Március idusán évről évre ünnepi műsorokkal és megemlékezésekkel tisztelgünk a márciusi ifjak emléke előtt – mindenütt, ahol magyar közösség él, a Kárpát-medencében és szerte a világban. Nemzeti ünnepünk alkalmából a hétvégén a Felvidék számos településén tartanak megemlékezéseket: ünnepi műsorok, koszorúzások és közösségi események idézik fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszméit. Az alábbi összeállításban az idei felvidéki megemlékezéseket gyűjtöttük csokorba.
Összefoglalónkat folyamatosan frissítjük!
***
Hodos üzenete: csak összefogással lehet erőt mutatni
A Csemadok helyi alapszervezete és Hodos község önkormányzata szervezésében tartották meg március 14-én a március 15-i ünnepi megemlékezést a nemeshodosi kultúrházban. Az eseményen Balódi László polgármester, Forró Krisztián és Berényi József is felszólalt; beszédeik közös üzenete az volt, hogy 1848-49 öröksége ma sem pusztán történelmi emlék, hanem a közösségi önbecsülés, az igazság kimondása és az összefogás parancsa a felvidéki magyarság számára.
Balódi László polgármester személyes hangvételű köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar közösség történelme mindig hullámzó volt, de minden korszakban akadtak olyan emberek, akik példát mutattak a következő nemzedékeknek. Hangsúlyozta: nemcsak 1848 hőseire kell emlékezni, hanem azokra is, akik a jelenben vállalnak kiállást a közösségért. Úgy fogalmazott, jó lenne, ha évtizedek múlva is beszélnének arról, hogy 2026-ban is voltak a mindennapoknak hősei.
Főhajtás – a képen Balódi László és Forrő Krisztián (SZZS/Felvidék.ma)
A polgármester beszédében a jelen konfliktusaira is utalt. Arról szólt, hogy ma is vannak pedagógusok, iskolaigazgatók és polgármesterek, akiket meghurcolnak közösségi vagy nemzeti ügyek miatt, miközben a magyarságot érő sérelmek fölött sokan szemet hunynak. Ebbe a gondolatmenetbe illesztette Forró Krisztián megszólítását is, akinek nyilvánosan is megköszönte azt a gesztust, amelyet szerinte a felvidéki magyarság nevében tett.
Forró Krisztián rövid felszólalásában azt mondta: nem tekint magára hősként, és hiszi, hogy minden jó szándékú felvidéki magyar hasonlóan cselekedett volna. Ugyanakkor világossá tette, hogy a történtek ismét megerősítették azt a tapasztalatot, hogy a közösség elsősorban csak önmagára számíthat. Hangsúlyozta: a felvidéki magyarság mindig akkor tudott erőt mutatni, amikor egységesen lépett fel, és csak közös fellépéssel válhat ismét komolyan vehető tényezővé.
Berényi József (SZZS/Felvidék.ma)
Az ünnepi beszédet mondó Berényi József tágabb történelmi keretbe helyezte március 15-e üzenetét. Arról beszélt, hogy a márciusi ifjak nem vártak másokra, hanem maguk mondták ki, mit akarnak, és maguk gyorsították fel a változásokat. Szerinte ez a mai közéleti helyzetre is érvényes tanulság: világosan meg kell fogalmazni, mit akar a közösség, és a helyi, megyei, illetve országos politika szintjén is meg kell próbálni érvényesíteni az érdekeit.
Berényi hangsúlyosan beszélt a mai bizonytalanságokról, a háborúk következményeiről és arról is, hogy a felvidéki magyarság számára különösen súlyos üzenet, ha ismét felerősödnek a kollektív bűnösség elvéhez kapcsolódó reflexek. Azt mondta, a közösség nem hallgathat, mert senki más nem fogja helyette kimondani az igazságát. Megfogalmazása szerint 1848-49 egyik legfontosabb mai üzenete éppen az, hogy ha valami fáj, arról beszélni kell, és a saját igazság mellett ma is bátran ki kell állni.
Fotó: SZZS/Felvidék.ma
A hodosi megemlékezés így nemcsak ünnepi főhajtás volt a forradalom és szabadságharc hősei előtt, hanem egyértelmű jelenidejű üzenet is: a szabadság, az önbecsülés és a közösségi kiállás kérdése ma sem lezárt fejezet. A felszólalók szavai abba az irányba mutattak, hogy a felvidéki magyarság jövője továbbra is azon múlik, képes-e összefogni, saját igazságát kimondani, és közösségként erőt mutatni.
SZE/Felvidék.ma
***
Cséfalvay Alajos, a bátor katona
A Csemadok Rétei Alapszervezete évente lerója tiszteletét Cséfalvay Alajos emlékművénél a rétei katolikus temetőben. A rendezvényt március 14-én tartották meg.
A megemlékezés Gyurcsi Pomichal Mária és Rajczy Tibor szavalatával kezdődött és az Immanuel – Velünk az Isten Ökumenikus Énekkar előadásával folytatódott. Az ünnepi beszédet a Csemadok elnökségi tagja, Pozsony megyei képviselő, Neszméri Tünde mondta.
Rajczy Tibor és az Immanuel Velünk az Isten Ökumenikus Énekkar (Fotó: Sándor Judit)
„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legdicsőbb időszaka. A fellendülés és a fejlődés a győztes történelmi események közé emeli a 178 évvel ezelőtt történteket. A magyarságot, a velünk együtt élő népekkel a többi nemzet példaképként tisztelte, ugyanis a forradalom azt példázta, hogy a szabadságért küzdeni igenis megéri” – fogalmazott Neszméri Tünde.
Majd Cséfalvay Alajos életútjáról beszélt: 1804. június 13-án Cséfán született (a Csallóközben, ma Gelle településrésze). Meghalt 1894. április 26-án Pozsonyban. 1824-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe hadapródként.Később hadnagy, majd kapitány lett. Az ezred Galíciában és Erdélyben is szolgált.1841-ben nyugdíjba vonult, de az 1848-49-es szabadságharc idején a honvédséghez csatlakozott, többedmagával, ahol őrnagyi rangban szolgált. A korabeli források szerint bátor és határozott katonának tartották, aki több csatában is kitűnt – mondta a Csemadok elnökségi tagja, aki arra is kitért, hogy több ismert honvéd is származott Rétéről.
Neszméri Tünde Cséfalvay Alajos életútjáról is szólt (Fotó: Sándor Judit)
Prikkel Ferenc nemzetőr főhadnagyként szolgált, Cséfalvay Alajos honvéd őrnagy volt, Réthelyi János főhadnagy volt, Pomichal Károly alhadnagyként szolgált, Jombart Lajos huszárőrnagy és Ullrich János Nándor főhadnagy volt.
„Az 1848-49-es szabadságharc a túlerővel szemben elbukott, de eredményei a dicső események közé emelték. A magyarság dicső múltja erőt adhat nekünk is a mindennapokban, hiszem, hogy az ilyen megemlékezéseknek megtartó ereje is van, ha a múltból okulni tudunk, talán a jövőnk is dicsőséges lesz, nemcsak a múltunk néhány évtizede, eseménye” – véli Neszméri Tünde.
A Csemadok alapszervezetének vezetősége koszorúz (Fotó: Sándor Judit)
A beszéd után megkoszorúzták az emlékművet, s az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget.
Felvidék.ma
***
Megmelkezés Ipolyságon
A hagyományokhoz hűen idén is a köztemetőben lévő Megbékélés kapujánál emlékeztek Ipolyságon nemzeti ünnepünk alkalmával. A március 14-ei megemlékezésen egyperces néma csenddel tisztelegtek a csütörtökön elhunyt Z. Urbán Aladár, a város díszpolgára emléke előtt.
A tavaszi napsütésben a helyi magyar tanintézmények tehetséges diákjai adtak kultúrprogramot. Az ipolysági megemlékezés főszónoka dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó volt.
Szili Katalin Ipolyságon: legyen béke, legyen szabadság és legyen nemzeti egyetértés
***
Megemlékezés Nagymadon
Nagymadon március 13-án emlékeztek a községi temetőben lévő 1848-as emléktáblánál. Az ünnepségen beszédet mondott Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke.
Beszédében felidézte a történelmi momentumokat. Kifejtette, hogy mindezek mögött „csak” emberek voltak, a legnemesebb tulajdonságokkal, ugyanakkor a legnagyobb esendőséggel. Nagybetűs emberek, egyszerű, de nagybetűs emberek.
(Fotó: Csáky Mátyás)
Majd így folytatta: „A 21. században, 2026-ban a Csallóközben és a Felvidéken is egyszerű, de szabadságszerető emberekre van szükség. Szükség van olyan vállalkozószellemű emberekre, akik odaállnak egy közösségi ügy mellé, hogy támogassák azt. Szükség van olyan fiatalokra, akik lehet, hogy szép karriert, pályafutást futnak be egy egyetemi városban, de az ott szerzett tapasztalatokat otthon, kis faluban, a saját régiójukban kamatoztatják. Szükség van olyan színészekre és olyan művészekre, akik előadóképességükkel elkápráztatják a magyar embereket, és átadnak olyan üzeneteket, melyek megdobogtatják a magyar szíveket és bekapcsolják a magyar elmét. És szükség van minden emberre, aki tisztában van azzal, hogy a Felvidéken ma, 2026-ban a XXI. század másik negyedszázadában milyen kihívások állnak előttük.”
(Fotó: Csáky Mátyás)
Kiemelte a közéletünket érintő problémákat, mint az iskolákra váró optimalizálás, az önkormányzataink előtt váró reform, a gazdasági nehézségek, a Beneš-dekrétumok kérdése. „Ezen ügyben, vagy ezen ügyekben megoldásokat szeretnénk, és ha meg akarunk felelni a kihívásoknak, azt csak szabadságszerető módon, fifikával, szabadságvággyal, de összefogva és egyesével tudjuk megtenni” – fogalmazott Gubík.
A megemlékezésen a Csemadok mellett működő művészeti formációk és a község gyermekei adtak műsort.
(Fotó: Csáky Mátyás)
Felvidék.ma
***
Március 15-e ünnep, vagyis szent nap
A Szenci járás magyarsága is megemlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. A megemlékezéseket a legtöbb helyszínen a Csemadok helyi alapszervezete szervezi, így volt ez Dunasápújfalun is, ahol az újfalusi temető központi keresztjénél mécsesgyújtással emlékeztek március 13-án.
A Csemadok Dunasápújfalusi Alapszervezetének elnöke, Neszméri Tünde Pozsony megyei képviselő mondott ünnepi beszédet. Juhász Gyula gondolatait idézve kezdte beszédét: „Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!”
Mécsesgyújtással emlékeztek Dunasápújfalun (Fotó: Moore Emilia)
„Emlékeimben kutatva eszembe jutott egy október 6-ai pozsonyi emlékbeszéd, amelyben a szónok arról is értekezett, hogy mit is jelent a magyar ünnep kifejezés. Az ünnep szó a magyar nyelv belső fejleménye, összetett szó. Tagjai az ün és a nep, azaz az ün- vagy üd- szó, melynek jelentése: szent, üdvös és a-nep kifejezés, amely a nap szó régi alakja. Eredeti jelentése „szent nap” volt, amely a hangváltozások során – idnep, üdnep, innep – nyerte el mai formáját. Tartsuk szem előtt, amikor a történelem dicsőségeire gondolunk” – fogalmazott Neszméri Tünde.
A Csemadok-alapszervezet elnöke történelmi kitekintőjében szólt arról, hogy
„községünket is érintette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, elsősorban annak vívmánya, mely felszámolta a feudális rendszert és ennek köszönhetően a jobbágyok felszabadultak, az általuk használt jobbágytelkeket megvásárolhatták, és további földeket is kimértek számukra, melyet megvehettek.
Ha semmi más eredménye nem lenne a szabadságharcnak, csak ez, a nép szempontjából már ezért dicsőséges ez a forradalom. Igaz az 1849-es augusztusi fegyverletétel után az osztrák császár megtorló intézkedéseket alkalmazott, nagyon sok személyt, akik részt vettek a forradalomban és szabadságharcban, kivégeztek, vagy várfogságra ítéltek. Ugyanakkor ki kell emelni, olyan fejlődési pályára lépett hazánk, amelynek előnyeit mindenki élvezhette.”
Neszméri Tünde a dicsőséges forradalomról beszélt (Fotó: Moore Emilia)
Beszédében Neszméri Tünde egy 1848. március 19-i újságcikket is idézett, mely az Életképek című lapban jelent meg. „A sajtószabadságot ne használjuk személyeskedési çzélokra, legyen előttünk szent és isteni minden, minek neve szabadság. Ezért komolyan megrójuk mind azokat, kik jelen időben, midőn az izgatott kedélyeket a rend és béke eszméire kellene téríteni, a vak lázadás üszkét szórják a nép közé, kik a népet a fegyveres katonaság ellen bujtogatják, (…) s kinyilatkoztatjuk: hogy mi egyéb ellenséget nem ismerünk, mint kik kitűzött jelszavainkat tiszteletben nem tartják. Ezen jelszavak: „béke, egyenlőség és szabadság!”
Felvidék.ma
***
Legyünk iránytűk utódaink számára!
1848/49-es forradalmunk és szabadságharcunk évfordulója alkalmából Magyarország Kassai Főkonzulátusa március 12-én rendezett ünnepi fogadást.
A magyar himnusz eléneklése után Balogh Csaba nagykövet lépett a mikrofonhoz, hogy megtartsa ünnepi köszöntőjét.
Ahogy évről évre együtt emlékezünk – mondotta –, „kutatjuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek összekötnek minket a közel kétszáz évvel korábban élt őseinkkel. Megoldásokat keresve egyéni és közösségi életünk jelenlegi kihívásaira, igyekszünk ihletet meríteni tetteikből, döntéseikből, követni példájukat az egyéni és közösségi önfeláldozás és felelősségvállalás útján.”
Az, hogy a Teremtő saját képére formált bennünket, csak társas lény mivoltunkban teljesedhet ki. Közösségünkhöz tágabb értelemben nemcsak a ma élő emberek tartoznak, hanem eltávozott őseink, de a még meg sem született utódaink is. „Az őseinktől kapott szokások, kultúra, magatartási minták és hit, valamint a jövőbe vetett bizakodás és az utódaink iránt érzett felelősség az, ami segít nekünk helyes döntéseket hozni mindennapi életünkben és társadalmi kérdésekben egyaránt.”
„Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem!” Petőfi a világirodalom egyik legszebb szerelmes versében valódi közéleti hitvallásokról és az emberi élet teljességéről vall. A magánélet boldogsága és a közéleti kiteljesedés elválaszthatatlan egymástól. A 19. századi nagyjaink óta tudjuk, közösség nélkül nincs valódi személyes boldogság, nincs teljes magánéleti és „szakmai siker a nemzet szabadsága nélkül. Szerelem és szabadság, család és haza összekapcsolódnak az életünkben.”
Ma sincs ez másképp! „Csak így leszünk teljes emberek, csak így leszünk magyar nemzetünk értékes polgárai. A felelősség pedig a részvételben, a cselekvésben nyilvánul meg, amire nagyobb szükség van, mint valaha.”
Az elmúlt néhány évben történtek mindenki számára bizonyították, hogy a viszonylagos béke és jómód sem magától értetődő. Az irigység, a kapzsiság, a rosszindulat ott munkál az emberekben, amit csak szilárd hittel és tiszta szívvel, közös cselekvéssel győzhetünk le. Ezt a küzdelmet csak olyan emberek folytathatják, akik tisztában vannak önmagukkal, tudják, honnan jönnek és hová tartanak. „Szilárd nemzeti és hitbeli identitásunk nélkül könnyen elveszíthetjük az iránytűt ebben az egyre zavarosabbá váló világban.”
Használjuk iránytűként a 48-as hősök helytállását és áldozatkészségét. Ők tudták, hogy a békés és szeretetteljes életet, amire vágytak, nem adják ingyen. Talán ma is történelmi időket élünk. Járjunk el úgy dolgainkban, hogy évszázadok múlva is az utódaink iránytűként használhassanak, amikor keresik a válaszokat annak a távoli kornak éppen időszerű kihívásaira.
„Isten áldja meg önöket és egész magyar nemzetünket, s vigyázó tekintetét ne fordítsa el rólunk ezekben a nehéz időkben!”
Mivel a főkonzulátus számára kiemelten fontos a régiók közötti kapcsolatok előmozdítása, a zene területén segítik a kassai konzervatórium és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karának (BBZK) együttműködését. Mivel idén márciusban ünnepeljük Bartók születésének 145. évfordulóját, Pap László, a BBZK növendéke Bartók: Ábránd c. művét játszotta el zongorán, majd Sebő Bojána Mónika, a BBZK hallgatója, Liszt Ferenc: 104. Petrarca szonettjét adta elő szintén ezen a hangszeren.
Az ünnepség ezután fogadással folytatódott.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
***
Március 15-i megemlékezés Csatán
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegtek március 13-án a csatai kultúrházban, ahol a csatai Baross Gábor Alapiskola ünnepi műsorral emlékezett meg a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről.
Az ünnepi műsorban az iskola tanulói versekkel, zenével és jelenetekkel idézték fel a forradalom eseményeit, valamint a magyar történelem kiemelkedő alakjainak szellemiségét. A megemlékezés célja az volt, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék és átérezzék a szabadságért küzdő elődök örökségét.
Az eseményen beszédet mondott Sál Attila, a Magyar Szövetség lévai járási elnöke, aki történelmi párhuzamokkal és gondolatébresztő példákkal idézte fel a forradalom jelentőségét. Beszédében rámutatott, hogy a magyar történelem nagy alakjai – mint Széchenyi István, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor – sok kérdésben eltérően gondolkodtak, mégis közös cél vezette őket: a magyar nemzet szolgálata.
Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet felemelkedésének két alapja a szabadság és a nemzeti öntudat. Idézte Apponyi Albert gondolatát: a nemzet két szárnya a szabadság eszméje és a nemzeti érzés, amelyek egymás nélkül nem működnek.
Sál Attila beszédében történelmi példákon keresztül – a mohácsi csatától Trianonig és a felvidéki magyarság jogfosztottságának időszakáig – arra is emlékeztetett, hogy a magyar történelem számos tragédiát hordoz, mégis mindig a megújulás és a talpra állás képessége tette erőssé a nemzetet.
A szónok külön kiemelte a hétköznapi hősök szerepét is. Úgy fogalmazott: ma is hős minden magyar ember, aki a saját helyén – legyen buszsofőr, pedagógus, lelkész vagy polgármester – tesz azért, hogy a Felvidéken megmaradjon a magyar szó, a magyar kultúra és a magyar jövő.
Beszédének végén a pedagógusok munkáját is méltatta. Kiemelte, hogy az ünnepi műsorban szereplő gyermekek „kis lámpások”, akiket a tanáraik töltenek fel tudással és értékekkel, hogy később fényt adhassanak a közösségnek.
A megemlékezés méltó alkalmat teremtett arra, hogy a közösség együtt hajtson fejet a forradalom hősei előtt, és megerősítse elkötelezettségét a magyar identitás és kultúra megőrzése mellett.
Felvidék.ma
***
Megemlékezés Pozsonyvezekényen
Március 13-án a Pozsonyvezekény közössége is megemlékezett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A Mátyusföldön megtartott ünnepségen a település lakói, a helyi iskola és óvoda növendékei, valamint közéleti és civil szervezetek képviselői együtt tisztelegtek a magyar történelem sorsfordító eseménye előtt.
A megemlékezést Hobot Énekes Erika, a helyi Csemadok-alapszervezet elnöke vezette. Az ünnepi műsorban a helyi iskolások léptek fel, akik rövid összeállítással idézték fel a márciusi események szellemiségét. A diákokat tanítóik készítették fel, a műsor zenei kíséretéről pedig gitáron Karika Tibor gondoskodott. Az ünnepségen jelen voltak a település lakói, az iskolások és az óvodások is, akik közösen emlékeztek a szabadságharc hőseire.
A rendezvényen részt vett Zupko Tamás polgármester, a Magyar Szövetség galántai járási elnöke, Kacz Éva, Nádszeg polgármestere és a Magyar Szövetség járási elnökségi tagja, valamint Prágai Erzsébet és Száraz Erzsébet, a Csemadok járási elnökségének képviselői is.
A koszorúzás során a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait: Kacz Éva egyedül koszorúzott, míg Zupko Tamás Brezovszky Péter képviselővel közösen rótta le tiszteletét az emlékhely előtt.
A rendezvény kapcsán portálunknak nyilatkozott Zupko Tamás, aki kiemelte: a Mátyusföldön megkezdődtek a március 15-i megemlékezések, és a következő napokban a régió számos településén tartanak hasonló rendezvényeket. Mint elmondta, a Galántai járás településein mintegy huszonöt, míg a Vágsellyei járás falvaiban további tíz-tizenkét megemlékezésre kerül sor. Hozzátette: igyekeznek minél több helyszínen jelen lenni, hogy elhelyezzék az emlékezés virágait, és köszönetet mondjanak azoknak, akik ápolják a történelmi hagyományokat.
A polgármester arra is rámutatott, hogy a márciusi hősök példája ma is iránymutató. Mint fogalmazott, a szabadságharc szereplői sokszor életüket adták a magyarság megmaradásáért, s ez a példamutatás ma is erőt adhat a közösségnek. Hangsúlyozta: különösen fontos, hogy a fiatalabb nemzedék is részt vegyen az ilyen alkalmakon, hiszen az ünnepségek segítenek megérteni a történelmi emlékezet jelentőségét.
Zupko Tamás azt is kiemelte, hogy a közös megemlékezések nemcsak a múlt felidézéséről szólnak, hanem a közösség megerősítéséről is. Mint mondta, örömteli volt látni, hogy az ünnepségen az iskolások és óvodások mellett a pedagógusok, a helyi szervezetek képviselői és az idősebb generáció tagjai is együtt tisztelegtek a hősök emléke előtt.
***
Megemlékezés Keszegfalván
Március 13-án Keszegfalva közössége is megemlékezett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Az ünnepi rendezvényen a helyi közösség tagjai, civil szervezetek képviselői, valamint az oktatási intézmények diákjai együtt idézték fel a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének üzenetét. Ünnepi beszédek hangzottak el, kultúrműsorral készültek az iskola tanulói, a rendezvény végén pedig koszorúzással és a Himnusz közös eléneklésével tisztelegtek a hősök emléke előtt.
Az ünnepségen Kertész Ildikó, a helyi Csemadok-alapszervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket a Keszegfalvai Községi Hivatal, a Csemadok és a Magyar Szövetség helyi szervezeteinek nevében. Beszédében hangsúlyozta: március 15-e minden magyar számára a bátorság, az összefogás és a történelmi emlékezés napja. A szabadságharc hősei példát hagytak az utókorra azzal, hogy kiálltak értékeik és a szabadság eszméje mellett. Mint fogalmazott, az ünnep alkalmat ad arra, hogy a közösség együtt hajtson fejet a híres és a névtelen hősök emléke előtt.
A megemlékezésen felléptek a Lőrincz Gyula Alapiskola és Óvoda diákjai is, akik ünnepi műsorukkal idézték fel a forradalom szellemiségét. A szervezők külön köszönetet mondtak az intézmény pedagógusainak a műsor előkészítéséért.
Az ünnepségen beszédet mondott Pataki Dezső polgármester is, aki köszöntötte a meghívott vendégeket, köztük Becse Norbert Nyitra megyei képviselőt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a fiatalabb nemzedék talán még nem érti teljes mélységében a márciusi események jelentőségét, idővel felismeri majd, miért fontos megőrizni és továbbadni a történelmi emlékezetet. Hangsúlyozta a közösségi összetartozás, az egymás iránti tisztelet és a magyar identitás megőrzésének fontosságát.
Az ünnepi szónok, Becse Norbert beszédében kiemelte: 1848. március 15-e a magyar történelem egyik legmeghatározóbb napja, amelynek üzenete ma is élő. Mint fogalmazott, a márciusi ifjak példája arra emlékeztet, hogy a magyar közösség mindig akkor volt erős, amikor hitt önmagában, összefogott és kiállt az igazáért. Hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyar közösség számára ma is kulcsfontosságú az összetartás és az érdekképviselet, hiszen a közösség jövője azon múlik, hogy képes-e hallatni a hangját a közélet különböző szintjein.
Kitért a mai világ kihívásaira is, rámutatva, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzetben különösen fontos a stabilitás és a béke keresése. Ugyanakkor hangsúlyozta: a közösség jövője szempontjából meghatározó az is, hogy a felvidéki magyarok erős képviselettel rendelkezzenek a helyi és regionális döntéshozatalban. Mint mondta, a politika végső soron szolgálat, amelynek célja a közösség jövőjének építése és a következő nemzedékek boldogulásának biztosítása.
A megemlékezésen a jelenlévő intézmények és szervezetek képviselői – köztük a községi hivatal, a Csemadok, a Magyar Szövetség, az iskola és óvoda, valamint több helyi szervezet – elhelyezték az emlékezés virágait. Az ünnepség a Himnusz közös eléneklésével zárult.
***
Már többéves hagyomány, hogy közös versmondással tisztelegnek az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc hősei előtt Észak-Komáromban óvodások, alapiskolások és középiskolások a Petőfi-szobornál.
Tudósításunk alább olvasható.
A márciusi ifjak öröksége Komáromban
Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
