Évente mintegy 2000 tonna magyar gyapjú végzi a szemétben, mert a bőséges alapanyag mennyiség ellenére itthon szinte eltűntek a feldolgozás kulcslépései. Kremmer Sári budapesti fonalboltos saját bőrén tapasztalja, milyen nehéz itthon értéket teremteni abból, amiből lenne bőven – és amire kereslet is lenne. De miért nem készül magyar gyapjúból ruha? És mi az az 5 dolog, amit egy gyapjúrajongó szerint mindenkinek tudnia kell?
Miről lesz szó a cikkben?Miért marad évente mintegy 2000 tonna magyar gyapjú feldolgozatlanul?Miért nem készül tömegesen ruha hazai gyapjúból?Hogyan próbálják fiatal vállalkozók újraéleszteni a magyar gyapjú feldolgozását?Milyen előnyei vannak a gyapjúnak fenntarthatósági és egészségügyi szempontból?Hogy lesz valakiből fonalboltos?
Kremmer Sári 31 éves kétgyerekes anya, 25 évesen döntött úgy, hogy saját fonalboltot nyit Budapesten. A történet azonban korábban kezdődik: Sárit, mint oly sokakat, a nagymamája tanította meg kötni.
Az alapok elsajátítása után a tudása sokáig parlagon hevert, mígnem egyetemi évei alatt Angliába költözött. Ottani magányában talált rá újra a régi hobbira. Hazatérése után a kötés már nemcsak hobbi maradt: eladóként helyezkedett el egy fonalboltban. A távozása után pedig megfogalmazódott benne a gondolat: miért ne nyithatna saját üzletet?
Elindult egy fiatal vállalkozóknak szóló EU-s pályázaton, és megvalósította álmát:, megnyitotta a Kis Kos Műhelyt a VIII. kerületi Magdolnanegyedben. A bolt hat éve fejlődik, Sári pedig a fonalak mellett a tudást is árulja: itthon szinte hozzáférhetetlen, a modern kötés rejtelmeit bemutató angol nyelvű szakkönyveket is forgalmaz a fonalak mellett.
Miért járja be fél Európát a magyar gyapjú, feleslegesen?
Mielőtt rákérdeznék a birkákhoz fűződő viszonyára, Sári elnézést kér: egy gidát cumiztat éppen, a háttérben pedig anyaállatok bégetnek. Hamar kiderül, hogy nemcsak a késztermék, hanem maga az alapanyag is szenvedélyesen foglalkoztatja.
„Külföldön nagyon figyelnek arra, honnan származik a gyapjú. Léteznek olyan fonalak is, amelyeknél nemcsak azt lehet tudni, miből készültek, hanem azt is, melyik nyájból, milyen területről származik az alapanyag” – magyarázza Sári. Ezzel szemben itthon szinte semmilyen tudatosság nincs, a gyapjú feldolgoztatása is szinte lehetetlen.
A folyamat kulcslépése, a mosás ugyanis ipari szinten nem megoldott az országban, anélkül pedig a további munkafázisok sem végezhetők el. A nyers gyapjú így külföldre utazik, hogy aztán onnan térjen vissza feldolgozásra. Pedig a hazai, közel 850 ezres birkaállomány gyapja (KSH, 2024 ), amely nagyrészt a húsáért is tartott merinó juhoktól származik bőven alkalmas lenne a feldolgozásra.
Egy csapat lelkes fiatal mentheti meg a magyar gyapjút
Sári néhány éve barátnőjével indított egy Kickstarter kampányt, amelynek keretében gyapjút mentettek. Felvásároltak 300 kiló megfelelő minőségű gyapjút, és Csehországba szállították, hogy végül megtisztítva érkezzen vissza. A végeredmény 150 kiló fonal lett, ami el is kelt. A következő évben a projekt újraéledt, ám sajnos a gyár visszautasította a feldolgozást arra hivatkozva, hogy az alapanyag túl koszos.
Szerencsére Sárit összesodorta az élet Csillag Mártonnal, aki Angliában regeneratív dizájnt tanult, és diplomaprojektként azt választotta, hogy a magyar gyapjúval foglalkozik. Marci Taliándörögdön talált egy nyájat, amelyeknek a gyapjából tudott fonalat készíteni. Ő is azzal szembesült, hogy itthon a mosást nem lehet megoldani, így most Lengyelországban tisztítják meg a magyar birkák gyapját, hogy abból fonál készüljön.
A mosás már eltűnt, hamarosan jön a többi?
Itthon kisebb manufaktúrákat találni még, amelyek vállalják a kártolást és fonást, de számuk évről évre csökken.
„Akik ezt csinálják, középkorúak vagy idősebbek, így veszélyben van az, hogy kinek fogják ezt a tudást továbbadni” – magyarázza Sári, de azt is elismeri, hogy mivel a felvásárlási ár igen alacsony, ezért gyakorlatilag nem éri meg a gyapjút eladni.
Na de szúr a gyapjú?
Erős érv, hogy jó dolog, meg környezetbarát, meg minden, de egy rendes gyapjú pulóver szúrós. Sári szerint a válasz igen és nem – vagyis létezik olyan gyapjú, amely vetekszik a kasmír puhaságával, és van durvább textúrájú is. A gyapjú szúróssága attól függ, milyen vastagok a szálak. Minél vastagabb, annál irritálóbb a tapintása érzékeny bőrön. A puhább gyapjúk (pl. merinó) finomabbak, simábbak, kevésbé szúrnak. Az elemi szálak átmérőjét mikronban mérjünk: minél kisebb értékű ez a mérőszám, ami egy milliomod métert jelent, annál puhább a gyapjú. Jó esetben a címkén is feltüntetik, ha nem, akkor marad a tapogatás és próba.
Persze a gyapjú egy dolog, a festék meg a másik. Sári igyekszik Ökotex vagy GOTS (Global Organic Textile Standard) tanúsítványt kapott termékeket tartani a boltban, ami biztosítja, hogy az előállítás során ne kerüljön káros anyag a termékbe.
Honnan tudod, hogy a ruhád etikus címkéje nem átverés?
Milyen a jó fonal?
„Állandó törekvés nálam, hogy legyen fenntartható, legyen minél korrektebb állatjóléti szempontból, legyen minél visszakövethetőbb, és persze legyen vele jó kötni, legyen minimum egy Ökotex címke rajta.”
„És itt a legnehezebb dolog: legyen közben megfizethető is, mert Magyarországon az emberek rettenetesen árérzékenyek” – meséli Sári.
Bár azt gondolná az ember, hogy a kötés magányos műfaj, Sári kéthetente kötőkört tart. „Amikor Angliában éltem, jártam közösségi kötőkörre, és nagyon szerettem. Az emberek tudnak beszélgetni más hasonszőrű kötés- és fonalmániás emberekkel, tudnak segíteni egymásnak, új mintákat osztanak meg egymással.” A klubba nem csak nők járnak, sőt az életkor is nagy szórást mutat.
És, hogy miért jó kötni? A kötés az agyféltekékre is jó hatással van, sőt egy kutatás szerint a demencia lassításában is van szerepe.
Szomorú hazai helyzet
A gyapjú itthon nem megy át semmilyen értéknövelő folyamaton, nyersen, válogatás nélkül bálázzák be, és exportálják – főleg Kínába. Ráadásul a hazai száj- és körömfájás járvány alatt senki nem mert gyapjút venni, mert féltek a betegségtől, az export teljesen megszűnt egy időre. Mosva viszont el lehetett volna adni.
Persze annak sincs könnyű dolga, aki belevágna egy ilyen üzem létrehozásába, mert az EU-s és a magyar jogszabályok nagyon szigorúak, és vélhetően nem is lenne rövid távon rentábilis.
Miért nincs magyar gyapjúból készült ruha?
Azért nem készül tömegesen ruha magyar gyapjúból, mert Magyarországon nincs ipari gyapjúmosás, a merinó állomány gyapjúminősége romlott, és a feldolgozás gazdaságilag nem versenyképes. Emiatt a nyers gyapjú külföldre kerül tisztításra, vagy hulladékként végzi.
„Az itthoni merino állományok nagy részét húsként értékesítik és a nemesítés miatt a gyapjú minősége leromlott. Persze nehéz versenyezni az ausztrál és új-zélandi juhtenyésztéssel, hisz ott egész évben kint vannak az állatok, míg nálunk az év egy jó részét akolban töltik, ami koszosabbá teszi a gyapjút. „Ennek ellenére itthon ez évtizedekig jól működött a rendszerváltás előtt, de erre hivatkoznak, hogy miért nem rentábilis a feldolgozás itthon.”
Sári szívesen lenne a szószólója a magyar gyapjúmentésnek és szeretné, ha évről évre egyre több gyapjút lehetne feldolgozni és fonalként eladni akár.
„Kezdenünk kell valamit azzal, hogy itt van egy ilyen csodás, fenntartható, évről évre újratermelődő anyag a kertünk végében, amiből évente kétezer tonnát hagyunk veszni. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. Ezen szeretnék változtatni.”
5 dolog, amit nem tudtál eddig a gyapjúról
Fun fact-ek Kremmer Sáritól, amitől tuti megjön a kedved gyapjúba öltöztetni magad és mindenkit magad körül!
1. A gyapjúból készült lakástextilek, ruhák tisztítják a levegőt és a pihentetőbb alvásban is segítenek.
Nem elég, hogy teljesen természetesek és megújulóak, a gyapjúból készült takarók, párnák, szőnyegek még a levegőben lévő káros illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációját is csökkentik otthonainkban. A VOC megkötése már önmagában hozzájárul ahhoz, hogy jobban alszol egy gyapjútakaró alatt, de arról is szól kutatás, hogy ha valaki gyapjú pizsamát hord (és ez egy kinyúlt merinó pulcsi is lehet, nem kell luxusmegoldásokban gondolkodni), sokkal gyorsabban elalszik és tovább marad az alvás pihentető REM fázisában, mint azok, akik pamutot vagy poliésztert viselnek az ágyban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gyapjú segít a testhőmérsékletünk szabályozásában és remek nedvszívó is a pikkelyecskéi miatt, így egy gyapjúpaplan alatt nem fogsz verejtékezve ébredni az éjszaka közepén.
10+1 tipp: így tisztíthatod a lakás levegőjét vegyszerek nélkül
2. A gyapjúruhák nem csak a legnagyobb téli hidegben kényelmesek, sőt!
A gyapjú a legjobb választás, ha olyan ruhát keresel, ami segít a testhőmérsékleted szabályozásában: azt is mondják, télen fűt, nyáron hűt. Vékony merinó gyapjú felsőket rendszeresen viselek nyaranta, pláne akkor, ha kirándulni megyek. Egy vékony gyapjúréteg segít a kellemes mikroklíma megteremtésében a bőrömön, mivel a gyapjú szálacskái akár a saját tömegük 30%-ának megfelelő folyadékot is képesek megkötni, majd elpárologtatni anélkül, hogy nedvesnek érződnének. Emiatt különösen alkalmasak sportoláshoz és kisbabáknak is, akár újszülött kortól, hiszen a legkisebbeknek kifejezetten fontos támogatni a hőháztartását.
3. Ha gyapjút hordasz, nem fogsz leégni – semmilyen értelemben
Ha a VOC-megkötő képessége és kiváló hőszigetelése önmagában nem lenne elég érv a gyapjú mellett, érdemes a tűzbiztonsági tulajdonságait is számításba venni. A gyapjúnak magas nitrogén- és nedvességtartalma, valamint a keratin sajátos molekulaszerkezete miatt rendkívül magas a gyulladási hőmérséklete. Nem véletlen, hogy előszeretettel alkalmazzák repülőgépek, szállodák és közintézmények belső tereiben, ahol szigorú tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelni.
Az otthonainkban szigetelőanyagként, szőnyegek és takarók formájában használhatjuk ki ezt az előnyös tulajdonságot, de a konyhában is van helye a gyapjúnak. Amikor kötni tanítok valakit, mindig egy lustakötéses négyzettel kezdünk, ami tökéletes edényfogónak, alátétnek, akármilyen csáléra is sikeredik.
A szörnyű szóviccem a leégésről másik értelmében is megállja a helyét: a gyapjú ruházat bizonyos mértékű UV-védelmet is nyújt. A szálak sűrű, hullámos szerkezete miatt a gyapjú ruhadarabok SPF-értéke általában magasabb, mint az azonos vastagságú pamuté. Ez persze nem váltja ki a naptejet egy egész napos strandolásnál, de túrázáskor vagy a mindennapokban igenis számít, mennyire engedi át a ruhánk a káros UV-sugarakat, pláne kisbabáknál, kisgyerekeknél.
4. Egész évben hordhatod, mégsem kell olyan gyakran mosni
A gyapjú egyik legkevésbé ismert tulajdonsága az öntisztulás. Erről könnyen meg lehet bizonyosodni: ha beletúrunk egy birka bundájába csak a gyapjútincsek külső rétege koszos, az állat bőréhez közeledve egyre tisztább, fehérebb a gyapjú. Ennek egyik titka a lanolin (a gyapjú természetes zsírja) és a szálak szerkezete: a gyapjú a testünkből párolgó izzadtságot először az elemi szálacskák belsejébe vezeti, majd amikor már nem tud többet megkötni, elpárologtatja. Emiatt a kellemetlen szagokat okozó baktériumok kevésbé tudnak megtelepedni a gyapjún, mint például a poliészteren vagy a pamuton.
Egy merinó pólót vagy pulóvert akár több napon át is lehet viselni anélkül, hogy kellemetlen szaga lenne – elég kitenni szellőzni két viselés között. A kevesebb mosás azt is jelenti, hogy tovább lesz hordható az adott ruhadarab, ami fenntarthatósági szempontból óriási előny.
De persze akkor sincs tragédia, ha ki kell mosni a kedvenc gyapjúpólódat, a mosás nem egyenlő azzal, hogy összemegy a ruhadarabod.
5. Hihetetlenül tartós – ezért másodkézből is megéri
A gyapjú összes kivételes tulajdonsága ellenére visszaszorult a textiliparban az utóbbi évtizedekben – a fast fashion ma valójában fossil fashion –, ruháink java része kőolajból van. Elenyésző hányadát készítik az újonnan gyártott ruháknak merinóból vagy más juhfajták gyapjából. Ezekért pedig – érthető módon – szinte mindig sokkal többet kell fizetni, mint a pamutért vagy poliészterért, így csak kevesek számára jelent elérhető megoldást.
Itt jön be a képbe a turkálókban, Vinteden és más használt ruhákat árusító platformokon vásárlás: csak arra kell figyelni, hogy a kinézett ruhadarabok ne legyenek összenemezelődve és ne legyenek rajtuk molyrágta lyukak. Ha ez stimmel, akkor viszont a legtöbb darab annyira jó állapotú, hogy sokszor csak a kedvezőbb árukon lehet észrevenni, hogy másodkézből származnak. Ennek az oka szintén a gyapjúszálacskák felépítésében, anyagában keresendő. A gyapjú évezredek alatt fejlődött azért, hogy a legextrémebb környezeti hatások ellenében is megvédje a juhokat, a 21. századi átlagember kényelmes élete meg se kottyan egy jó minőségű gyapjú pulóvernek.
Legfontosabb kérdések és válaszok a magyar gyapjúrólMiért vész kárba évente több ezer tonna magyar gyapjú?
Magyarországon nincs ipari gyapjúmosás, így a nyers gyapjú feldolgozhatatlan, és évente mintegy 2000 tonna kerül hulladékba vagy külföldre.
Miért nem készül tömegesen ruha magyar gyapjúból?
A hazai gyapjú nagy része nem finom ruházati minőségű, a feldolgozás gazdaságilag nem versenyképes, ezért a tisztítás külföldön történik.
Milyen előnyei vannak a gyapjúruhának és lakástextíliáknak?
Segít a testhőmérséklet szabályozásában, csökkenti a kellemetlen szagokat, UV-védelmet és tűzállóságot biztosít, valamint javítja a beltéri levegő minőségét.
Szúr a gyapjú?
A finom merinó gyapjú puha és bőrbarát, a durvább szálú gyapjú viszont érdesebb lehet, de a modern ruházati gyapjú általában nem irritálja a bőrt.
Újraindítható lenne a magyar gyapjúipar?
Elméletileg igen, de ipari gyapjúmosó üzemre, beruházásra és stabil piaci keresletre lenne szükség, mivel a jelenlegi infrastruktúra hiányos.
Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!
Globális élelmezési rendszerünk válságban van: néhány nagyvállalat a profitját helyezi előtérbe, miközben kizsákmányolja az embereket és a bolygónkat. Mit tehetsz?
Kövesd #Reboot és a #RebootFood taget itt a TudatosVásárló.hu-n, a Facebookon, az Instagrammon és LinkedIn-en.Megbízható forrásból származó, jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszert keresel? Csatlakozz Te is egy közösségi gazdasághoz egész évre!Még nem ismered az agroökológiai elveket követő közösségi mezőgazdaság koncepcióját? Iratkozz fel a Légy a részese!,14 alkalmas hírlevél-sorozatunkra, és képbe hozunk.Aggódsz a Föld jövője miatt? Változtatnál az életmódodon? Könnyebb lenne közösségben tanulni? Gyere Ökokörözni! Szeptembertől indul a megújuló Kamra programunk, jelentkezz most, és értesítést kapsz az aktuálisan induló képzésekről és csoportokról.Kíváncsi vagy mi történik európai szinten? Kövesd a projekt Insta csatornáját! Ha szívesen csatlakoznál a szerkesztőkhöz, írj nekünk egy emailt [tvekukactveponthu]Fotók: Kremmer Sári /Kis Kos
Ez a tartalom a Rebooting the food system projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.
Ez a poszt 2000 tonna kidobott kincs: miért hagyjuk veszni a magyar gyapjút? először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
