Kevés olyan magyar sportoló van, aki olyan korán nyert olimpiai érmet, amivel látványosan robbant be a világ élvonalába, mint Gyurta Dániel. Tizenöt évesen, 2004-ben olimpiai ezüstérmet nyert Athénban, majd nyolc évvel később, Londonban a csúcsra ért: világcsúccsal lett olimpiai bajnok 200 méter mellen. A két csúcspont között eltelt nyolc év azonban nem csupán a technikai fejlődés története volt, sokkal inkább arról szólt, hogyan tanulja meg feldolgozni egy tinédzser az országos ismertséget, a hirtelen jött népszerűséget, ami időnként terhet is jelent, illetve a saját hibáit és a sportág pszichológiai valóságát kezelni. Gyurta Dániel ma sportdiplomataként dolgozik és küldetésének tekinti, hogy a sport ne csak élmény, hanem út legyen a következő generáció számára is. Sikerről, hibákról, a testvéri kötelékről, a magyarságról és arról beszélgettünk vele, hogyan lehet a sport segítségével hidakat építeni országok és közösségek között.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
