Januárban 4 százalékos volt az infláció – mi drágult a leginkább? Koleszár Linda2026. 02. 16., h – 12:44
Januárban 4 százalékra emelkedett az éves infláció. A drágulás mögött elsősorban a lakhatási költségek és az energiaárak növekedése, valamint az élelmiszerek áremelkedése áll. Bár voltak területek, ahol csökkentek az árak, összességében a háztartások többet fizetnek, mint egy évvel ezelőtt.
A Statisztikai Hivatal adatai szerint a termékek és szolgáltatások fogyasztói árai januárban havi szinten 1,8%-kal emelkedtek, ami az elmúlt három év legmagasabb havi növekedése volt. A januári inflációt hagyományosan befolyásolják az adó- és szabályozott árak módosításai, amelyek rendszerint az év elején lépnek hatályba. Ennél magasabb áremelkedést 2022 és 2023 januárjában mértek (akár 3%-ot is). Ugyanakkor ez az elmúlt 15 év harmadik legnagyobb havi áremelkedése volt a januári.
Éves összehasonlításban az infláció 4,0%-ot ért el, utoljára 2025 szeptemberében volt ennél magasabb (4,3%).
A rezsi a legerősebb tényező
A legjelentősebb drágulás a lakhatáshoz és az energiához (+4,4%) kapcsolódott. Ezek a kiadások adják a háztartások költségvetésének legnagyobb részét (közel 22 százalékát), így minden változás erősen érezhető.
Januárban az energiaárak több mint 10 százalékkal emelkedtek a szabályozott árak módosítása miatt. A távhő ára több mint 28 százalékkal nőtt, a gáz több mint 6 százalékkal, az áram közel 5 százalékkal drágult. Több mint 2%-kal emelkedtek a víz- és csatornadíjak is.
Tovább drágult az élelmiszer is
Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára havi szinten átlagosan 2,5 százalékkal emelkedett. Ez a második legnagyobb kiadási tétel a családoknál (21%), így ez is jelentősen hozzájárult az inflációhoz.
Érdekes
a gyümölcs és a diófélék (közel 10%),
a zöldségek (7% felett),
a cukor és az édességek (4%).
Különösen nagy mértékben drágult:
Az alkoholmentes italok ára is számottevően nőtt, részben a magasabb áfa miatt. A kávé éves szinten több mint 25 százalékkal drágult, az üdítőitalok ára is majdnem 10%-os emelkedést mutat.
Mi lett olcsóbb?
Nem minden területen volt drágulás. A közlekedés összességében olcsóbb lett az egy évvel korábbinál, főként az üzemanyagárak csökkenése miatt (több mint 8 százalékos visszaesés). A légi közlekedés is kevesebbe került januárban.
Januárban a hagyományos újévi leárazások miatt a ruházat és a cipők ára is enyhén, 0,6%-kal csökkent.
Nagy ugrás havi szinten
2025 decemberéhez képest a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek, ami az elmúlt három év legnagyobb januári havi növekedése. Az év eleji adó- és szabályozott árváltozások rendszerint megdobják a januári adatot, idén ez különösen erősen látszott.
A 4 százalékos éves infláció mellett az úgynevezett maginfláció – amely nem számol a hatósági árakkal és adóváltozásokkal – 2,9 százalék volt. Ez azt jelzi, hogy a szélesebb körű, tartós áremelkedés valamivel mérsékeltebb, mint amit az összesített adat mutat.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákiában ismét erősödik az infláció, miközben a bérek nem tartanak lépést az áremelkedéssel.
A Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves infláció 4 százalékra nőtt, ami érzékelhető terhet ró a háztartásokra. A drágulás elsősorban azokat a kiadásokat érinti, amelyek megkerülhetetlenek a mindennapokban, vagyis az élelmiszereket, a szolgáltatásokat, a lakhatást és az energiát.
Szakértők szerint a 4 százalékos infláció már nem tekinthető megszokottnak. Marián Búlik pénzügyi tanácsadó arra figyelmeztet, hogy bár a jelenlegi helyzet elmarad a 2022–2023-as inflációs csúcsoktól, a családok számára továbbra is komoly kihívást jelent.
A gondot az okozza, hogy éppen azok az alapkiadások drágulnak, amelyeket nem lehet halogatni vagy csökkenteni.
A szlovák infláció jóval meghaladja az euróövezet átlagát, amely jelenleg körülbelül 2 százalék. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában a pénz értéke kétszer olyan gyorsan csökken, mint az uniós átlagban. A szakértő szerint ennek oka részben belső tényezőkben keresendő, az adópolitikától kezdve a szolgáltatások árképzéséig.
Az árak emelkedését leginkább az élelmiszerek és a szolgáltatások hajtják. Bár egyes termékek ára az év végére mérséklődött, éves összevetésben továbbra is jelentős a drágulás. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a gyermekes családok, az egyedülálló szülők és a jelzáloghitelt törlesztők, mivel a reálbérek növekedése gyakran elmarad az inflációtól.
Elemzők arra számítanak, hogy az infláció a közeljövőben 3–4 százalék között marad.
(tvnoviny)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
