Megkezdődött a dunaszerdahelyi Összetartozás emlékműve miatt kirobbant per: szélsőségesség a vád Kürthy Judit2026. 02. 21., szo – 09:07 Besztercebánya/Dunaszerdahely |
Február 20-án reggel 9 órakor lépett be a Specializált Büntetőbíróság tárgyalótermébe az a hét vádlott, akiknek az általuk emelt műemlék miatt kell most bírśág elé állniuk. A hét közül az első tárgyalási napon hárman tettek vallomást, később a tanúkat, majd a szakértőket hallgatják meg.
A reggeli órákban Mazács Ferenc, a vádlottak ügyvédje a kezdés előtt hangsúlyozta: folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhat addig, amíg minden résztvevőt meg nem hallgattak, ugyanakkor kiemelte, bízik az igazságszolgáltatásban, és ennek reményében készítette fel védenceit is. A vádlottak annak tudatában foglaltak helyet a bíró előtt, hogy a bíróság korábban már egyszer elutasította az ügyész vádiratát arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény, most viszont a Legfelsőbb Bíróság – ügyészi panasz hatására – mégis elrendelte az érdemi tárgyalást. Ezért most a bizonyítási eljárás lefolytatásán, majd annak eredményén lesz a hangsúly.
Szélsőségességgel vádolva
Pontosan kezdődött a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum melletti, bástya formájú műemlék építőinek pere a Specializált Büntetőbíróság emeleti nagy tárgyalótermében. A hét vádlott egymás mellett, két sorban foglalt helyet. Néhányan tolmácsot is kértek, aki segített a bíróság felé tett, több esetben magyarul megfogalmazott álláspontjuk szlovák nyelvű tolmácsolásában. Ez nagyon fontosnak bizonyult, hiszen a hat évvel ezelőtti körülményeket és az emlékmű megépítésére vonatkozó indítékaikat a lehető legrészletesebben szerették volna ismertetni a bíróság előtt.
A baráti társaságot alkotó vádlottak ellen két feljelentő – Patrik Dubovský volt köztársaságielnök-jelölt és Ľudovít Gunčaga, a Szlovák Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) nevében – tett feljelentést, amely alapján az ügyészség két vádpontban emelt vádat: szélsőséges nézetek terjesztése és népszerűsítése, illetve szélsőséges szimbólumok készítése miatt. A bíró kérdésére, miszerint egyetértenek-e az ügyészi vádiratban foglaltakkal, mind a heten egyértelműen nemmel feleltek. Arra a kérdésére pedig, hogy ártatlannak vallják-e magukat, egyöntetűen igennel válaszoltak. A tárgyalás részében egyenként ismertethették álláspontjukat.
Korábbi tanúvallomások – egyéni állásfoglalások
Az ügyész felolvasta a vádiratot, majd az ismertetést követően a vádlottak külön-külön nyilatkoztak a bírónak: a többieket kiküldték, és egyenként engedték vissza őket a tárgyalóterembe. A hétből négyen fenntartották a két évvel ezelőtti rendőrségi kihallgatáson tett, jegyzőkönyvbe vett vallomásukat, így ezek tartalmát az ügyész olvasta fel. Hárman, akik a nyomozati szakaszban még nem tettek vallomást, saját szavaikkal, spontán módon ismertették álláspontjaikat, indítékaikat, illetve a műemlék felállításának pontos menetét.
Ismétlődő állítások
Kiderült, hogy a baráti társaság többdiplomás tagokból áll, munkájukban felelős funkciók betöltésével. Vallomásukból kirajzolódott a közös cél: 2020-ban, a nemzeti összetartozás napja, valamint a nemzeti összetartozás éve alkalmából olyan műemléket kívántak állítani, amely nemcsak a Kárpát-medencében élő magyarság, hanem az itt élő valamennyi nemzet összetartozását fejezi ki és ezt méltón jelképezi.
Nemcsak erről beszéltek azonban a bíróság előtt: ismertették családi állapotukat, végzettségüket, saját munkásságukat, gyermekeik nevelésének és taníttatásának körülményeit. Kiemelték, hogy példásan teljesítenek a szlovák oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon; szlovák állampolgárok, tisztelik az országot és kultúráját, ugyanakkor magyarságukat nem tagadják meg. Cselekedetükkel, a műemlék felállításával semmiképpen sem kívántak a szlovák nemzet ellen tenni vagy gyűlöletet szítani – céljuk az volt, hogy megteremtsék az összetartozás egy mindenki számára látható és látogatható kültéri jelképét.
Elfogadták, épen áll
A vádlottak vallomásaiból az is kirajzolódott, hogy több kérdéssel kapcsolatosan kellett magyarázatot adniuk: a felállítás dátumát, a műemlék formáját, elhelyezkedését, finanszírozásának forrását, a zászlótartó oszlop magasságát és célját, valamint az arra felvont magyar trikolór értelmét.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az engedélyeztetés során több hivatalos eljáráson estek át. Az ügyet tárgyalta Dunaszerdahely kulturális és építészeti bizottsága is, több hivatalnok dolgozott a kérelmen, és nem érkezett kifogás vagy ellenjavaslat sem a műemlék formájára, céljára és másra vonatkozóan sem. Az átadás óta eltelt hat év során a létesítmény változatlanul áll a köztéren a lakosok rendelkezésére: nem érkezett semmilyen vele kapcsolatos panasz, senki nem rongálta meg, semmiféle módon nem gyalázta meg, kárt nem tettek benne.
Magyarság, himnusz, belső élmény
Az első tárgyalási nap abszurdabb pillanatai közé tartozott, amikor a vádlottaknak egyenként kellett beszélniük magyarságuk jelentőségéről, vagy amikor kiemelték: a magyar himnusz éneklése nem a szlovák nemzet ellen irányuló cselekedet, hanem személyes és közösségi benső élmény. A vádlottak mindannyian egyöntetűen azt is kijelentették, hogy az ügyész vádiratbeli állításai egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak.
A pénteki első tárgyalási nap után az egyik vádlott, Ibolya Olivér, a műemlék helyszínét a várostól bérlő Kondé Miklós Polgári Társulás elnöke lapunknak elmondta: sikeresnek értékeli az első tárgyalási napot, mert ezen részletesen ismertethették álláspontjaikat.
„Felháborító, hogy extrémizmussal és fasizmussal vádolnak bennünket. Nagyon bízunk az igazságszolgáltatásban és abban, hogy igazságos döntés születik. Sokan kérdezik, mi történik velünk. Irreális, ami történik”
– fogalmazott.
A tárgyalási napok a továbbiakban a következőképpen alakulnak: 2026. február 23-án, hétfőn; február 27-én, pénteken; az eddig utolsónak kitűzött tárgyalást pedig március 4-én, szerdán tartják, amikor az ügyben várhatóan ítélet is születhet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
