Ünnepi megemlékezésre került sor március 28-án Tornagörgőn, ahol a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából tisztelegtek a szabadságharc hőse előtt. Az eseményt a Rákóczi Szövetség Helyi Szervezete és Tornagörgő község közösen szervezte, melynek egyik kiemelkedő mozzanata az emléktábla avatása volt.
A rendezvény ünnepélyes hangulatban zajlott, ahol a résztvevők közösen hajtottak fejet a fejedelem emléke előtt, felidézve örökségét és példamutató életútját. A megemlékezés mottója is hűen tükrözte Rákóczi szellemiségét: Cum Deo pro Patria et Libertate – Istennel a hazáért és a szabadságért.
Tankó László (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Az egybegyűlteket Tankó László, a helyi szervezet elnöke köszöntötte. Beszédében kiemelte Rákóczi nagyságát, hangsúlyozva, hogy
a fejedelem egy reményvesztett nemzet élére állt, olyan emberek közé, akik egyszerű eszközökkel, tapasztalat nélkül is készek voltak harcolni szabadságukért.
Rákóczi hite és elhivatottsága tette lehetővé, hogy vezetőként felemelje a magyar népet, és példát mutasson bátorságból, kitartásból és hitből.
Nt. Zsóka János (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Tankó László ismertette az emléktábla üzenetét is, amely a fiatalság számára közvetíti a hazaszeretet, a felelősségvállalás és a kitartás fontosságát. Hangsúlyozva, hogy Rákóczi üzenete ma is aktuális – nem szabad feladni, és meg kell találni a bölcsességet ott, ahol valóban jelen van.
Csorba József, Tornagörgő polgármestere köszöntőjében a március jelentőségéről beszélt, amely a megújulás és az emlékezés időszaka a magyarság számára. Kiemelte, hogy kötelességünk méltó módon képviselni elődeink örökségét, akik életüket áldozták a közösségért és a szabadságért.
Csorba József a mikrofonnál (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Nt. Zsóka János katolikus plébános beszédében Rákóczi alakját a remény hordozójaként mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a fejedelem olyan emberek élére állt, akik bár gyengék és megpróbáltatásokkal teliek voltak, mégis vágytak a szabadságra és a méltóságra.
Rákóczi nagysága abban is megmutatkozott, hogy nem saját dicsőségét kereste, hanem a közösség szolgálatát tartotta szem előtt. A hit számára nem csupán vallásos kötelesség, hanem belső tartás volt, amely erőt adott a nehézségek idején.
A megemlékezés során szót emelt arról is, hogy napjainkban is hasonló kihívásokkal kell szembenéznünk, hogy vajon van-e bennünk elegendő lelki erő megmaradni embernek, hívőnek és közösségnek? Rákóczi példája arra tanít, hogy a külső harcokat csak az képes megvívni, aki belül sem adja fel.
Balassa Zoltán (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
A történelmi visszatekintést Balassa Zoltán helytörténész előadása gazdagította, aki részletesen bemutatta Rákóczi Ferenc életútját, különös tekintettel erdélyi fejedelemségére. Beszédében hangsúlyozta a család, a hit és a keresztény értékek szerepét, valamint párhuzamot vont a fejedelem élete és a mai kor kihívásai között.
Rávilágított arra, miként építette fel Rákóczi a magyar államiság eszméjét, és hogyan vált meghatározó hadvezérré. A rendezvény részeként bemutatásra kerültek a Rákóczi családhoz kapcsolódó emlékhelyek a Felvidéken, szobrok és kiadványok, valamint szó esett a Rákóczi és a Báthory család kapcsolatáról is, tovább gazdagítva a történelmi ismereteket.
Igét hirdet Nt. Varga Zoltán (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Az ünnepség során a Rákóczi emléktáblánál Nt. Varga Zoltán református lelkipásztor hirdetett igét. Emelkedett hangvételű gondolataiban kiemelte, hogy a történelem nem pusztán események egymásutánja, hanem Isten gondviselő jelenlétének színtere. Rákóczi Ferenc életpéldájában olyan vezetőt láthatunk, aki népe sorsát nemcsak politikai értelemben, hanem mély lelki felelősséggel is hordozta. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy merítsenek erőt a múlt tanulságaiból, őrizzék meg hűségüket hitükhöz és anyanyelvükhöz, és bátran álljanak ki az igazság mellett.
Az igehirdetést követően ünnepélyes keretek között elhelyezésre kerültek a megemlékezés koszorúi és virágai, kifejezve a közösség tiszteletét és háláját a fejedelem öröksége iránt.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
A megemlékezést gazdag kulturális műsor tette teljessé. Papp Lilianna és Krankilla Péter éneke, Lengyel István szavalata, valamint a Péderi Énekkar fellépése emelte az ünnepség fényét. A műsor méltó módon járult hozzá az esemény meghitt hangulatához.
A rendezvény nem csupán tisztelgés volt a múlt előtt, hanem egyben megerősítés is, hogy örökségünk bennünk él tovább, és közös felelősségünk, hogy azt méltón megőrizzük és továbbadjuk a jövő nemzedékeinek.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
