Vége van Bütyök!
Vége van Bütyök!
A hétvégi Békemenet nem csupán erődemonstráció volt, hanem a kampány hajrájában küldött politikai jelzés a bizonytalan választóknak – véli Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője. Szerinte a rendezvény a kormánypártok mögötti jelentős társadalmi támogatást sugallta, és a pszichológiai hatása révén erősítheti a tábor identitását, valamint mozgósíthatja a csendes többséget.
A hétvégi Békemenet nemcsak erődemonstráció volt, hanem politikai üzenet is a választási kampány közepén – mondta lapunknak Zila János. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint a tömegrendezvény a bizonytalan szavazók számára is jelzés lehet arról, hogy a kormánypártok mögött jelentős társadalmi támogatás áll, ami a kampány hajrájában a mozgósítás szempontjából különösen fontos.
Az elemző szerint az utóbbi hetekben olyan politikai üzenetek érték a magyar választókat, amelyek túlmutatnak a hagyományos belpolitikai vitákon. Mint fogalmazott, a magyarok „néhány hete üzenetet kaptak Ukrajnából”, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – szerinte brüsszeli politikai támogatással – a magyar választások kapcsán fogalmazott meg kritikákat.
Zila János úgy véli, hogy ezek a megszólalások a magyar belpolitikai viták részévé váltak, és a kormánypárti oldal értelmezésében külső nyomásként jelennek meg. Az elemző szerint a Békemenet részben erre adott társadalmi reakciónak tekinthető.
A Békemenet volt az első válasz, amikor a csendes többség megmozdult
– fogalmazott. Szerinte bár a rendezvény résztvevőit gyakran éri kritika az online nyilvánosságban, a személyes részvétel azt mutatja, hogy jelentős mobilizációs potenciál van a kormánypárti oldalon.
A tömegrendezvények után rendszerint vita alakul ki a résztvevők számáról. Zila János szerint azonban a „számháború” önmagában kevésbé fontos, mint az a politikai üzenet, amelyet a demonstráció közvetít.
Az elemző úgy látja: a nagy létszámú rendezvényeknek elsősorban
pszichológiai hatása van a választókra.
Egyrészt erősíthetik a saját tábor identitását, másrészt a bizonytalan szavazók számára is azt az érzetet kelthetik, hogy egy politikai közösség mögött jelentős társadalmi támogatás áll.
Felidézte, hogy a kormánypártok a 2022-es választáson is a vártnál nagyobb arányú győzelmet arattak. Zila szerint ebben szerepet játszott az a mozgósítási képesség, amely a kampány végére aktivizálta a jobboldali szavazókat.
Az elemző szerint a Békemenet egyik legfontosabb célcsoportja éppen a politikailag kevésbé elkötelezett választói réteg.
A tömeg megjelenése üzenet azoknak is, akiket a hangos kisebbség olykor megrémít
– mondta. Úgy látja, hogy a rendezvény a politikai stabilitást és az erős közösségi támogatást sugallhatja, ami a bizonytalan szavazók egy részét a kormánypártok felé terelheti.
Zila János szerint a háború kérdése is meghatározó tényező a magyar politikai vitákban.
A magyar társadalom jelentős része elutasítja, hogy az ország közelebb sodródjon az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktushoz
– tette hozzá. Az elemző ezzel összefüggésben bírálta azokat a megszólalásokat is, amelyek szerinte relativizálják a konfliktus súlyát. Példaként említette Ruszin-Szendi Romulusz korábbi kijelentését, amelyben a volt vezérkari főnök úgy fogalmazott: „nincs háború, nincs háború, nincs háború”.
A szakértő szerint a kampány hátralévő időszakában várhatóan tovább erősödik a politikai mobilizáció mindkét oldalon. A tömegrendezvények – legyenek azok kormánypártiak vagy ellenzékiek – fontos eszközei maradnak a politikai erődemonstrációnak.
Zila János úgy véli, a választások végkimenetelét végső soron az dönti el, hogy melyik oldal képes hatékonyabban megszólítani és mozgósítani a bizonytalan szavazókat.
A kampányban minden ilyen esemény hozzájárul ahhoz, hogy a politikai táborok aktivizálják a támogatóikat. A kérdés az, hogy a végén ki tudja nagyobb arányban az urnákhoz vinni a saját szavazóit
– fogalmazott az elemző.
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »


