Az EU-csúcs csütörtöki napját követően Orbán Viktor éjszaka már rövid értékelést tartott, pénteken azonban bővebben is elemezte a helyzetet Brüsszelben. Nem „tekerték szőnyegbe és haza is engedik”, mert azt remélik a csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz, az lesz majd a második csata, április 12-én, amit szintén meg kell vívnia.
Orbán Viktor az Európai Unió csúcstalálkozójának helyszínén, Brüsszelben részletesebben is értékelte a csúcs eseményeit az éjszakai gyorsösszegzés után.
Előzmények
„Támadtak új gondolataim éjszaka óta, és vannak nemzetközi reakciók is, amelyek kommentárt érdemelnek. Az eseményeket ismerik, a lényeg az, hogy decemberben hoztunk egy döntést, hogy az EU 90 milliárd hitelt ad Ukrajnának, mi ezt elhibázott, rossz stratégiának tartjuk, három ország így kimaradt ebből, Magyarország, Szlovákia és Csehország, amely nem vesz részt a folyósításban” – kezdte beszámolóját a miniszterelnök.
Felidézte, a döntés idején a Barátság kőolajvezeték még működött, de azóta „az ukránok olajblokád alá vettek bennünket”, az a dilemma állt elő, hogy „tegyünk-e úgy, mintha mi sem történt volna”.
Ezek után tagadta meg a formális döntést a hitel folyósításával kapcsolatban. „„Elmagyaráztam nekik tegnap, hogy ez nemcsak elvi kérdés, ez egy politikai testület, ahol realitások vannak. Magyarország esetében létkérdés, hogy van-e olaj vagy nincs. A választás előtt 30 nappal idézték elő ezt a helyzetet. Dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett. A németeknek ez nem tetszett, ezt ki is fejezték, mégpedig épp Magyarország német megszállása napján, ez minden ízlést nélkülöz” – részletezte.
Ezek után
De „nem tekerték szőnyegbe és haza is engedik”, mert azt remélik, Magyarországon politikai változás lesz, az lesz majd a második csata, április 12-én, amit szintén meg kell vívnia.
Orbán Viktor szerint meg sem nyitják a Barátság vezetéket, ha politikai változás lesz, ez esetben viszont jön az 1000 forintos benzinár, a rezsicsökkentésnek pedig annyi.
Két közel-keleti válságkérdés
Beszámolt arról is, hogy migrációs ügyben egyre inkább hajlanak a magyar álláspont képviseletére, ezzel kapcsolatban fanyarul figyelmeztette partnereit, hogy ez napi egymillió eurós büntetéssel jár.
Arról is beszélt, hogy a katari gázmező helyreállítása 4-5 év lehet, így ezzel szemben a magyaroknak védekezni kell, ezzel kapcsolatban délután már tanácskozni is fog, erről Budapesten fog majd beszélni.
Kérdések, válaszok
Friedrich Merz német kancellár „súlyos következményekről” beszélt az ukrajnai hitel blokkolása esetén. Mi várható?
Fel kell mérni a nemzeti pozíciókat: ahhoz, hogy új EU-költségvetés legyen, le kell zárni a régit, vagyis meg kell kapnunk a pénzt. A második magyar szempont, hogy végleges költségvetést kell elfogadni, felfüggesztés nélküli elemekkel. Beszélünk még erről.
A belga miniszterelnök szívesen megkereülné a magyart Ukrajna hitelezése ügyében, illetve Orbán Viktort felelősségre vonnák. Volt-e érdemi vita is?
Mi az ukrán fenyegetések szintjéhez vagyunk szokva, ehhez képest ez civilizált diskurzus. Minket nem lehet zsarolni, morálisan, jogilag és politikailag is helyes, amit képviselünk. Ez „savanyú a szőlő” fenyegetés. Van, akinek három elődjével dolgoztam együtt. Egyébként javasoltam, hogy kerüljenek meg minket Ukrajna ügyében, adják oda a belgák és a németek pénzét, ne az unióét! Vegyenek fel együtt hitelt, de ne az unió mögé bújva. Az unió egy békeprojekt. Lehet fenyegetőzni, csak nem érdemes. Készen állunk egy nyílt vitára, de nem hiszem, hogy ebből jól jönnének ki. Rengeteg kártya van a kezünkben, szerintem nem érdemes kötöszködni Magyarországgal. Jobb ezt abbahagyni.
Meddig mehet el Volodimir Zelenszkij, hogy megkapja, amit akar?
Egyetértettünk, hogy egy unión kívüli állami vezető nem fenyegethet egy uniós állami vezetőt, ezt a méltányosságot megkaptuk. Ebből a szempontból rendben vagyunk. Ami a másik kérdést illeti, tudnánk rengeteg érvet felsorakoztatni amellett, hogy az idő az oroszok pozícióját javítja. Ukrajna abban lenne érdekelt, hogy minél hamarabb tűzszünet és béke legyen. Európa célja az, hogy EU-s katonák jelenjenek meg Ukrajnában.
22 ukrán drón támadta a Török áramlatot. A magyar kormánynak kell-e ilyenkor valamilyen válaszlépést tennie?
Ez újabb állami terrorakció Ukrajna részéről. Ezt komolyan kell venni. Előzmények: az Északi áramlat felrobbantása, ez Németországot támadta. Aztán lezárták a Barátság kőolajvezetéket. A mostani támadás a harmadik. Ez három terroristaakció. Már csak egy van hátra, a blokád alá vett vezetéket pótló Déli áramlat támadása, ezt meg kell védeni. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk az érintett országokkal. Magyarországnak meg kell értetnie Ukrajnával, hogy nincs esélyük ezt a vezetéket felrobbantani.
Volt-e egyeztetés a Benes-dekrétumok ügyében?
A szlovák alkotmánybíróság helyett nem tudok nyilatkozni. Az ügy folyamatos figyelmet igényel. Várom, hogy működik-e az a törvény, amelyet nemrégiben meghoztak, úgy látom, egyelőre nem működik, nem büntetnek meg senkit a törvény alapján. Más lesz a helyzet, ha megbüntetnek egy magyart, hogy elmondta a véleményét egy történelmi tényről.
Cikkünk frissül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
