Alapvető változások zajlanak az agrárpolitika területén, minden ismert, a mezőgazdasági tevékenységet érintő szabályzórendszer átalakulóban van, ezért kiemelten fontos, hogy a magyar kormány fenntartsa a székelyföldi, erdélyi gazdáknak nyújtott segítő mechanizmusokat is, továbbá az elkövetkezőkben olyan megoldásokat kínáljon, melyek révén a magyar gazdák versenyképesek tudnak maradni. Egyebek mellett erről volt szó azon a pénteki sepsiszentgyörgyi sajtóbeszélgetésen, melynek meghívott vendége Nagy István magyar agrárminiszter volt, aki Antal Árpád polgármester, az RMDSZ stratégiai igazgatója társaságában osztotta meg gondolatait.
Új kihívások előtt a gazdák
A miniszter székelyföldi látogatásának második állomása volt Sepsiszentgyörgy, ahová Magyarország bukaresti nagykövetével, Kissné Hlatki Katalinnal együtt érkezett Székelyudvarhelyről, miután ott részt vett és beszédet mondott a székelyföldi gazdaszervezetek idei egyeztető fórumán. Nagy István az ott elhangzottak egy részét ismertette a sajtó képviselőivel, illetve szót ejtett a Magyarok kenyere programról, a múlt évi természeti csapások (áradások, aszály) nyomán elindított székelyföldi szolidaritási programról, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által biztosított szakmai háttérről.
Nagy István szerint a gazdákkal való találkozón egyértelműen érezhető volt, hogy a székelyföldi gazdatársadalom reménykedve tekint az elkövetkező időszakra, bizakodóak, ám egyértelműen segítséget, javaslatokat, megoldási lehetőségeket is várnak. A tárcavezető felidézte: a hosszú évekkel ezelőtt létrehozott és sikerrel kiterjesztett falugazdász hálózat eddig is nagy segítséget jelentett a székelyföldi gazdák számára, és ezt a továbbiakban is fenn szándékoznak tartani.
Ami a közös kihívásokat illeti: európai uniós szinten teljesen új szabályozórendszer van kialakulóban, az eddig önálló agrártámogatási alapot összevonnák a kohéziós alapokkal, és a pénzügyi keretet is 25 százalékkal csökkentenék. Ez azt eredményezi, hogy az agráriumbeli szereplőknek a közberuházásokban, fejlesztésekben érdekeltekkel kell versenybe szállniuk ugyanazokért a pénzügyi forrásokért. Jelentős veszélyt jelentenek továbbá az európai, ezen belül pedig a magyar gazdákra az Ukrajnával, valamint a Mercosur-államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások, hiszen az unión kívülről érkező olcsó alapanyagok által okozott jelentős piaci torzulások elszenvedői. Ennek ellensúlyozására megoldásokat kell találni, a járható út meglátása szerint az, ha a magyar gazdák magas hozzáadott értéket képviselő termékeket állítanak elő, ennek pedig meg kell teremteni a feltételeit, azaz az alaptermelés mellé hatékony feldolgozó hátteret kell biztosítani. Legalább ennyire fontos ugyanakkor a vásárlói bizalom kialakítása a helyi termékek iránt, meggyőzni a fogyasztót arról, hogy tudatosan ezt válasszák, mert ezáltal a gazdaság növekedéséhez is hozzájárulnak.
Állattenyésztés, bio- és ökotermékek
A miniszter továbbá arról is beszélt, égető szükség van egy széles körű együttműködésre annak érdekében, hogy a haszonállatok piacán is érdemben jelen tudjanak lenni a magyar gazdák. Mivel az állatjóléti követelmények egyre szigorodnak, az élő állat szállítása egyre bonyolultabb, el kell indítani egy feldolgozói hálózat kialakítását Kárpát-medencei szinten, mely által például a juhhúst késztermékként lehetne értékesíteni olyan jó felvásárló piacokon, mint Olaszország vagy Németország.
Székelyföld és Erdély vonatkozásában a tárcavezető úgy látja, az erdei gyümölcsök, gombák jelenthetnek komoly potenciált, melyek ugyan most is jelen vannak a piacon, de távolról sem elég hangsúlyosan. Nagy István emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a térség komoly erejét jelentheti a bio- és ökotermelés, az ilyen jellegű termékekre hatalmas a kereslet, a szélesebb értékesítési lehetőségek megteremtését kell támogatni.
Szakmai tudás, háttér
A sajtóbeszélgetés során Antal Árpád és Nagy István is kiemelten fontosnak ítélte meg, hogy megfelelő szakmai, tudományos támogatás is rendelkezésre álljon egy olyan térségben, mint a Székelyföld, ahol hatalmas agrárpotenciállal bíró vagyon áll rendelkezésre (500 ezer hektár erdő, ugyanennyi legelő és egymillió hektár szántó van magánkézben), továbbá a lakosság meghatározó része vidéken él és a mezőgazdaság területén érdekelt.
A Sapientia EMTE agrárszaka ezt már részben biztosítja, de a bio- és ökogazdálkodás erősítése érdekében a közeljövőben egy székelyföldi biominősítési rendszer kiépítésére lesz szükség, illetve a versenyképesség növelése érdekében egy helyi védjegy felépítésére is szükség lehet. A tárcavezető azt is felidézte: a magyar kormány a lótenyésztéshez, a székelyföldi állomány vérfrissítéséhez segítséget nyújtott, különböző fajtájú (nonius, gidrán, hidegvérű, sportló) tenyészméneket juttatva e vidékre. Háromszékre a közeljövőben a hagyományőrző huszárok kérésére gidrán és lipicai lovak érkeznek.
A sokéves sikeres együttműködés egy másik megnyilvánulása a székelyföldi agrárszolidaritási program, mely mára intézményes formát öltött. Most a program keretében az anyaország 500 hektárra elegendő vetőmagot biztosított, amelyből 70 háromszéki árvízkárosult gazda is részesült – részletezte Nagy István. A tárcavezető zárásként még beszélt a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programról, mely mára már hatalmas sikernek örvend, hiszen a kezdeti 10 tonna helyett ma 1000 tonna gyűl össze a Kárpát-medencei gazdák felajánlása nyomán, és ebből számos civil kezdeményezés, szervezet részesül érdembeli támogatásban.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
