Elviselhetetlen forróság és pusztító viharok fenyegetik Európát Kulcsár Péter2026. 02. 17., k – 08:33
Az évszázad végéig akár 3,3 Celsius-fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az unió területén.
Az Európai Unió nincs felkészülve a klímaváltozás egyre súlyosabb hatásaira, és sürgősen növelnie kellene a beruházásokat az emberek és az infrastruktúra védelmére a növekvő árvizek, tűzvészek és hőhullámok ellen – állítja kedden közzétett jelentésében a koppenhágai székhellyel rendelkező Európai Tudományos Tanácsadó Testület a Klímaváltozásról (ESABCC).
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint Európa a világ leggyorsabban felmelegedő kontinense. Az EU adatai szerint az extrém éghajlati jelenségek által az európai infrastruktúrában és épületekben okozott gazdasági károk évente 45 milliárd eurót tesznek ki, ami ötszöröse a 20. század 80-as éveinek értékének.
Bár az EU ambiciózus célokat tűzött ki a klímaváltozás fő okozójának számító üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az ESABCC szakértői szerint az extrém időjáráshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítései nem elégségesek.
„Ez a koherencia, a koordináció és a költségvetés hiányosságának tudható be” – mondta Ottmar Edenhofer, a tanácsadó testület elnöke. A szakemberek hozzátették, hogy megfelelő felkészülés nélkül a klímaváltozás következményei még jobban veszélyeztetik az EU versenyképességét, terhelik a közpénzeket és növelik a biztonsági kockázatokat.
Az ESABCC azt javasolja, hogy az unió készítse fel a tagállamokat a 2100-ig várható 2,8–3,3 Celsius-fokos felmelegedéssel járó kockázatokra. Véleménye szerint olyan politikákat kell kidolgozni, amelyek védik az embereket és a vállalkozásokat, és támogatják az alkalmazkodást a változásokhoz.
Az ajánlások között szerepel, hogy ne építsenek lakóépületeket árterületeken, támogassák a szárazság által érintett mezőgazdasági termelőket, vagy olyan városi környezetet tervezzenek, amely segít az embereknek megbirkózni a hőhullámokkal. Egy másik kulcsfontosságú terület a közérdekű korai riasztási rendszerekbe való befektetés.
Az Európai Bizottság idén új stratégiát tervez bemutatni, amelynek középpontjában a súlyos természeti katasztrófák, mint például a 2023-as szlovéniai árvíz – amely a helyi GDP 11 százalékát tette ki – utáni „klímaellenállóság” áll.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
