Csak együtt vagyunk képesek megóvni Európát attól a sorstól, amit ellenségei szánnak neki – jelentette ki az Országgyűlés elnöke hétfőn az 1. Patrióta Nagygyűlés Országházban tartott eseményén mondott beszédében. Kövér László mellett beszédet mondott két miniszter is: Bóka János és Gulyás Gergely.
Kövér László A döntés joga: migráció és szuverenitás címmel a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett – délután a Millenárison folytatódó – rendezvényen hangsúlyozta: noha 1989 után hosszú ideig azt akarták elhitetni az emberekkel, hogy „a történelem véget ért, kitört a béke és a liberális demokrácia örökké tartó kora”, napjaikban éppen ennek ellenkezdőjét tapasztalhatjuk.
Mi, mai európaiak, életünk legfontosabb döntése előtt állunk: megőrizzük utódaink számára Európát az otthonuknak, vagy hagyjuk otthontalanokká válni őket őseik szülőföldjén – mondta.
Ez mindennek a kulcskérdése, amelyre az előttünk álló időkben csak egyszer lehet rossz választ adni – fogalmazott Kövér László, hangsúlyozva, hogy azért szerveződtek és vannak együtt az európai patrióták, mert a jó válaszokat talán külön-külön is meg tudják fogalmazni, de a válaszaikban foglaltakat csak együtt képesek megvalósítani.
Kövér László kiemelte: a patrióták nemcsak szeretik hazájukat, de féltik is „azon támadásoktól, amelyek lehet, hogy régtől fogva folynak alattomban, de csak mára váltak annyira nyilvánvalóvá, egyértelművé és dühödtté, hogy felkeltette szunnyadó életösztönünket”.
A hazánk függetlenségét, a hitünk és hagyományaink nyújtotta otthonosságát és az életmódunk megőrzésének szabadságát tartjuk a normális állapotnak. Mi tehát – mindenek előtt – a normalitás és a józan ész erői vagyunk. Európaiak, konzervatívok és keresztények, akik meg akarják őrizni a nemzeti kultúráknak a kereszténység közös gyökérzetéből kibontakozott sokszínűségét, az egymásra épülő hagyományos – vallási, nemzeti és családi – közösségeinket és az ezeket fenntartó és védelmező intézményeinket – fogalmazott a házelnök.
Hozzátette: az őket támadók valójában Európa ellenségei, nevezzék őket bárminek, hiszen „el akarnak pusztítani mindent, ami számunkra fontos és értékessé teszi az életünket”.
Valójában ők azok, akik pusztító hibrid háborút folytatnak Európa népei ellen – fogalmazott Kövér László, megemlítve, hogy ezen körök mögött olyanok állnak, akik pénzügyi erejüknél fogva elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy elvágják Európát lelki és szellemi gyökereitől, társadalmilag destabilizálják azért, hogy az európai államokat végzetesen és véglegesen eladósíthassák, átvehessék ezek anyagi erőforrásai fölött az uralmat, és kifoszthassák az európai embereket.
Kövér László kiemelte: ezért akarják Európa ellenségei az Európai Uniót átalakítani a béke, demokrácia és jólét ígéretéből a háború, diktatúra és elszegényedés valóságává; a szuverén és egyenjogú tagállamok szubszidiaritáson alapuló együttműködésének szerződéses keretéből egy huszonhét alárendelt tartományból álló, brüsszeli központból, de Európán kívüli érdekek szerint kormányzott birodalommá.
Ennek oka szavai szerint az, hogy a jelenlegi Európai Unió tagországainak zöme, az eladósodottságuk miatt egyre kevésbé hitelezhető kockázatmentesen, mivel a közösség összesített államadóssága éves GDP-jükhöz közelít, és rohamosan nő.
Mindez nyilvánvalóan – az Unió önmagára alkotott szabályainak türkében is – fenntarthatatlan helyzetet eredményez – jegyezte meg a házelnök, hozzátéve, hogy a pénzügyi összeomlás késleltetésének egyik eszköze az új hitelfelvevő entitások teremtése, mint például az általa az unió hullazsákjának nevezett Európai Egyesült Államok.
A késleltetés másik eszközeként a háborút említette, amely mindig újabb és újabb hitelfelvételi kényszerhelyzeteket teremt: fegyverkezésre a hadban állóknak és az újjáépítésre a túlélőknek.
Minél inkább nő az uniós tagállamok adóssága, annál inkább csökken a közérdek-érvényesítési képessége. A globális pénzügyi hitelezők érdekérvényesítése pedig az államok eladósításával arányosan nő – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy mindez nemcsak az európai nemzeti államok erőforrásait, de minden európai uniós polgár magánvagyonát is veszélybe sodorhatja, hiszen az unió vezetése megpróbálhatja a közösségen kívülre vagy globális vagyonkezelőkhöz csatornázni a polgárok megtakarításait.
Hozzátette: mindeközben Európa keleti felén európai emberek negyedik esztendeje ölik egymást egy proxy-háborúban, „mialatt Európa ellenségei az illegális migráció támogatása révén lassan, de biztosan töltik fel földrészünket olyan idegen kultúrájú, katonakorú férfiak tömegeivel, akik destabilizálják az európai társadalmakat, mert nem hajlandók elfogadni az európai civilizációs együttélés szabályait”.
Mint mondta, ezalatt „az emberi faj biológiai törvényeit megtagadó uniós genderpolitika révén folyamatos jogi és lélektani nyomásnak vannak kitéve az európai fiataljaink és családjaink”.
Ha nem akarjuk, hogy az előttünk álló évtizedekben gyermekeink és unokáink lelki, szellemi értelemben otthontalanná, politikai értelemben páriává, gazdaságilag pedig nincstelenné váljanak a saját szülőföldjükön, ha nem akarjuk, hogy nemzeti államainkat fokozatosan felszámolják, ha nem akarjuk, hogy az európai embereket elidegenítsék saját kultúrájuktól, akkor eljött az ideje, hogy kimondjuk: Európa az európaiaké! – jelentette ki a házelnök.
Hozzátette: nemcsak meg kell tenni ezt a kijelentést, de meg is kell küzdeni érvényre juttatásáért, ennek a harcnak a legközelebbi ütközete pedig az április 12-i magyarországi választás lesz.
Ellenségeink minden eszközt – a pénzügyi zsarolástól az energetikai zsaroláson keresztül a halállal való nyílt fenyegetésig – bevetve el akarják érni, hogy a józan ész tizenhat esztendő után elveszítse politikai többségét Magyarországon – fogalmazott, azt üzenve Európa ellenségeinek: „No migration, no Gender, no War!”
Bóka János: a tagállamoknak vissza kell venniük az ellenőrzést az Európai Unió intézményei felett
Az Európai Unió tagállamainak és az európai polgároknak vissza kell venniük az ellenőrzést az európai együttműködés és az Európai Unió intézményei felett – jelentette ki a európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn az I. Patrióta Nagygyűlésen az Országházban.
Bóka János arról beszélt: az Európai Unióban ma alkotmányos államcsíny zajlik, a tagállamok és az európai polgárok felhatalmazása hiányában, az uniós szerződések betűjével és szellemével ellentétben, aláásva a tagállamok alkotmányos berendezkedéseit és intézményeit.
Európa válaszúthoz érkezett, és a tét Európa jövője és a nemzetek szuverenitása – szögezte le.
A miniszter a nemzeti szuverenitásra leselkedő veszélyek közül kettőt jelölt meg kiemelkedő jelentőségűként, hangsúlyozva, hogy mindkét veszély az unió intézményei felől érkezik: az egyik a „lopakodó hatáskörbővítés”, a másik az alkotmányos értékek és intézmények kisajátítása.
Jelezte: Magyarország kormánya 2025-ben elindította az Európai Unió hatásköreinek átvilágítását, hogy feltárja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatát egyes kulcsfontosságú területeken. A vizsgálat kitért arra, hogy a tagállami és uniós kompetenciák megosztása mennyiben tekinthető optimálisnak, és megvizsgálták, hogy a tagállami hatásköröket védő uniós eszközök miért nem hatékonyak a gyakorlatban, továbbá a tagállami szuverenitást valóban megvédő megoldásokat kerestek.
Bóka János a hallgatósággal megosztva a lezárult vizsgálat néhány megállapítását kiemelte: az unió részéről ma már általános gyakorlat a lopakodó hatáskörbővítés, melynek leggyakoribb eszköze a döntéshozatali jogalappal való visszaélés, amit most már nemcsak a hatáskörök kiterjesztése érdekében, hanem az egyhangúság követelményének megkerülése érdekében is alkalmaznak.
A lopakodó hatásbővítés másik megnyilvánulási formája, amikor az uniós intézmények a formális tagállami hatáskört meghagyva egyéb eszközökkel korlátozzák vagy teszik névlegessé a tagállami politikai mozgásteret.
Erre példaként említette az európai szemesztert.
Kifejtette: az európai szemeszter eredetileg a tagállami gazdaságpolitikát hangolta össze ajánlásokon keresztül. Az ajánlások azonban ma már nem általános iránymutatások, hanem konkrét szakpolitikai lépéseket és ütemezési elvárásokat fogalmaznak meg.
Kitért arra: az EU hatásköreinek folyamatos kiterjesztésével szemben az EU-ban elvileg létezik a fékek és ellensúlyok rendszere, de a rendszer jelenleg nem hatékony. A szubszidiaritás védelmére hivatott sárga- és narancssárga lapos rendszer érdemben nem működik, eddig egyetlen alkalommal sem volt képes a jogalkotási folyamatot megakasztani. Hasonló a helyzet a szubszidiaritás és az arányosság bírósági védelmével: az Európai Unió Bírósága eddig egyetlen alkalommal sem semmisített meg jogalkotást erre hivatkozva.
A lopakodó hatáskörbővítés mellett az európai intézmények megpróbálják kisajátítani alkotmányos értékeinket – mondta. Kiemelte: Európa értékközösség, de nem azért, mert az Európai Unió alapszerződései ezt kimondják, hanem mert társadalmai közös zsidó-keresztény gyökerekből sarjadtak ki, hasonló történelmi és kulturális élmények formálták őket, és hosszú évszázadok alatt kialakult bennük a sorsközösség tudata. Ezek az értékek a nemzeti szuverenitás legbelső magját képezik, amit egy nemzet soha nem hagyhat el vagy engedhet át másnak.
Az uniós intézmények szerint azonban a tagállamok átengedték ezeknek az értékeknek a meghatározását és védelmét az európai intézményeknek, amelyek szerint ezeket az értékeket bármilyen tartalommal meg lehet tölteni. Ezzel pedig lebontják az európai civilizációt.
Hozzátette: az európai civilizáció lebontásában meghatározó szerepet játszik az Európai Unió Bírósága, amely ma már magát jelöli ki az uniós értékviták végső fórumaként.
Az alkotmányos értékek kisajátításának ugyancsak veszélyes következménye az európai tolerancia és sokszínűség eltűnése. A tolerancia ugyanis nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértünk és egyformák vagyunk, hanem hogy nem értünk egyet, mégis ugyanannak a közösségnek vagyunk a tagjai és együttműködünk.
Bóka János kiemelte: a szuverén tagállamok védelme érdekében új megoldásokra, eszközökre és összehangolt fellépésre van szükség. A jelentésben megfogalmazott javaslatok közül megemlítette egy, a hatáskörmegosztással kapcsolatos viták elbírálására szakosodott bíróság kialakítását, valamint a piros- és zöldlapos eljárások bevezetését, ami a jelenlegi sárga- és narancssárga lapos eljárások továbbfejlesztését jelenti.
A piroslapos eljárás értelmében a tagállamoknak lehetőségük nyílna elutasítani egy uniós jogszabálytervezetet, ha a nemzeti parlamentek legalább 55 százaléka az uniós javaslat ellen foglal állást. A zöldlapos eljárás keretében pedig a tagállamok jogot kapnának jogszabály kezdeményezésére, amennyiben a nemzeti parlamentek legalább egyharmada ezt támogatja.
A jelentés javasolja továbbá egy „vészfék klauzula” megfogalmazását is, ami szerint, ha a tagállamok egy része nyilatkozatban jelzi stratégiai nemzeti érdekeinek vagy alkotmányos hagyományainak sérelmét, az eljárás továbbvitelére csak az Európai Tanács egyhangú döntése alapján kerülhet sor.
Bóka János úgy összegzett: az európai együttműködés kritikus ponthoz érkezett, az uniós szerződések alapján már nem lehet meghúzni a határvonalat tagállami és uniós hatáskörök között.
A tagállamoknak vissza kell venniük az ellenőrzést az európai együttműködés és az Európai Unió intézményei felett a szuverenitás, a demokrácia és jogállamiság védelmében, valamint egy jobb és hatékonyabb európai együttműködés érdekében – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Gulyás Gergely: Európában többséget kell szereznünk a migráció problémájának megoldásához
Európában többséget kell szerezniük a Patrióta pártcsalád tagjainak, hogy a migráció problémája megoldható legyen – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Országházban, az 1. Patrióta Nagygyűlés rendezvényén.
Kifejtette, a Patrióták ebben lényegében csak magukra számíthatnak, hiszen pártcsaládjukon kívül kivételszerűen vannak olyan politikai erők, amelyek felszólalnak a migráció ellen, és ennél is kisebb azok száma, amelyik tesz is ez ügyben.
Nekünk, a Patriótáknak kell megerősödnünk – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, az uniós migrációs paktum nem old meg semmit, nem mondja ki a külső határok védelmét, hanem válsághelyzetben felső határ nélkülivé váló migrációs kvótát ír elő.
A miniszter emellett érvelt, hogy a belépés előtt bírálják el a menedékért folyamodók kérelmét. Brüsszel csődöt mondott, de még büszke is arra, hogy csődöt mondott – jelentette ki Gulyás Gergely, hangsúlyozva, a migrációt illetően nem emberiességről, hanem az európai kultúra fennmaradásáról van szó.
Azt hangsúlyozta: az Európai Unió lakosságának tizede nem Európában született, ez hatvan százalékos növekedés a 2010-es adathoz képest, a 27 tagállam közül 16-ban ennél is magasabb ez a ráta, holott másfél évtizede még csak négy volt az ilyen államok száma.
Megjegyezte: az európai államok társadalmai folyamatosan öregszenek el, míg a kontinens muszlim lakossága átlagosan 13 évvel fiatalabb és meglehetősen magas a termékenységi rátája.
A nyugat-európai adatokat sorolva Gulyás Gergely kiemelte: azoktól eltérőek térségünk társadalmainak problémái; ennek okaként azt említette, hogy a kommunizmus idején lehetőség se lett volna ilyen beáramlásra, a 2015-ös hullámra pedig Magyarország és kormánya határozottan nemet tudott mondani.
Mint mondta, a közép-európai társadalmak egyelőre megmenekültek ettől a tömeges migrációtól, majd arról beszélt, hogy a kontinens nyugati felén olyan kormányoknak kellene hatalomra kerülniük, amelyek hatékonyan kitoloncolják az országukban jogellenesen tartózkodó migránsokat, valamint képesek integrálni a többségi társadalomba a jogszerűen az országba érkezetteket.
Fontosnak nevezte, hogy munka nélkül ne adjanak szociális ellátást a munkaképes korú migránsoknak, hangsúlyozva, amíg ezt nem teszik meg, „addig Nyugat-Európa nem tud megmenekülni a migrációtól”.
Gulyás Gergely a demográfia mutatók alakulását nevezte a kontinens legfőbb problémájának, kiemelve, hogy egymagában a politika nem tudja formálni a társadalmi szemléletet, a családokkal kapcsolatos közfelfogást, a tudatipar partnerré tétele nélkül egy széles körű családtámogatási rendszer is csak részben lehet eredményes.
Ha egy társadalom nem képes magát fenntartani, annak tragikus következményei lesznek demográfiai értelemben – fogalmazott a miniszter.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
