A fenntartható vízgazdálkodási megoldások képezték tárgyát annak a sepsiszentgyörgyi találkozónak, melyre több országos környezetvédelmi civil szervezet részvételével került sor múlt hét végén a Háromszéki Közösségi Alapítvány székhelyén. Az itt megalakult Vizek munkacsoport céljairól a kezdeményező, Hans Hedrich civil, környezetvédelmi és polgárjogi aktivista számolt be a sajtónak.
A szakmai egyeztetésen Jászvásárról, Aradról, Temesvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Bukarestből érkező, kimondottan vízvédelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselői vettek részt, a HKA a Vizek munkacsoport tagjaként biztosított teret a rendezvénynek – vázolta Bereczki Kinga, a HKA ügyvezetője. Jelezte, a minigátak, a betonnal beöntött medrek országszerte pusztításokkal járnak, rombolják a környezetet, „nem véletlen, hogy erre a civil szféra is reagált”, a most létrejött összefogás célja pedig az, hogy az ország vizeinek tisztaságát és jó állapotát megőrizze, megmentse és karbantartsa.
A mozgalom kezdeményezője, Hans Hedrich elmondta, sok más terület mellett évek óta foglalkoztatja a vizek ügye is. Segesváriként egy helyi példát elevenített fel: a város korábban kapcsolatban állt a vízzel, de szenvedett is az áradások miatt, a hetvenes évek után szabályozták a Nagy-Küküllőt, ez pedig megváltoztatta a település arculatát. Ledöntöttek egy városnegyedet, elszigetelték az embereket a folyótól, ez pedig megtöri a helyi identitást – magyarázta, és hozzátette: álláspontja szerint ugyanez a folyamat országszerte megtörtént. A víz életet jelent, ha elszigeteljük az embert az élet forrásától, az negatív következményekkel jár – szögezte le.
A környezetvédelmi aktivista beszélt arról is, hogy a klímaváltozás okán vízválság körvonalazódik, ami sajnos nemcsak az ország déli részén érezhető, hanem Erdélyben, sőt, Székelyföldön is „szembesülünk ezzel az új valósággal, amit most még nem akarunk tudomásul venni”. A társadalom ebbe az irányba halad, de jó dolog, hogy ennek kapcsán több pozitív civil kezdeményezés született – vélekedett Hans Hedrich, aki az illetékes hivatalok, intézmények, állami hatóságok felelős hozzáállását hiányolja a valós problémák megoldásában. Ehhez szerinte elengedhetetlen a paradigmaváltás, mentalitásváltásra van szükség. Példaként az országos vízügyi hatóságot említette, amely régimódi megközelítésével brutális módszereket alkalmaz az árvízvédelmi munkálatok során, amelyek már nem felelnek meg az újabb tudományos eredményeknek. Mint mondta, ma már az Európai Unió is a természetközeli megoldások alkalmazását szorgalmazza ezen a téren, és ezt lényeges fejleménynek tartja. „Románia viszont továbbra is ellenzi ezeket a környezetbarát megoldásokat az ártérgazdálkodásban, az árvízvédelemben” – fogalmazott, és hozzáfűzte: a jelentős közpénzekből finanszírozott árvízvédelmi projektek, az áradások megelőzésére alkalmazott „betonbeöntések” tönkreteszik az érintett települések képét is.
Hans Hedrich kiemelte, a vízvédelemmel foglalkozó civil szervezetek ezt a helyzetet kívánják megváltoztatni, és a természethez közelebb álló vízgazdálkodást széles körben igyekszenek megismertetni, illetve ezekről párbeszédet folytatni. Úgy vélte, nagy szükség van arra, hogy a vizek védelmét szolgáló, már létező jó megoldásokat országszerte népszerűsítsék, illetve a gyakorlatban is alkalmazzák. Megjegyezte, az integrált vízgazdálkodás az Európai Unió Víz Keretirányelvében is megjelenik, amelynek célja a víztestek jó állapotának megőrzése.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
