Az M9-es gyorsforgalmi út országon belül épülő, de országokat összekötő úthálózat része lesz, mivel kapcsolatot biztosít Európa keleti és nyugati térsége között – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium útépítésekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Bács-Kiskun vármegyei Nemesnádudvaron.
Pántya József az érintett települések polgármestereinek tartott tájékoztatón elmondta: a mintegy 60 kilométer hosszú, kétszer kétsávos, óránként 110 kilométeres sebességre tervezett autóút a szekszárdi Duna-hídtól a tompai elkerülőig tart.
Az előkészítés a kiviteli tervek kidolgozásáig tart, amelyek 2027-re készülhetnek el, ezt követően indulhatnak meg a kivitelezési közbeszerzések. A tervezés költsége mintegy nettó 6 milliárd forint, amelyet teljes egészében hazai költségvetési forrásból finanszíroznak – tette hozzá.
Mint részletezte: az M9-es az 51-es főúttól indulva keresztezi az 54-est, majd Jánoshalma után, Kisszállás térségében egy elválási csomópontból a tompai elkerülőbe csatlakozik. Az elválási csomópontból egy egyenes ág az 53-as főútra vezet, ezt a szakaszt M91-nek nevezték el.
A projekt részeként megtervezik a Kiskunhalastól Jánoshalmáig tartó, több mint 18 kilométer hosszú kerékpárutat, valamint megerősítik az 53-as főút Kiskunhalastól az 55-ös főút csomópontjáig tartó szakaszának burkolatát is – tette hozzá.
Pántya József kiemelte: a gyorsforgalmi út első, az 51-es és az 54-es főutak közötti, több mint 12 kilométeres szakasza érinti Nemesnádudvart és térségét, míg a második, csaknem 40 kilométeres rész az 54-es főúttól a tompai elkerülőig tart. A harmadik, M91-nek elnevezett szakasz mintegy 7 kilométer hosszú.
Szintén a projekt részeként Jánoshalmán egy 4,5 hektáros mérnökségi telep is épül, amely mintegy 60 új munkahelyet teremt.
Mint mondta: a környezetvédelmi engedély valamennyi szakaszra rendelkezésre áll, az első szakasz pedig már végleges engedélyezési tervdokumentációval is rendelkezik – fogalmazott, hozzátéve, hogy az egyes szakaszok önálló elemként, akár felcserélhető sorrendben is megvalósíthatók.
Juhász Tünde, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közigazgatási államtitkára elmondta: a minisztérium 2022-es megalakulását követően 2023-ban új állami építési beruházási törvény született, amely új alapokra helyezte az állami beruházásokat. A cél a hatékonyabb, magasabb minőségű és alaposabban előkészített fejlesztések megvalósítása volt.
Az új szabályozás szerint kiviteli terv nélkül nem kezdhető meg az építés, ennek eredményeként 30 százalékos csökkenés mutatható ki a beruházások ajánlati áraiban.
A közbeszerzésekben olyan szakmai alkalmassági és értékelési szempontokat vezettek be, amelyek előnyt jelentenek a helyi és magyar vállalkozások számára. Jelentősen csökkent az egyajánlatos eljárások aránya is, amely tavaly mintegy 3 százalék volt – tette hozzá.
A minisztérium jelenleg mintegy 250 beruházást felügyel 2500 milliárd forint értékben, valamint 115 tervezési eljárás zajlik 110 milliárd forintos keretösszeggel – közölte.
Hozzátette: a szintén új, magyar építészetről szóló törvény célja az építéshatósági eljárások egyszerűsítése és a minőségi, hosszú távon is értékálló épületek megvalósítása.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt:
a térségben zajlanak ma Magyarország legnagyobb közlekedési infrastrukturális beruházásai, részben fejlesztési, részben előkészítési szakaszban.
Folyamatban van a mohácsi híd építése, megkezdődött a munkaterület átadása a bajai déli elkerülő út kivitelezéséhez, és nagy erőkkel zajlik az M9-es tervezése, amely közel két éve tart; a beruházás tervezési szerződését 2024. június 5-én írták alá éppen Nemesnádudvaron.
Mint mondta, a fejlesztések az itt élők és az átutazók kényelmét és biztonságát szolgálják, ugyanakkor elsősorban gazdaságfejlesztési jelentőségük van. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése ugyanis szükséges ahhoz, hogy Baja és térsége a munkahelyteremtés és a befektetések révén gazdasági élénkülést érjen el – fogalmazott.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
