Lotti. Az édesapjával, dr. Nagy-Rozsnyai Istvánnal folytatott beszélgetésünkből azonban az is kiviláglik, milyen irdatlan mennyiségű, de örömteli munkával, szívesen vállalt áldozattal jár a versenysport már gyermekként, és milyen kényszermegoldásokhoz kell folyamodnia annak, aki otthonát, Székelyföldet akarja képviselni, de a lehető legjobb felkészülést kívánja biztosítani a tehetséges sportolónak.
Olimpiai álom
Varázslatos világ sejlett fel még a képernyőn keresztül is azok előtt, akik a pár hete zárult téli olimpia küzdelmeibe beletekintettek – mennyivel lenyűgözőbb lehet a helyszínről nézni végig például a műkorcsolyadöntőt annak a tízéves lánynak, akinek nagy álma, hogy egyszer majd ő léphet jégre és mutathatja be kűrjét a nagyvilágnak? Nem titok, hogy a tízéves Nagy-Rozsnyai Lotti álma is az olimpiai részvétel, ezért is volt életre szóló élmény számára a helyszínen követni a műkorcsolya döntőjét. A korán keléshez és értelemszerűen korán fekvéshez szokott Lotti élénk érdeklődéssel követte az eseményeket, annyira magával ragadta, hogy fáradtságnak nyoma sem volt rajta.
A személyes élmény kiváló motiváció a munka folytatására, de a megmérettetés kimenetele egyben figyelmeztetés, az élsport világában mennyi minden szükséges, mégis milyen kicsin múlhat a győzelem, milyen könnyen válhat a sikerből kudarc, az örömből csalódás – fogalmazott Lotti édesapja annak kapcsán, hogy az olimpiai döntőben a fő esélyesként számontartott Ilia Malinin több ugrást elvétve még a dobogóról is lemaradt.
Székelyek Svájcban
Lotti számára azért is jelentős az élmény, mert a tízéves kézdivásárhelyi műkorcsolyázó rendületlenül edz, versenyez, dolgozik álma megvalósításáért, szülei, környezete pedig amiben lehet, támogatja, még ha ez olykor korábban aligha sejthető kihívások elé állítja mindannyiukat. Most éppen gyakorlatilag kétlaki életet élnek: az otthon továbbra is Kézdivásárhely, de rengeteg időt kell Svájcban tölteniük, ehhez kell alkalmazkodnia, erre kell berendezkednie a család egészének – ami az iskola és az orvosként dolgozó szülők számára sem kis kihívás. Lotti új edzője ugyanis, a csíkszeredai, de Európában is jól ismert, a szakma által dicsért Kosz Zsolt Svájcban él és dolgozik, így aztán tavaly nyártól Nagy-Rozsnyaiék is „ingáznak” Luganóba, hogy Lotti megfelelően tudjon készülni. Van valami sorsszerű abban, hogy miközben Nagy-Rozsnyaiék több szálon is edző után érdeklődtek, a szálak a székely-magyar Kosz Zsoltnál futottak össze, aki a luganói klubnál is egyre jobb eredményeket ér el.
De bár a minden szempontból megfelelő körülmények miatt csábítónak tűnhet a svájci élet, Nagy-Rozsnyaiék ragaszkodnak szülőföldjükhöz, otthonukhoz. A nagy szavaktól érzékelhetően ódzkodva, de határozottan mondja Nagy-Rozsnyai István: Lotti „székely termék”, Székelyföldet, Kézdivásárhelyt képviseli, támogatást, segítséget, szeretetet, rengeteg mindent kapnak az itthoni közösségtől, becsületbeli ügy ez, fontos számukra a jó értelemben vett, egészséges nemzeti érzés, a lokálpatriotizmus. Ezért is maradt Kézdivásárhely képviselője, és inkább saját sportegyesület alapítása révén próbálják előteremteni a szükséges feltételeket. Nem is sikertelen a törekvés: sokan támogatják a tavaly bejegyzett Nagy-Rozsnyai Lotti Sportegyesületet, a rengeteget segítő kézdivásárhelyi önkormányzat mellett helyi vállalkozások, de magánszemélyek is, például az adójuk egy részének felajánlásával – erre egyébként még idén is van lehetősége mindenkinek, aki ily módon segítené a kézdivásárhelyi sportolót álma megvalósításában.
A munka gyümölcse
A sok munkának pedig a jelek szerint beérik a gyümölcse: Lotti már most az európai kritériumverseny győztesének tekinthető, noha az ötfordulós sorozat még nem járt le, az első három megmérettetést sikeresen vette, és mindeniket megnyerte, így az összesítésben már senki sem előzheti meg. De nem is ez most a fő kihívás Lotti számára: ha másfél éve még a jeget és az orosz edzőket keresték a nagyvilágban, most inkább azon versenyek megtalálása a kihívás, ahol Lotti élesben, versenykörülmények között mutathatja be azokat a hármasugrásokat, amelyeket kategóriájában még nem szabad. A technikai fejlődésben ugyanis ott tart, hogy az ötből három hármasugrást már stabilan tud, de szükséges, hogy ezeket versenyeken mutassa be, ezért most elsősorban azokat a viadalokat „vadássza”, ahol nem tiltott ezek beépítése a kűrbe. A következő szezonban Lotti az Advanced Novice kategóriában indulna, amely egyfajta átmenet a gyermek- és a juniorkategóriák között, és ahol immár két kűrt kell bemutatnia, egy rövidebbet és egy hosszabbat, akár a nagy, felnőtt versenyzők.
Március utolsó előtti hétvégéje pedig különösen ütős volt. A Bukarestben zajlott versenyen országos bajnoki címet szerzett kategóriájában. Az ugyancsak akkor Tallinnban zajlott másik megmérettetésen sem önmagában a fölényes győzelem a kiemelendő, sokkal inkább az, hogy ez volt az első olyan versenye Lottinak, amelyen három tiszta tripla ugrást sikerült bemutatnia, és 50 pont fölött teljesített. És az utolsó márciusi hétvégére is jutott az örömből: a miskolci Avas Kupán ugyancsak az első helyen zárt.
Mindeközben pedig a győzelmeken túl másfajta elismerések is kezdenek érkezni. Meglepő és nagy élmény volt, amikor a téli olimpián a műkorcsolyaversenyeket közvetítő román televízióban a szakkomentátor név szerint említette a kézdivásárhelyi versenyzőt azon tehetséges hazai műkorcsolyázók között, akik már tudnak hármasugrást. Ez azt jelzi, hogy a szakma számontartja Nagy-Rozsnyai Lottit, jelen van a köztudatban, tudnak róla, számolnak vele a romániai műkorcsolya berkeiben.
Még ennél is közelebb áll a család szívéhez az az epizód, amely március 15-én zajlott Kézdivásárhelyen: Lottit Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök és felesége személyes ajándékkal lepte meg, amelyet a Kézdi Pilvax kávéházban, a Vigadóban adtak át a műkorcsolyázónak. A magyar nemzeti ünnepen hivatalos látogatáson itt tartózkodó köztársasági elnök egy, a Regőczy Krisztina és Sallay András világklasszis magyar jégtáncpáros által dedikált, bekeretezett fényképet adott ajándékba a céhes város büszkeségének, aki családjával együtt ezt óriás megtiszteltetésként élte meg.
Mindez együtt azt jelzi: nem hiábavaló az a rengeteg munka, áldozat, amit Lotti hoz azért, hogy felküzdje magát a világ műkorcsolyaelitjébe, szülei pedig azért, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsák a felkészüléshez. Mint ahogy nem hiábavaló az a támogatás sem, amelyet a helyi közösségtől kap a tehetséges kézdivásárhelyi műkorcsolyázó. Álma így lesz a közösség álma is, sikere pedig mindannyiunké.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
