Hiányoznak a helyi fiatalok, de Ágcsernyőben így is nagyot durran a farsangi fánkozás Németi Róbert2026. 02. 16., h – 10:54 Ágcsernyő |
Hetedik éve ad alkalmat a találkozásra és a közös nevetésre a Bodrogköz keleti csücskében található kistelepülés, Ágcsernyő farsangi ünnepsége, amely mára a helyi közösségi élet egyik biztos pontjává vált. A hagyományőrző eseményt a Csemadok ágcsernyői alapszervezete tartja életben, alkalmazkodva a falu megváltozott lehetőségeihez és igényeihez.
A korábbi, nagyszabású farsangi bálok helyét egy kötetlenebb, minden korosztály számára nyitott délutáni program, az úgynevezett farsangi tea, vagy fánkkóstoló vette át. A régmúlt idők falusi programjait felidéző rövid színpadi előadásokra és a gyerekek, azt követően pedig az idősebb korosztály maszkabáli felvonulására a helyi kultúrház nagytermében kerítettek sort.
„Szükség van egy kis mókára és kacagásra – mondta lapunknak Főző Erzsébet, az alapszervezet elnöke. – Ez az az időszak, amikor még belefér az együttlét és a vidámság, mielőtt a húshagyókedd után elkezdődik a csendesebb, böjti idő”
– nyilatkozta lapunknak a helyi kulturális élet egyik mozgatórugója.
A rendezvény egyszerre szolgál hagyományőrző és közösségépítő célt. A frissen sült fánkok köré szerveződő délutánon gyerekek és idősek egyaránt részt vehetnek, az eladásokból származó bevétel pedig a Csemadok helyi működését segíti. A szervezők számára a legnagyobb jutalom nem a számokban mérhető siker, hanem a taps és az a tudat, hogy sikerült összehozni a falut – még ha csak néhány órára is. Ágcsernyő egyik legnagyobb kihívása sok más környékbeli településhez hasonlóan a fiatalok elvándorlása. Sokan Debrecenben, Budapesten, sőt Svájcban vagy Angliában találtak új otthonra, és kevesen térnek vissza tartósan.
„Nincs bevált trükk arra, hogyan lehetne őket hazahívni”
– fogalmazott Főző Erzsébet, hozzátéve: előfordul, hogy egy-egy ünnep alkalmával mégis hazalátogatnak, de a mindennapokat már máshol képzelik el. A közösségi rendezvények mégis reményt adnak arra, hogy a kötődés legalább részben megmaradjon.
Egyházi élet
A falu erejét az összefogás adja. A Csemadok, az önkormányzat, az egyházak és a nyugdíjas klub szorosan együttműködik, legyen szó rendezvényszervezésről vagy közös munkáról. A nyugdíjasok különösen aktívak, nemcsak a mulatságokban, hanem a faluszépítésben is számítani lehet rájuk, de Főző Erzsébet szerint a vallási élet is szervesen kapcsolódik a közösségi programokhoz. A református többség mellett római és görög katolikusok is élnek a faluban, a felekezetek tagjai pedig békésen segítik egymást. A farsangi időszakot a mulatság idejének tekintik, amelyet tudatosan követ a nagyböjt lecsendesedése és a húsvétra való lelki felkészülés. Bibliaismereti vetélkedőkre készülnek, közösen festenek kerítést, újítanak fel templomot – mert, mint mondják, mindennek megvan a maga ideje.
„Mi nem a nagyszabású, pályázati rendezvényekben gondolkodunk, hanem a célunk ettől jóval egyszerűbb, mégis nehezebb: megtartani és megerősíteni azt a kis közösséget, amelynek tagjai immár hetedik éve újra és újra bebizonyítják, hogy a farsangi nevetésnek ma is helye van a Bodrogközben”
– zárta Főző Erzsébet.
Kapcsolódó cikkünk Ágcsernyő/Mécstelep |
Lassan, de biztosan eltűnnek azok az ikonikus diófák, amelyek a Királyhelmec irányából Ágcsernyő felé vezető I/79-es út két oldalát díszítik évtizedek óta. Az egykori szovjet hadsereg 68-as bevonulását is megélt fák tömeges kivágását a Szlovák Útkezelő Vállalat (SSC) rendelte el, a munkát a megyei útkezelő vállalat királyhelmeci kirendeltségének szakemberei végzik. A tervek szerint február végéig több tucatnyi diófa tűnik el az országút két oldaláról.
Aki járt már a szóban forgó szakaszon, az biztosan jól ismeri ezt a fasort. Nekem – és valószínűleg mindenkinek, aki itt született és itt nőtt fel – ezek a fák mindig a hazaérkezést jelentették, s igazából csak azért álltam meg pár nappal ezelőtt az út mentén dolgozó munkások mellett, mert érdekelt a fák sorsa. Ahogy azt a munkásoktól, s később Juhász Jánostól, a Kassa Megyei Önkormányzat útkezelő vállalatának királyhelmeci igazgatójától megtudtam, a fákat az SSC megrendelésére távolítják el. „Az SSC mint az első osztályú utak tulajdonosa megrendelése alapján kezdtük el a fák kivágását. A fák túlnyomó része már elöregedett, többségük balesetveszélyes állapotban van, ezért döntött úgy az SSC, hogy engedélyezteti az eltávolításukat a szakasz mentén. A fák szinte mindegyikének mennie kell, de mivel csak február végéig engedélyezett a fák előre beütemezett kivágása, annyit távolítunk el, amennyit érkezünk. Ezeken kívül február végéig még egy nagyobb nyárfa kivágását is tervezzük Bodrogszerdahely közelében, az országút mentén” – közölte lapunkkal Juhász János, aki szerint fontos megemlíteni, hogy míg a fák kívülről nézve nem minden esetben tűnhetnek betegnek vagy öregnek, a kérgen belül általában sokkal rosszabb a helyzet.
Tulajdonjogi nehézségek
„Ezek a fák már legalább hatvan-hetven évesek, s annak is jócskán fenn áll a veszélye, hogy egy erősebb széllökés kicsavarja őket a földből és az úttestre zuhanhatnak. Nagyon sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor egy-egy útra dőlt fa vagy az út felé ágaskodó fák és bokrok miatt az útkezelő vállalatot, azon belül pedig a tétlennek vélt alkalmazottainkat szidják. El kell mondani, hogy míg az útfelület szélétől számított 60 centiméteres sávban található fák a mi gondozásunkban vannak és ebből eredően mi felelünk értük, a legtöbb esetben olyan fák dőlnek az útra, amelyek eredetileg magánterületen voltak. Ilyen például a Lelesz és a nagykaposi Latorca-híd közötti erdős szakasz, ahol az út menti erdők magánkézben vannak. A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ameddig a fák az út menti magánterületeken vannak, a tulajdonosok nagy igényt tartanak rájuk, de amint az útra dőlnek, vagy kárt okoznak az arra haladó járművekben, onnantól kezdve könnyedén lemondanak róluk. Azt várják, hogy mi oldjuk meg a problémát. Ennek ellenére, miután az útkezelő cég vagy a szakasz fenntartója eltávolítja a kidőlt fát, az abból keletkezett faanyag továbbra is az eredeti tulajdonost illeti” – zárta a királyhelmeci útkezelő vállalat igazgatója.
Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a kivágott fákat nem helyettesítik új fák ültetésével, ugyanakkor arra nem derült fény, hogy a kivágott fákkal és az abból származó faanyaggal mi a tervük.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
