Az Európai Unió egy belső dokumentumban rögzítette, milyen engedményeket vár Oroszországtól a folyamatban lévő béketárgyalásokon. Bár az Egyesült Államok közvetít a felek között, az EU kimaradt a közvetlen egyeztetésekből. Ez komoly feszültséget okoz Brüsszelben, hiszen a tervezett húszpontos béketerv uniós hatásköröket is érint. A brüsszeli bürokraták letettek egy olyan követelés-listát, ami mintha abból indulna ki, hogy Oroszország már elvesztette a háborút. Egyértelmű, hogy a Bizottság folytatja a béketárgyalások akadályozását és gyakorlatilag a diplomáciai csatornákat is igyekszik rázva tartani Moszkva és az európai fővárosok között.
Kaja Kallas (az oroszellenes észtek jelöltje) uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslata az orosz csapatok kivonását és jóvátétel fizetését követeli – írta meg a Szabad Európa. A dokumentum emellett az orosz társadalom demokratizálását is határozottan szorgalmazza. Az uniós diplomaták szerint a béke nem csak Ukrajna engedményeiről szólhat.
Brüsszel ragaszkodik az európai biztonsági érdekek és elvek maradéktalan figyelembevételéhez. Követelik a dezinformációs kampányok, a szabotázsakciók és a kibertámadások azonnali leállítását. Továbbá megtiltanák az orosz katonai jelenlétet a szomszédos országokban, például Fehéroroszországban és Moldovában.
Körkép-vélemény:
Mivel Oroszország nem veszítette el a háborút, sőt, jelenleg a harctéri helyzet neki kedvez, az európai követeléslistának háborús eszkaláció üzenete van. Magyarul: ne legyen béke, mert abban Európa úgy sem egyezik bele, bármit dönt Washington és Moszkva. Az európai szándékot bizonyítja, hogy olyan „engedményeket” tettek le asztalra, amiről előre tudható, hogy Moszkva kapásból elutasítja. Fehéroroszországban orosz atomütőerő van, kizárt, hogy onnan kivonuljanak. Transznisztriában pedig Európa legnagyobb, orosz kézen lévő fegyverraktára van, kizárt, hogy az oroszok azt csak úgy átadják. Az európai „béketerv” a háború folytatását, sőt, eszkalálását jelenti. Sajnos, itt is érvényes, hogy a külügyi bizottsági elnök hazajátszik: Észtország határozottan a háború folytatása mellett áll, hogy nyugati és ukrán áldozatok árán oldja meg saját történelmi és stratégiai kérdéseit Oroszországgal kapcsolatban. Kaja Kallas pedig észt – és aszerint is politizál Brüsszelben.
A részleges uniós tagság ötlete
A békefolyamat egyik legvitatottabb pontja Ukrajna 2027-es gyorsított uniós csatlakozása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy konkrét dátumot követel a tagság megadására. Az amerikai-orosz egyeztetéseken felmerült ez a határidő, ami azonnali lépéskényszerbe hozta Európát.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök egy fordított bővítés lehetőségét vetette fel a tagállamoknak. Ez egy részleges tagságot jelentene, szavazati jogok és teljes anyagi támogatás nélkül. A jogokat és kötelezettségeket később, a hazai reformok előrehaladtával vezetnék be fokozatosan.
Számos uniós tisztviselő szerint a teljes jogú csatlakozás már a jövő évben gyakorlatilag lehetetlen. Kijev eddig csak néhány tárgyalási fejezetben ért el megfelelő felkészültséget. Ráadásul a folyamathoz az összes tagállam egyhangú támogatása elengedhetetlenül szükséges.
Körkép-vélemény:
Többek között Németország sem hisz abban, hogy van realitása Ukrajna tagfelvételének 2027-ben. Ezért is sántít az a narratíva, hogy barátság kőolajvezeték elzárása Magyarországot akarja rábírni Ukrajna uniós tagságának elfogadására, hiszen nem csak Budapest áll az ukránok útjában.
Belső viták és a bővítés jövője
Egy gyorsított ukrán csatlakozás komoly belső politikai vitákat szül az unión belül. Több tagállam tart az uniós szerződések módosításától és a költségvetés felborulásától.
A kétsebességes Európa gondolata sok európai diplomata számára teljességgel elfogadhatatlan. Úgy vélik, hogy az uniós tagság szigorú szabályait nem írhatja felül semmilyen geopolitikai nyomás. Egy esetleges kijevi kivételezés ráadásul rendkívül igazságtalan lenne a többi tagjelölttel szemben.
Jelenleg kilenc másik európai ország is vár a hivatalos uniós csatlakozásra. Közülük többen már hosszú évek óta folytatnak érdemi csatlakozási tárgyalásokat. Kijev soron kívüli felvétele így valószínűleg több új geopolitikai problémát teremthet, mint amennyit megold.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Julia Demaree Nikhinson
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
