Végéhez közeledik a 40 Nap az Életért imaszolgálat tavaszi kampánya. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Hajdaniné Magdi budapesti koordinátor közös imádságra hívta Csalági Ildikót, a Lelki adoptálást Magyarországon elindító József Szövetség egyik önkéntes képviselőjét és Kéry János zongoraművészt, aki másodszor látogatott ki oda.
Kéry János zongoraművész kérdésemre elárulta: külső támogató tagként régóta szívén viseli, s ahogy tudja támogatja, az életvédelem és azon belül a 40 Nap az Életért mozgalmat. Ennek oka többek között, hogy tágabb családján belül is történtek terhességmegszakítások, és egyébként sem tudja nem hallani, mit vallanak mások erről az életről és életre szóló következményekkel járó beavatkozásról, ami nagyon különbözik az Egyház tanításától.
Elmondta, hogy Fábry Kornél püspök Biblia egy év alatt podcastjét követve naponta szembesül azzal, hogy az Ószövetségben milyen sok nép pusztult el, mert például feláldozták saját gyermekeiket. Szép megtapasztalni, hogy az eredeti, elképesztő morális káoszból a Jóisten milyen türelmesen, lépésről lépésre vezet ki minket, és hogy a Szentlélek azóta is munkálkodik – mondta, majd ezzel folytatta: közben természetesen jelen van a Sátán folyamatos ténykedése is, aki mindent le akar rombolni; néha olyan érzésem van, hogy a rombolás kezd apokaliptikus méreteket ölteni világszinten, és ha valaki nem az elvárt módon gondolkodik, akkor még akár a tudományos életből is kizárják.
Szerinte ebben a helyzetben különösen fontos lenne tisztázni a keresztény tanítást és útvonalat, mert nagyon sok keresztény – elsősorban a katekizmust nem olvasók és hitüket nem gyakorlók – nem tudják, miről is van szó, és elhiszik az összes, terhességmegszakítással kapcsolatos tévhitet. Véleménye szerint a tisztánlátás mellett folyamatos lelki megerősítésre is nagy szükség lenne – és mindkettőben sokat segíthetne például az Egyház azzal, hogy gyakrabban és határozottabban megnyilvánul e nehéz kérdésben. A teológiai háttér világos, és Magyarországon az Egyházon belül senki nem is gondolkodik róla másként, de jó lenne a témát napirenden tartani a keresztény közbeszédben is, és nem tabuként kezeli. Hozzátette: ezen a téren az Egyháznak nem kellene semmilyen hátrányos következménytől tartania, ahogy egyébként szerinte a politikusoknak sem, akkor is, ha érthető módon csak akkor állnak egy kényes ügy mellé, ha annak elegendő a társadalmi elfogadottsága – ezt a kérdést is a vállalt keresztény értékrend mentén kellene a jelenleginél következetesebben és határozottabban képviselni.
Művész voltára rákérdezve, Kéry így válaszolt: kétféle művész van: az egyik felfelé akarja emelni az embereket, a másik nem. Nagyon sok problémát látok a művészetekben, és abban, hogy mit támogatunk – fejtette ki. – A Zeneakadémiára minden évben érkeznek tehetségek, abban tehát nincs hiány, de nem mindegy merre tereljük őket. A művészetben ugyanis nagyon sok fronton megy a harc az értékes és értéktelen között, ahogy a komoly és könnyűzene frontján is, sőt, a komoly zenén belül is.
Csajági Ildikó megjegyezte: egyre több olyan jó beszélgetés elérhető a világhálón, ahol az egyházi képviselők megszólalnak az életvédelem kapcsán – például legutóbb a Püspökkenyér műsor keretében hallott három püspököt (Fabiny Tamás evangélikus püspököt, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolitát és Steinbach József református püspököt) világosan és szókimondóan beszélni a lombikprogramról. Az olyan fiatal papok, mint Fábry Kornél püspök, Gájer László vagy Simon Dávid kézzel fogható, a mindennapokban jól használható életvezetési, imádkozási tanácsokat adnak, ami vonzza a mai fiatalokat. Nekem például felnőtt megtérőként is nagyon sok muníciót adnak – tette hozzá.
Az abortuszt illetően, tapasztalata szerint sok idős ember sem érti, miért elítélendő, hiszen a „háború alatt mindenki ezt csinálta”. Mint mesélte, a Ráchel Szőlőskertje lelkigyakorlatra nagymamák is érkeznek – miután a szervezők megerősítik őket abban, hogy bármilyen korban értelme van részt venni és az akár több évtizeddel azelőtt átélt abortuszok okozta lelki sebekből gyógyulni –, és átélik nemcsak az önmaguknak való megbocsájtás, hanem annak örömét is, hogy végre meg tudták törni a súlyos családi mintát, és tudnak végre e nehéz titokról még akár az unokájukkal is beszélni, őket ezen a téren más irányba terelgetni.
Az ima mellett Ildikó nagyon fontosnak tartja az egészen kiskortól kezdődő tájékoztatást a szexualitás terén és a fiatalokkal a szégyenkezés nélküli őszinte beszélgetést a terhességmegszakításról és annak testi-lelki következményeiről. Elmesélte, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdte a Lelki adoptálás imáját, egy fiatal egyetemista lány a párjával együtt a váratlanul érkező baba megtartása miatt kért támogatást szüleitől – fel sem merült bennük az abortusz gondolata. Azóta feleségként és négy gyermekes édesanyaként mesélik, hogy sokan néznek rájuk furcsán csak azért, mert 30 év alattiként milyen nagy családjuk van. Ez a lány időnként ma is tanácsot kér tőle, hogy hogyan beszélgessen más fiatalokkal, és mesélt olyan élményéről, hogy többen értetlenkedve kérdezték, miért kardoskodik más babája mellett, mire ő azt válaszolta: „Én vagyok a baba hangja” – pedig nem is hivatalos életvédő. Nagyon sok ilyen névtelen életvédőnk van, hangsúlyozta Ildikó, ezért is nagyon fontos, hogy minél többen tisztában legyenek azzal, miről van szó, és szükség esetén segíteni tudjanak másoknak.
Ildikó a tavaszi 40 napos imaszolgálat alatt két megmentett babáról tud beszámolni. Az egyik segélykérés az abortusz.hu-n keresztül érkezett hozzájuk, és a kismama két beszélgetés után végül a baba megtartása mellett döntött. „Nem könnyű műfaj ez a segélyvonal, mert az ember életet akar megmenteni úgy, hogy sem erőltetni, sem ijesztgetni nem szabad. De nem elég csak meghallgatni sem – késhegyen kell egyensúlyozni. Ebben hasznát veszem mentálhigiénés végzettségemnek, de még inkább a hitemnek” – árulta el Ildikónak az önkéntes társa.
A másik eset: valaki a Ráhel szőlőskertjéről olvasva telefonált, kérdezve, mit mondjon annak a négygyermekes anyukának, aki terhességmegszakításon gondolkodik. Érte a 40 napos imaszolgálat kezdetétől imádkoznak és nagy öröm, hogy ő is meggondolta magát. Az imát folytatni kell végig, hogy az anya kitartson a kilenc hónap alatt, illetve, hogy utána tudjon megfelelő körülményeket biztosítani, ebben is kapjon megfelelő segítséget. Hozzátette: ezért is fontos, hogy ismerjük az ezzel foglalkozó szervezeteket, és ajánljuk azokat a krízisben lévő várandósoknak. Elmesélte azt is, hogy korábban egyik önkéntestársa a saját lakásába fogadott be egy ikreket váró anyát évekkel ezelőtt, amíg az anyaotthonba tudott kerülni, és nemrég kaptak tőle újabb hírt, hogy rendben zajlik az életük.
Végül ismertette: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kezdődik hivatalosan a lelki adoptálás és tart egészen karácsonyig, de bárki bármikor becsatlakozhat. Ez egy magunkért is szóló nagyon szép imaszolgálat azért, hogy bennünk is meg tudjon születni a kis Jézus – fogalmazott.
Hajdaniné Magdi elárulta, hogy a 11. alkalom szervezése után is az újdonság erejével hatnak rá annak nehézségei. Most például az új helyszín miatt voltak alkalmak, hogy a korábbi helyen keresték őket és sajnos sok „üresjárat” is volt, amikor neki kellett beugrani: egyetlen kivételével minden nap ki kellett jönnie, gyakran esténként, amikor nem sokan jártak arra – ez is fárasztó, embert próbáló volt számára. Ugyanakkor az új helyszínen több a járókelő, mint az előző helyen, bár ahhoz képest kevesen szólítják meg őket, de hiszi, hogy a pozitív, életpárti üzeneteket tartalmazó feliratok nem múlnak el bennük nyomtalanul.
Emellett több örömteli pillanata is volt, például több terhességmegszakításon átesett nővel is tudott beszélgetni. Egyikük elmesélte, milyen nagy megkönnyebbülést jelentett végre megbocsátani magának miután részt vett a Ráhel szőlőskertje lelkigyakorlaton. Volt, aki csak megköszönte a szolgálatukat, nemrég pedig két munkás férfi is odajött hozzájuk a reggeli váltás idején, és érdeklődtek, mit is hirdetnek, mert látták őket már többször is a Hugonnai téren is. Magdiék tájékoztatni tudták őket arról, hogy például a Keresztény Család Centrumban eredményesebben tudnak segítséget nyújtani a párok testi-lelki egészségének helyreállításával, azaz a természetes fogantatás elősegítésével, mint például a lombikbébi programmal.
Mint mondta, az imaszolgálatnak vannak lassan beérő gyümölcsei is, amivel az Úr megörvendezteti őket és hűséges kitartásukat: az Ildikó által említett két babán túl egy kistarcsai szervező is kért imát még a kampány elején egy anyáért, aki a tüdőgyulladására kapott gyógyszerek miatt veszélyeztetett helyzetbe került, és annyira aggódott a baba egészségért, hogy elgondolkodott a várandósság megszakításán is, de végül megtartotta a babát. Érte is folytatni kell az imát, hogy ott is egészségesen szülessen meg és szeretetben, megfelelő körülmények között nevelkedjen fel a gyermek.
Mint mondta,
Ezért szükség volna minél több olyan életvédő szervezet, illetve egyházi közösségek támogatására, akik egy-egy napot vállalnak, hogy az úgynevezett érkeztetők mellett mindenképpen legyen legalább még egy imádkozó. Előbbiek közül a József Szövetség régóta állandó támogatójuk; utóbbiak közül a Zugligeti Szent Család Plébánia másodszor vállalt egy napot; Budakeszin pedig a Havas Boldogasszony-plébánia révén idén először sikerült megszólítani néhány embert, akik a helyszínen vagy otthon imádkoztak egy adott napon.
Ezekben a templomokban az imaszolgálat meghirdetésre került minden vasárnap. Nagyon jó lenne, ha ez minél több budapesti templomban megtörténne, hogy sokan tudjanak rólunk és minél többen jöjjenek imádkozni.
Az őszi 40 napos imaszolgálat 2026. szeptember 23-től november elsejéig fog tartani – szívesen látnak mindenkit, aki most eljött, és azokat is, akik még csak fontolgatják.
Szerző és fotó: Antal-Ferencz Ildikó
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
