Gödi árnyék Nagysurány felett? – Az SaS válaszokat vár az épülő akkugyár kapcsán a kormánytól

Gödi árnyék Nagysurány felett? – Az SaS válaszokat vár az épülő akkugyár kapcsán a kormánytól

Gödi árnyék Nagysurány felett? – Az SaS válaszokat vár az épülő akkugyár kapcsán a kormánytól Koleszár Linda2026. 02. 19., cs – 13:54

Az SaS csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján a Nagysurányba tervezett kínai akkumulátorgyár kapcsán fogalmazott meg éles kritikát a kormánnyal szemben, párhuzamot vonva a magyarországi, gödi beruházás körül kialakult botránnyal. A párt hangsúlyozta, hogy a szlovákiai lakosoknak biztosíték kell arra, hogy Nagysurányban nem fog megismétlődni az, ami a magyarországi Samsung-gyárban történt. 

A nagysurányi beruházást még 2023 novemberében jelentette be Robert Fico (Smer) miniszterelnök. Az SaS szerint azóta is számos megválaszolatlan kérdés övezi a projektet, miközben az építkezés már megkezdődött. 

Válaszok kellenek 

Karol Galek, az SaS képviselője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nem magával a beruházással van probléma, hanem azzal, hogy a kormány nem ad egyértelmű válaszokat a környezetvédelmi, biztonsági és gazdasági kérdésekre. Kiemelte, a nagysurányi helyszínt még korábban jelölték ki, és eredetileg a Volkswagen tervezett itt akkumulátorgyárat, ám a magas energiaárak miatt a projekt meghiúsult. Felidézte, hogy már másfél évvel ezelőtt figyelmeztetés érkezett a szlovák nagykövettől Budapestről az ázsiai befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra. 

Galek a magyarországi példát hozta fel, ahol a Samsung gödi akkumulátorgyára körül súlyos viták alakultak ki. A Telexen megjelent információk szerint több esetben túllépték a kibocsátási határértékeket, és felmerült a nikkel- és mangánszennyezés problémája is. Az SaS attól tart, hogy hasonló gondok merülhetnek fel a Nagysurányban épülő üzem esetében is, amennyiben nem biztosítják kellőképpen a szigorú ellenőrzést. 

Kapcsolódó cikkünk

Nagyon súlyos politikai következményekkel járhat, ha az Orbán-kormány iparosítási zászlóshajója, az akkumulátorgyártás látványos léket kap. Az ágazat már évek óta szenved, s most egyértelműen kiderült, elképesztően környezetszennyező is. Ha ez nem volna elég, Szijjártó Péter külügyminiszer a szőnyeg alá söpörte volna problémát.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a botrány nyomán egyenesen úgy fogalmazott, Szijjártó lobbizta ki, hogy ne zárják be a gödi Samsung-gyárat, és lemondásra szólította fel a minisztert, aki válaszul megígérte: nemcsak Magyart, hanem a cikket közlő Telex portált is beperli, mert „durva hazugságokat állítottak róla”. 

Ám azzal, hogy Szijjártó kizárólag a személyét érintő részre reagált, hallgatólagosan elismerte, hogy a Samsung-gyárban tapasztalt légszennyezés valós probléma, és a cégvezetés dolgozók ezreit tette ki a rákkeltő anyagoknak. „Az akkumulátorgyártás bajai nem elszigetelt üzemi hibák, hanem rendszerszintű hiányosságokból fakadnak” – fogalmaz Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület vezetője. Debrecenben a CATL, valamint más kínai cégek megjelenése óta az egyesület levegőminőségi mérései egyre romló képet mutatnak, egy hivatalos vizsgálat pedig tavaly decemberben a súlyosan mérgező, magzatkárosító NMP oldószert is kimutatta. 

A Samsungnál kiszabadult, és a munkások által feltehetőleg rendszeresen belélegzett porkoktél összetevői közül a nikkel a legveszélyesebb – bizonyítottan rákkeltő hatású, de kisebb mennyiségekben is okozhat allergiát, tüdőfibrózist, szív- és érrendszeri, illetve veseproblémákat.

Politikai kockázat

Az Orbán-kormány már 2023-ban, a gödi telephelyről érkező első komolyabb problémák idején politikai nyomás alatt volt az akkumulátoripar miatt. A csúcspozícióban levő Rogán Antal több közvélemény-kutatást is megrendelt, ezek arról tanúskodtak, hogy a magyarok többsége nem támogatja az akkugyárak építését, a téma tehát kezdett politikai kockázatokat hordozni. Az egyik kormányülésen lényegében arról kellett dönteni, hogy az eljárás végén a kormányhivatal felfüggessze-e a gyár működését, vagy engedjék tovább működni. 

A Telex forrásai szerint Rogán az akkugyártással szemben kialakult közhangulat miatt „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezte a gödi gyárban történteket, és azt mondta: ha a mérgezések nyilvánosságra kerülnek, az súlyos politikai veszélyt jelenthet a kormánypártokra. Magyar Péter, a Tisza elnöke azt állítja, Szijjártó lobbizta ki, hogy ne zárjon be a gyár, egyúttal lemondásra szólította fel a minisztert.

Kapcsolódó cikkünk

Dalt írt a Carson Coma énekese, Fekete Giorgio a gödi Samsung gyár légszennyezési botrányáról. A Telex.hu információi szerint a gödi akkugyár súlyosan légszennyező, és ezt az Orbán-kormány is tudja már néhány éve, mégsem léptek. 

A Telex.hu tájékoztatott a napokban arról, hogy a kormány már évek óta tudja, hogy a Samsung gödi akkumulátorgyára súlyosan szennyező, rákkeltő anyagokat bocsát a levegőbe. A legnagyobb veszélyben a gyár alkalmazottai vannak, akik sokszor olyan levegőt lélegeznek be, amelyben a szennyező anyagok mennyisége sokszorosa a megengedettnek. 

256,9-szeres nikkelszennyezés 

A Telex.hu szerint az első mérések már 2021-ben jelezték, hogy a cég levegőszűrő-berendezései nem képesek kiszűrni a levegőből a gyártás során keletkező finom részecskéket, mert egyszerűen nem erre tervezték azokat. A későbbi mérések megerősítették, hogy a gyár területén több munkaállomáson is egészségre káros levegőt lélegeznek be az ott dolgozók. A cégben több hatósági ellenőrzés is zajlott, ám a helyzet nem javult, a gyár nem távolította el a hibákat. A Telex.hu és az Átlátszó megszerezték a hivatalos jegyzőkönyveket az ellenőrzésekről, amelyekben a megengedettnél több 10-szeres, esetenként több százszoros határérték-átlépésről írnak. 

„Március 9-én mérték a notching területen a 7-es és 8-as számú operátor légszennyezését, ahol a kobalt koncentrációja a határérték 15,8-szorosa, a nikkelé pedig 256,9-szerese volt”

 – írja az egyik jegyzőkönyvre hivatkozva a Telex.hu. 

Szijjártó mellette, Rogán ellene 

A céget ráadásul a magyar titkosszolgálatok is megfigyelték, és erről jelentést is készítettek a kormány számára. A Telex szerint az ügyet a kormány is tárgyalta. 

„Több egymástól független forrásunkra hivatkozva írtuk, hogy a problémák miatt annak idején Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, míg Szijjártó a Samsung támogatói közé tartozott”

 – írja a Telex.hu. A kirobbant botrányt eddig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter próbálta a legaktívabban cáfolni, Orbán Viktor és a kormány többi tagja hallgat. A Telex.hu cikkét hazugságcunaminak nevezte, de nem cáfolta annak állításait. Kijelentette, hogy a Telex nem is kereste meg őt a cikk megjelenése előtt az akkugyárral kapcsolatban, de ezt a Telex a január 21-én küldött levél nyilvánosságra hozatalával cáfolta. 

Az ügyről dalt írt Fekete Giorgio, a Carson Coma énekese, pontosabban megzenésített egy fiktív állásajánlatot, amelyben a Samsung keres alkalmazottat a gödi gyárába. 

Tagadás a végsőkig

Szijjártó természetesen mindent hárít. „Egy álhírt közöltek. Egy óriási álhírt, egy óriási hazugságcunamit, és ebbe kevertek bele engem is, teljesen alaptalanul. Tehát a rám vonatkozó állításaik szemenszedett hazugságok” – vagdalkozott, miközben nem volt hajlandó elárulni, hogy szerinte a cikk pontosan melyik állítása nem igaz. Ez nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem van olyan dimenziója is, miszerint a kormány egy multinacionális cégnek szolgáltatja ki a magyar dolgozókat. Tehát mi van a szuverenitással, a multi ellenességgel? Ilyen szempontból is kínos ez az ügy a Fidesznek – fogalmazott a Népszavának Mikecz Dániel politológus, társadalomkutató.

Pofon a kampányhajrában

Felmerül a kérdés, mindez milyen hatással lehet a Fidesz támogatottságára. Mikecz szerint egy ilyen kiélezett kampányhelyzetben ezek az ügyek sok embert érnek el. Főleg azért, mert az Orbán-kormány az újraiparosítás keretében az egész országot akkugyárakkal akarta telehinteni. Az ágazatnak viszont bő 2 éve rosszul megy, ráadásul most egyértelműen kiderült: a magyar kormánynak csak a beruházás fontos, a környezetvédelem, a dolgozók egészsége nem. Orbán épp a minap közölte, a kampányt személyesen ő, Lázár János és Szijjártó Péter viszi. Lázárra ráégett a cigányozós vécékefe, Szijjártó meg Göd miatt magyarázkodhat. Mindez alig 60 nappal a választás előtt… (Tlx, Npsz, hvg, shz)

A párt bírálta a kormány hallgatását, mondván: sem a környezetvédelmi miniszter, sem a miniszterelnök nem reagált érdemben a magyarországi tapasztalatokra. Az SaS felszólította az illetékes minisztériumokat, hogy tegyék egyértelművé, hogyan garantálják a környezetvédelmi és biztonsági előírások betartását, milyen mértékben részesülnek majd a szlovák cégek a beruházás hasznából, illetve mennyit fektetett be eddig a kínai vállalat. 

Lakossági aggodalmak 

Martina Bajo Holečková (SaS) hangsúlyozta: a kérdés különösen érzékenyen érinti a Nagysurány és Érsekújvár környékén élőket. Mint mondta, Nyitra megyében élő képviselőként az elmúlt tíz napban számos megkeresést kapott a lakosoktól, akik attól tartanak, hogy a gyár veszélyeztetheti majd az ott dolgozók és a környéken élők egészségét. 

A gödi példára utalva kiemelte: az emberek nem utólagos magyarázatokat, hanem előzetes garanciákat szeretnének. 

Munkahelyek kellenek, de nem minden áron 

Henrich Varga, az SaS nyitrai megyeelnök-jelöltje hangsúlyozta, nemcsak a politikusokat, hanem a lakosságot is élénken foglalkoztatja az ügy. Felszólította Branislav Becík (Hlas) nyitrai megyeelnököt és a kormányt, hogy reagáljanak a magyarországi eseményekre, és adjanak konkrét válaszokat a felmerült kérdésekre. 

Az SaS álláspontja szerint a régió lakosai munkahelyeket szeretnének, de nem minden áron. A párt azt követeli, hogy a beruházás feleljen meg a szlovák jogszabályoknak, biztosítsa a szigorú környezetvédelmi és biztonsági normák betartását, valamint garantálja, hogy a beszállítói megbízásokból és a munkahelyekből a szlovák vállalkozások és munkavállalók is arányosan részesülnek.

A párt szerint a gödi tapasztalatok intő példaként szolgálnak: a gazdasági fejlődés nem járhat a lakosság egészségének és a környezet biztonságának kockáztatásával. 

Sokan tiltakoznak a gyár ellen 

Korábban többen tiltakoztak a gyár megépülése ellen, még kezdeményezés is indult Védjük a miénket (Chránime si naše) címmel. 

Hírdetés

A polgári kezdeményezés oldalán az áll, hogy Bánkeszi (Bánov) és a környező települések lakóinak érdekeit védik a tervezett nagysurányi akkugyár-beruházással kapcsolatban.

A kezdeményezés vezetői aggodalmukat fejezik ki

a gyár jelentős mennyiségű vegyi anyag használata,a potenciális többszörös kibocsátási túllépések,a talaj, a talajvíz és a Nyitra folyó szennyezésének kockázata,valamint a helyi lakosok egészségére gyakorolt súlyos hatások miatt. Kapcsolódó cikkünk Nagysurány |

Újabb ipari beruházásra készülnek a nagysurányi akkugyár közelében: a ShredCo társaság két éven belül használt akkumulátorokat feldolgozó üzemet nyitna a Kisvárad városrészében. 

A helyiek szerint a projekt újabb terheket róna a környékre – a csendes, természetközeli és gondozott városrészben élők már most is aggódnak a forgalom, a zaj és a szennyezés miatt. A ShredCo évente mintegy 20 ezer tonna használt lítiumion-akkumulátort tervez feldolgozni az Érsekújvári járásban. A 4900 négyzetméteres gyártócsarnokot egy korábbi ipari területen építenék fel, a legközelebbi lakott területek 100–150 méterre találhatók a tervezett üzem helyszínétől.

A feldolgozás több fázisban zajlik

A ShredCo cég a múlt héten, a kihelyezett kormányülést és az alapkőletételt követő napon a kisváradi kultúrházban tartott nyilvános fórumon mutatta be a feldolgozási folyamatot. Elmondásuk szerint az akkumulátorokat először teljesen kisütik, majd vákuumtechnológiával választják külön az elektrolitot. Ezután a vas-, alumínium-, réz- és műanyag-összetevőket is elválasztják, végül pedig a maradék „fekete anyagból” kinyerik a grafitot, kobaltot, nikkelt és lítiumot.

Az üzemben elektromos járművek, számítógépek, mobiltelefonok és akár karambolos autók akkumulátorait is feldolgoznák. A cél a környezetbarát újrahasznosítás – a társaság szerint így elkerülhető, hogy a használt akkumulátorokat feleslegesen tárolják – áll a ShredCo hivatalos honlapján. 

A helyiek szerint újabb terhet jelentene az üzem

A lakosok attól tartanak, hogy az építkezés és a napi 9 teherautó-forgalom megrongálja az utakat és az ingatlanokat. Többen aggódnak a zaj- és levegőszennyezés miatt is.

„Attól félünk, hogy berepedeznek a házfalak, és tönkremegy a csendes környezetünk” – fogalmazott az egyik felszólaló a fórumon.

 

Sokan azt is sérelmezik, hogy a városban már így is zajlik egy gigaberuházás az akkumulátorgyár építése kapcsán, ezért nem tartják jó ötletnek egy újabb ipari üzem létesítését a térségben. A lakók inkább lakóövezetek vagy zöldterületek kialakítását javasolják.

2027-re tervezik az üzem indulását

A ShredCo tervei szerint a feldolgozóüzem 2027 első felében kezdené meg működését, és mintegy 70 főt foglalkoztatna. A cég előnyösnek tartja, hogy a kijelölt terület a vasút közelében fekszik, ami logisztikai előnyt jelenthet a szállítás során.

A nagysurányi régió újabb ipari fejlesztés előtt áll, amely hosszú távon gazdasági lehetőséget, ugyanakkor környezeti kockázatot is hordozhat. A helyiek továbbra is aggodalommal figyelik a fejleményeket, és kérik, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe a lakosság érdekeit is.

Kapcsolódó cikkünk Nagysurány |

A miniszterek a kormány keddi kihelyezett ülését követően a Nagysurány és Bánkeszi határában tervezett ipari park területére vették útjukat. 

Az előre beharangozott alapkőletétel helyett azonban facsemetéket hoztak a nagysátor színpadára, amelyeket jelképesen elültettek és több alkalommal hangsúlyozták, hogy a zöld energia a jövő energiája.

Új munkahelyeket teremtenek

Az avatási ünnepségen többen is felszólaltak és hangsúlyozták, hogy a nagysurányi gyár a következő években körülbelül 1300 munkahelyet létesít, és a munkavállalók 80 százaléka középfokú és felsőfokú végzettségű lesz. A kutatási és fejlesztési központban további munkahelyeket létesítenek.

 „Ez egy stratégiai és időtálló beruházás nemcsak a régió, hanem egész Szlovákia számára. A Gotion a hetedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó. Az elmúlt években az elemek és az elemes tárolók iránti kereslet csaknem tízszeresére nőtt. Nagysurány így az egész Európai Unióban jelentős gyártóvá válik” – 

mondta Denisa Saková gazdasági miniszter a záró sajtótájékoztatón. 

A kísérleti gyártást 2026-ban, a sorozatgyártást egy évvel később tervezik elindítani.

A helyiek egy csoportja továbbra is tiltakozik

Az ünnepség ideje alatt a tiltakozók egy csoportja is az ipari terület közeléhez vonult, hogy síppal, dobbal hívja fel a figyelmet azokra, akik nem támogatják a beruházást. Némi összeütközésre is sor került, amikor megpróbáltak közelebb jutni a nagysátorhoz, de a rendőrök az útjukat állták.

Két toronyban is lövészek álltak, és kutyás rendőrök is ügyeltek arra, hogy ne történjen rendbontás. 

Kapcsolódó cikkünk Nagysurány |

A kormány a kihelyezett ülésén jóváhagyta a nagysurányi akkumulátorgyár alapterületének kibővítésére vonatkozó javaslatot. A helyiek egy csoportja hiába tiltakozott.

A kormányülést rendkívül szigorú biztonsági óvintézkedések mellett tartották meg Nagysurányban. A lakosok korábban már többször is elégedetlenségüket fejezték ki az akkugyárral kapcsolatos tervek miatt, és a tiltakozásuknak ma reggel is hangot adtak.

A kormányhivatal személyzete mindent megtett azért, hogy a helyszínen tartózkodó újságírók a lehető legkevesebb fotót és videót készíthessék el a demonstrációról, azért néhány fényképet szerkesztőségünknek is sikerült készítenie, amit az alábbi galériában láthatnak.

A Denník N információi szerint a tiltakozók közt felbukkant Miroslav Suja, a szélsőjobboldali Republika képviselője is.

Fico és Saková örül

A kormányülés után a miniszterek részt vettek az ünnepélyes alapkőletételen, amelyet a tervezett akkumulátorgyár területén tartottak. Ezt követően beszédet tartott Robert Fico miniszterelnök és Denisa Saková gazdasági miniszter is.

A kormányfő kiemelte, Szlovákiának vannak ugyan belső problémái, de a jelen koron túlmutató beruházások mindennél fontosabbak.

Saková pedig arra hivta fel a figyelmet,

hogy az akkugyártáson kívül a kutatói tevékenységet is fejlesztik, így a gyártást érintő 1200 munkahely mellett további 500 kutatói állást kínálnak majd.

A TASR eközben arról számolt be, hogy a tisztviselőköt szállító konvojt blokkolta egy kisebb csoport, ám a hatóságoknak rövid időn belül sikerült rendet tennie, így a kormánytagok haladhattak tovább. Azt nem pontosították, hogy a konvojt blokkoló csoport megegyezik-e a tüntetőkkel.

Előzmények és a beruházás háttere

2024 júniusában írta alá Szlovákia a beruházási szerződést az InoBat és a Gotion csoport konzorciumával.

A megállapodás értelmében 1,233 milliárd euró értékű akkumulátorgyár épül Nagysurányban, ami az ország történetének egyik legnagyobb ipari projektje.

A projekt állami támogatást is kapott: 150 millió euró vissza nem térítendő támogatást, valamint 64 millió eurót adókedvezmény formájában. Ezt Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter jelentette be 2024 júniusában.

Lakossági reakciók és tiltakozások

A gyár építése ellen 2024-ben petíciót indítottak helyi aktivisták.

Tavaly ősszel viharos körülmények közt zajlott a beruházás nyilvános megvitatása Nagysurányban. Harmincfős delegáció – köztük térségbeli önkormányzati képviselők, lakosok és újságírók – látogattak Kínába, hogy megtekintsék a mintagyárat.

2025 februárjában a nagysurányi önkormányzat módosította a területrendezési tervet, ezzel lehetővé téve a Šurany Industrial Park létrehozását.

Az eredeti, 476,26 hektáros ipari területet 493,48 hektárra növelték, ebből 6,9 hektár Érsekújvár közigazgatási területéhez tartozik.

Élőláncos tiltakozás

2025. augusztus 23-án élőlánccal tiltakoztak a helyiek az akkugyár ellen. A megmozdulást a Védjük, ami a miénk (Iniciatíva Chránime si naše) nevű civil kezdeményezés szervezte, amely elsősorban nagysurányi és bánkeszi lakosokat tömörít.

Nagysurány Érsekújvártól mindössze 14 kilométerre fekszik, a Nyitra folyó jobb partján. A városhoz tartozik Egyháznagyszeg (Kostolný Sek) és Kisvárad (Nitriansky Hrádok) is – utóbbi lakosai az ipari park közvetlen közelében élnek. Kisváradon holnap, október 29-én 16 órakor a helyi kultúrházban tartják a használt akkumulátorok feldolgozására szolgáló létesítmény megépítésének nyilvános megvitatását.

Robert Fico a beszédében október 28-a kapcsán azt is elmondta, jelentős dátum a mai, mivel ezen a napon kiáltották ki a Csehszlovák Köztársaságot. A kínai befektető, akinek küldöttsége kis kínai és szlovák zászlókkal fogadta a szlovák kormány helyszínre érkező tagjait, kiemelte, hogy ez a nagyszabású beruházás egyfajta híd lesz a szlovák és a kínai felek között, hogy kapcsulatuk még erősebbé váljon.

Az egész régió fejlesztéséről van szó, az új munkahelyek létesítésével azt is sikerülhet elérniük, hogy a térségben élőknek ne kelljen a lakóhelyüktől távolabb vagy külföldön munkát vállalniuk.

Az újságírókat is szemmel tartották

Az újságírók csak csoportosan utazhattak a helyszínre Nagysurányból, és így is távoztak, a rendőri útlezárások miatt némi kerülővel érkeztek ki a helyszínre.

A főútnál tiltakozókhoz nem juthattak ki.

Biztonsági okok miatt nem engedélyezték számukra, hogy az ipari park területén mozogjanak.

Emellett kifogásolják

a toxikus hulladék bizonytalan kezelését,a nagymértékű vízfelhasználást,a külföldi munkaerő tömeges érkezésével járó biztonsági kockázatokat,a befektető lakosokkal szembeni, figyelmen kívül hagyó magatartását,valamint a jogi folyamat manipulálásátés az adatok eltitkolását. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »