Március 23–30. között rendezik meg a budapesti Újszínházban a IX. Keresztény Színházi Fesztivált, melynek kiemelkedő előadásának ígérkezik március 26-án, csütörtökön A szeretet miatt ontotta ki vérét – Androphilus áldozata című csíksomlyói passiójáték parasztbibliai történetekkel és legendaballadákkal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulatának előadásában.
A misztériumjáték hátterét, és a történet valódi olvasatát a szenvedéstörténet adja, de nem szabályos passió, hanem moralitás, amelynek allegorikus magyarázatát már a prológus feltárja: a játék az ördög lázadása után az embert választó Atyaistenről, az ember hálátlanságáról, és bűnhődéséről, az Atya Fiának az embert megváltó kereszthaláláról szól.
Egy Andropater (Atyaisten) nevű uralkodó elcsapja régi szolgáját, Andromisust (a pokolra vetett lázadó angyalt, Lucifert), s helyette Antropust, a szegény fiút (vagyis Ádámot) fölveszi az angyali karba, és saját fia, Androphilus (Jézus Krisztus) mellett fiává is fogadja. Anthropus azonban nem tud ellenállni a mesterének (Euphronimus) és szolgáinak (Cosmus és Creon) képét felvevő ördög mesterkedéseinek, elmerül a világi örömökben, letér a neki kijelölt útról. Büntetése gályarabság, amiből önként megmenti őt a király bűntelen fia a saját szenvedése és halála árán. A hajósok (ördögök) megkínozzák a rabot, s e jelenettel párhuzamos az ártatlan fiú (Jézus) keresztre feszítése. A bűnös, de Krisztus által megmentett ifjú, Anthropus a dráma végén megbánja bűneit, és saját példájával figyelmezteti a nézőket a bűnök veszélyére, az erkölcsös élet fontosságára:
„Fel kerestél uram, és meg is váltottál,
A’ fogságnak terhe alol engemet ki hoztál
Kínokra, halálra, érettem fejedet
Reá adván, a kereszt fán ki adtad lelkedet.
Hogy én élnék, uram, érettem megholtál,
Mejért tőllem vég nélkül örökké áldassál!
De tü is, emberek, ércsétek e példát,
Én Ádámot, s Androphilus jedzi Isten fiát.
Velem együt néki hálát meg köszönnyétek,
Hogy az ördög rabságábol meg váltott bennetek!
Áldassál örökke, Istennek szent fia,
Kinek keserves halála lőn bűnünknek dija.
Irgamasságodat, a’ míg szom marad fen,
Meg nem szűnöm magasztalni.
Mind örökké. Amen.”
A Boldog Özséb Színtársulat előadásában a történettel párhuzamosan a nézők lelkiségéből fakadt parasztbibliai történetek és a Fájdalmas Anyáról, Máriáról szóló legendaballadák hangoznak el. A cselekményt Misericordia (Irgalmasság) intelme, végül Amor (Szeretet) és Dolor (Fájdalom) vitája oldja fel.
„A szeretet miatt ontotta ki vérét!” – Androphilus áldozata című csíksomlyói allegorikus passiójátékot (parasztbibliai történetekkel és legendaballadákkal) március 26-án, csütörtökön 17 órai kezdettel láthatják az érdeklődők az Újszínház Bubik István Stúdiószínpadán, a Boldog Özséb Színtársulat előadásában.
Bevezetőt mond és a darabot ismerteti: Medgyesy S. Norbert, a Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK) alapító-vezetője, a misztériumdráma összeállítója. Rendező: Szatai Dóra.
A misztériumjátékot előadják: Bereczki Gergely, Billédi Boglárka, Gál Péter, Garamhegyi Gellért, Gerencsér Anna (ének), Hadobás Luca Gizella, Horváth Luca (ének), Horváth Olivér, Jakobi Johanna (ének), Kimmel Máté, Kis Zsuzsanna Veronika (ének), Körössy Kata (ének), Medgyesy S. Norbert, Molnár Domonkos, Ormosi Orsolya (ének), Spissich Karolin (ének), Szatai Dóra, Székely-Kellner Tímea Lídia, Várallyay Csenge (ének), Varsa Márton.
*
A misztériumjáték eredeti bemutatója 1742. március 23-án, nagypénteken volt Csíksomlyón, Androphilus áldozata: a megváltás allegóriája címmel.
A kéziraton szerzőként Martino Boros paratur (készül, előkészítik) szerepel, de Fülöp Árpád 1897-ben megjelent, Csíksomlyói nagypénteki misztériumok című kötetében dokumentumokra hivatkozva azt írta: Boros Márton nevű ferences rendtagról vagy diákról nincsenek adatok. Sávai János 1997-ben írt, A csíksomlyói és a kantai iskola története című könyvében sem említ ilyen nevű diákot vagy tanítót. A Pintér Márton Zsuzsanna és Kilián István szerkesztette, 1993-ban megjelent, Az iskolai színjáték és a népi dramatikus hagyományok című monográfiájának adattára Boros Márton neve alatt hozza.
A passiók szerzői és rendezői általában a grammatikai osztályok tanárai voltak. Ezért aztán Fülöp Árpád fent említett kötetében elképzelhetőnek tartja, hogy a misztériumjátékot Kuna István László írta. Ő a szerzője a Passiójáték Mózes történetével (bemutató: Csíksomlyó, 1740. április 15. nagypéntek) és a Jézus Krisztus szenvedéstörténete ószövetségi előképekkel és a hét főbűnnel című (bemutató: Csíksomlyó, 1741. március 31. nagypéntek) misztériumjátékoknak.
Kuna István László 1712-ben született Csíkszentmiklóson. 1731-ben öltözött be ferences szerzetesnek. 1736-ban szentelték pappá. 1741–1742-ben a csíksomlyói gimnázium grammatikai osztályát tanította, de mivel a fent említett Mózes-darabot 1740-ben írta, valószínűleg már korábban is itt kellett tanítania. Később tanított Fogarason, Esztelneken, Szárhegyen. 1748–1749-ben Csíksomlyón volt házfőnök. Gyulafehérváron halt meg, 1754. augusztus 28-án. Rendkívül járatos volt a teológiában, sokféle forrás felhasználásával írta meg passiójátékait.
Forrás: Boldog Özséb Színtársulat; Ferences iskoladrámák II. kötet
Fotó: Lambert Attila
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
