Akár úszósávokat is ki lehetne alakítani a folyón.
Több helyen is alkalmasak a budapesti Duna-szakaszok fürdő vagy szabadstrand létesítésére, a parttípus jellege és magassága határozza meg az alkalmasságot – mondta el Lohász Cecília, a Város és Folyó Egyesület munkatársa az InfoRádióban. Varga Márta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vízhigiénés szakértője pedig arról beszélt, hogy a fejlett szennyvíztisztításnak köszönhető, hogy egyre több helyen ki lehet alakítani szabadstrandokat a Dunán. Mindketten kiemelték, hogy az egyik legfontosabb, hogy a vízminőség megfelelő legyen.
A vizsgálatot az előtt, hogy a strand engedélyt kap, legalább egy alkalommal el kell végezni, ha a kormányhivatal kéri, akkor részletesebb mérések is szükségesek. Varga Márta hozzátette, hogy a víznek legalább két alkalommal kell megfelelő minőségűnek lennie. Budapesten kifejezetten sok szennyeződést gyűjthet össze a víz, emiatt a kijelölt, illetve tervezett helyszíneken több hónapos előzetes vizsgálatot is folytatnak.
A jogszabályi követelmény jelenleg a már üzemelő fürdőhelyek esetén legalább négy vizsgálat évente, szezononként. Egyszer még a szezon megkezdése előtt szükséges, majd pedig legalább havonta egyszer. A Római-parton lévő strandon viszont 2025-ben hetente vettek vízmintát, ennek eredménye „általában megfelelő volt”. A vízhigiénés szakértő hangsúlyozta, hogy Budapest belvárosában, így például a Margitszigetnél vagy a Szent Gellért térnél nem egészséges a vízben fürdeni, illetve a Duna sodrása is kockázati tényező lehet.
A különböző társhatóságok, a népegészségügyi hatóság, a katasztrófavédelem, a vízügyi hatóságok, a vízirendőrség együttesen konzultálnak arról, hogy bármelyikük lát-e kizáró körülményt. Hidak vagy más műtárgyak közelében, olyan helyszínen, ahol örvények keletkezhetnek, vagy pedig ismert szennyezés környékén nem lehet például fürdőhelyet kijelölni.
Ha mindent rendben találnak, a népegészségügyi hatóság megadja a „kijelölt fürdőhely” státuszt
– tette hozzá Varga Márta.
Kiemelte, hogy
Lohász Cecília elmondta, a méréseken túl az infrastrukturális tényezők is fontosak, így például kell lennie elérhető öltözőnek, zuhanyzási lehetőségnek, mosdónak. Jó példaként kiemelte az Árasztó-parton tavaly megnyílt strandot, amelyet augusztusban három hétre tudtak megnyitni. Hosszabb távú terveik között szerepel a „lebegő fauszodák” meghonosítása is, amelyek segítségével a nagyobb sodrású vízben is biztonságosan lehetne fürödni, fakorlátok között.
Ezeknek jelenleg nincsen meg a jogi környezete, ugyanakkor helyszínből már többet is kiszemeltek: így a Margitszigeten a Palatinus magasságában, illetve a Jane Haining rakpart, vagy a Nehru part környékén is lehetne ilyen létesítmény. Hozzátette, hogy átfutásuk ugyanakkor több év is lehet.
Lohász Cecília hozzátette, hogy úszósávokat is lehetne létesíteni, ezek olyan szakaszok volnának, ahol a sodrást kihasználva védett úszósávban lehet „lecsorogni” a Dunán. Erre alkalmas szakasz lehetne az Óbudai-szigetcsúcstól induló ág, bár ott a gázgyár miatt van jelenleg szennyezés.A Margitsziget melletti budai ágról a nagyobb hajók forgalmát a másik ágba lehetne terelni, és így ott egy rekreációs zóna alakulhatna ki a Dunán. Ezen felül Újbudán, a Kopaszi-gáttól lefele az Árasztó-parti strandig lehetne „időnként” úszósáv.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
