Lezajlott az utolsó plenáris parlamenti ülés, és akár a Fidesz, akár a Tisza nyeri meg az április 12-i választást, az már biztos, hogy a következő Országgyűlés teljesen más lesz, mint a mostani. A kormányoldalról és az ellenzék soraiból ugyanis nagyon sokan nem indulnak el a voksoláson – összeállításunk róluk szól.
„Megtisztelő volt itt lenni, nagyon gyorsan elment a négy év, és mintha csak most lett volna az első felszólalás” – ilyen és hasonló tartalmú megnyilvánulások követték egymást kedden, az Országgyűlés 2022 és 2026 közötti ciklusának záró ülésén. A Tisza Párt felemelkedése és az úgynevezett „óellenzéki” pártok évek óta tartó, mostanra a legtöbb esetben visszafordíthatatlannak tűnő szétesése, illetve a Fidesz–KDNP-ben végrehajtott fiatalítás miatt sokan búcsúznak a parlamenttől.
A legtöbben ezt csendben tették meg, néhányan azonban felszólalással, például a korábban jobbikos, most független Balassa Péter. „Büszke vagyok arra, hogy itt lehettem négy évig és köszönöm azt, hogy meghallgattak és parlamenti munkámat remélem méltó módon befejezhettem.”
Biztosan nem lesz ott a következő Országgyűlésben
a Fidesz jelenlegi frakciójából
Búcsúzik a parlamenttől a KDNP-s
A DK ugyan bejuthat a törvényhozásba, de az biztos, hogy nem
De ha a DK nem éri el az 5 százalékos küszöböt, illetve képviselőjelöltjeik egyéniben is vereséget szenvednek, akkor többek között Dobrev Klárával, Varju Lászlóval, Gréczy Zsolttal, Arató Gergellyel, Gy. Németh Erzsébettel, Kálmán Olgával, Vadai Ágnessel egy sor régi, évtizedek óta ismert arc is elköszön az Országgyűlésből.
A Jobbikban
A Momentum képviselői is új munka után nézhetnek:
Távozik az MSZP-s
míg az ismertebb politikusai közül egyéniben, függetlenként indul Hiller István és Kunhalmi Ágnes.
A párbeszédesek közül
Függetlenként fejezi be a parlamenti munkát
valamint az LMP-s
Rajtuk kívül is vannak még jó néhányan, akik hosszabb-rövidebb idő után valószínűleg kiesnek az Országgyűlésből. Ők azonban még versenyben vannak, mert vagy elindulnak egyéniben, vagy bekerülhetnek listáról, bár erre az úgynevezett „óellenzékiek” esetében a közvélemény-kutatási adatok alapján nem sok esély van.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
