Eduard Chmelár politikai elemző éles hangvételű írásban figyelmeztet a közép-európai térségre leselkedő új geopolitikai veszélyekre. A szakértő szerint az Európai Unió hat legnagyobb gazdaságának (E6) informális tömörülése és szorosabb integrációja azonnali „stratégiai ébredést” követelne a szlovák politikai elittől. Ehelyett azonban csend és passzivitás jellemzi a hazai diplomáciát.
Chmelár tévesnek nevezi az ellenzék azon állítását, miszerint a kétsebességes Európa kialakulása csupán reakció lenne a Fico- vagy az Orbán-kormány politikájára. Úgy véli, ha az új elitklub büntetni akarná Szlovákiát és Magyarországot, nem zárná ki a lojális északi vagy balti államokat is. A lényeg sokkal inkább a gazdasági erőfölényben rejlik: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország együttesen az uniós GDP közel 70 százalékát adják.
Illúzió a Visegrádi Négyek feltámasztása
Az elemző szerint ideje leszámolni azokkal a reményekkel, amelyeket Robert Fico és Andrej Babiš a Visegrádi Együttműködés (V4) újraélesztéséhez fűzött. A realitás az, hogy Lengyelország már nem érdekelt a V4 revitalizálásában. Varsó geopolitikai fókusza eltolódott: a Baltikum, a Weimari Háromszög és a G20-ak felé orientálódik, miközben Európa egyik legerősebb hadseregét építi ki.
Szlovákia és Csehország sokáig azzal áltatta magát, hogy a Slavkovi Formátum (S3) nem helyettesíti a visegrádi együttműködést. Chmelár szerint azonban itt az ideje a stratégiaváltásnak. A lengyelek dominanciája és globális ambíciói miatt a V4 keretei szűkössé váltak, így a közép-európai érdekérvényesítésnek új formát kell öltenie.
A Habsburg-térség újraszabása lehet a megoldás
A kiutat a Slavkovi Hármak (Csehország, Szlovákia, Ausztria) bővítése jelenthetné. Chmelár régóta szorgalmazza a volt Habsburg Monarchia utódállamainak szorosabb kooperációját. A javasolt blokk magját a csehek és szlovákok mellett Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szlovénia alkotná.
Egy ilyen szövetség már középhatalmi súllyal bírna, amelyet Brüsszelben sem lehetne figyelmen kívül hagyni. Ez a formáció logikus és természetes védelmet nyújtana a régió kisállamainak érdekei számára a széttöredezett európai térben. Az elemző szerint erről a koncepcióról már Miloš Zeman volt cseh elnökkel is egyeztetett, aki kezdeti fenntartásai ellenére belátta, hogy Lengyelország már nem illik ebbe a körbe.
Veszélyben a nemzeti önrendelkezés
A legnagyobb problémát Chmelár a szlovák diplomácia tehetetlenségében látja. Miközben a térség átalakul, a pozsonyi Külügyminisztérium hallgat, és sem a parlamentet, sem a közvéleményt nem tájékoztatja a várható következményekről. A zárt ajtók mögötti, 19. századot idéző kabinetdiplomácia a mai világban már nem működőképes.
Ha Szlovákia nem kezd el sürgősen tárgyalni a regionális együttműködés mélyítéséről, könnyen másodrendű szereplővé süllyedhet. Az elemző történelmi párhuzammal élve figyelmeztet: az E6-tal szemben olyan vazallusi pozícióba kerülhetünk, mint egykor a Nyitrai Fejedelemség a Frank Birodalommal szemben. Amennyiben az ország nem lép, mások döntenek majd a feje felett, és elveszítheti esélyét saját jövőjének alakítására.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
