11 milliót osztott ki „vízvisszatartó” intézkedésekre Taraba, golfpálya és síközpont is kapott Lajos P. János2026. 02. 06., p – 13:39
Természetvédelmi intézkedésekre, a természetben vízmegtartó projektek megvalósítására írt ki pályázatot a környezetvédelmi minisztérium, de síközpontok és golfpályák kaptak támogatást, Boris Kollárnak is jutott belőle. Tomáš Tarabát már Huliak is bírálja. Egy ember már távozott a minisztériumból.
Tavaly júliusban írta ki a pályázatot a környezetvédelmi minisztérium európai uniós támogatásra, amelyből a klímavédelmet támogató, a természetben vízvisszatartó projektek megvalósítására. A pályázat szeptemberben zárult, a beérkezett 52 pályázatból hatot hagyott jóvá a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) miniszter vezette tárca. Ezzel ki is merítették a felhívásra elkülönített pénzt, 10,6 millió eurót osztottak szét.
A Progresszív Szlovákia hívta fel a figyelmet arra, hogy a nyertes pályázók nem éppen környezetbarát projektek megvalósítására kaptak pénzt. A legnagyobb összeget, 5,37 millió eurót az Immobau Kft. kapta, amely a BACHLEDKA Ski & Sun síközpontot üzemelteti. A pénzből 18 hónap alatt két tározót építenének a sípályák közelében, amelyekből télen a hóágyúkhoz szükséges vizet biztosítanák. A cég mögött Martin Paško, a Szlovák Síszövetség elnöke és Peter Struhár vállalkozó áll. Ez utóbbi jó kapcsolatokat ápol Boris Kollárral, a Sme rodina elnökével, korábbi házelnökkel.
Kapott azonban közvetlen támogatást Boris Kollár, aki 600 ezer euró uniós pénzből fejlesztheti tovább a Donovaly síközpontját. Cége, a Goimpex a projekt szerint egy 5000 köbméter tárfogatú, 2000 négyzetméter vízfelszínű tavat akar kialakítani, amely 67 hektárról gyűjtené össze a vizet. A projekt azt nem említi, hogy ebből a vízből télen műhavat is elő tudnak majd állítani.
1,52 millió euró jutott Ivan Kmotrík nagyvállalkozó cégének, a Grafobalnak, amely a Grafobal Group Golf Resort Skalica golfközpont üzemeltetője. Az uniós támogatásból a golfpályán szeretnének kialakítani egy tavat. A pályázatban nem kevesebbet állítanak, minthogy a támogatással 620 ezer ember számára teszik kellemesebbé a klímát a tóval, amely akár 18 ezer köbméter víz befogadására is alkalmas lesz.
Taraba: még senki semmit nem kapott
Tomáš Taraba azzal védekezik, hogy a támogatási szerződéseket még nem kötötte meg a cégekkel.
„Senki semmit nem kapott, én senkinek semmit nem írtam alá, az uniós alapok még csak a pályázatok kiértékelési fázisában vannak”
– mondta a közösségi médiában nyilvánosságra hozott videójában Taraba.
Michal Kiča (Demokraták párt) szerint azonban a támogatást már jóváhagyta a minisztérium – ezt igazolja a tárca honlapja is – csak a miniszter még nem írta alá a szerződéseket.
„A pályázatokat már jóváhagyták, a miniszteri aláírás a szerződéseken ilyen helyzetben általában csak formaság”
– magyarázza Kiča, aki korábban a környezetvédelmi minisztérium államtitkára volt.
Huliak is beszólt Tarabának
A Progresszív Szlovákia szerint vannak arra utaló jelek is, hogy a miniszter előre egyeztetett a győztes pályázókkal.
„Taraba azt állítja, hogy nem tudott Kmotrík projektjéről, de vannak információink arról, hogy tavaly júliusi szolgálati útja során, vagyis röviddel a pályázatok leadása előtt Szakolcán meglátogatta Kmotríkot”
– jelentette ki Tamara Stohlová, a PS parlamenti képviselője. Szerinte azt is meg kell nézni, hogy milyen projektekre nem jutott pénz. Kiemeli az érsekújvári kórház projektjét. „Sikertelenek voltak a déli országrész projektjei is, ahol az emberek nyáron szenvednek a hőségtől és a szárazságtól, az Érsekújvári kórház projektje sem nyert támogatást, ami a betegek számára is előnyös lett volna” – mondta Stohlová.
Tarabát bírálta a projektek miatt korábbi szövetségese, Rudolf Huliak sportminiszter is. Az SNS listáján a parlamentbe jutott, de azóta Andrej Dankótól már függetlenedett, és Robert Fico támogatásával miniszteri posztot kapott Huliak a közösségi médiában üzent Tarabának.
„Nem semmi milliókat odadobni golfpályáknak és síközpontoknak! A szlovák milliomosoknak tényleg szükségük van állami támogatásra?”
– tette fel a kérdést minisztertársának Huliak. Taraba annyit válaszolt Huliaknak, hogy „ne hagyja, hoyg az ellenzék lépre csalja”.
Kapcsolódó cikkünk
Bár Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) a gyűgyi (Dudince) fürdő melletti hulladékégetőről szóló információkat egy éve „tiszta őrültségnek” nevezte, a kollégája, Kamil Šaško (Hlas) egészségügy-miniszter pedig leszögezte, hogy nem épül semmiféle égetőmű a térségben, a terv most mégis közelebb került a megvalósításhoz.
A környezeti hatásvizsgálati eljárás (EIA) keretében elkészült ugyanis a fő szakértői vélemény, amely a hulladékégető engedélyezését javasolja – hívta fel a figyelmet korábban Michal Kiča, a Demokraták politikusa.
A szakvélemény szerint a befektetőnek 30 feltételt kell teljesítenie, ezek egyike, hogy a kéménynek a tervezett 40 méter helyett 60 méteresnek kell lennie.
A tárca most a szakvélemény alapján elsőfokú döntést hoz. Az esetek túlnyomó többségében a környezetvédelmi minisztérium végső állásfoglalása összhangban van a szakértői véleménnyel – mutatott rá Kiča. A minisztériumi döntés ellen az érintett önkormányzatok és a nyilvánosság fellebbezhet.
Nincs egyértelműen tiltva
Emília Hroncová, a szakvélemény szerzője reagált az egészségügyi minisztérium alá tartozó állami fürdőbizottság utolsó, „pontosító” állásfoglalására is, amely nem javasolja a szemétégető megvalósítását az adott helyszínen. Hroncová az elutasító állásfoglalást „irrelevánsnak” minősítette, arra hivatkozva, hogy korábban a bizottság még úgy foglalt állást, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén elfogadná a projektet.
A Demokraták politikusa szerint ezek az ellentmondások elkerülhetők lettek volna, ha az egészségügyi minisztérium egyértelműen kimondja, hogy hulladékégetők az ásvány- és gyógyvízforrások tágabb védőövezetében sem épülhetnek.
Korábban készült is egy ilyen tartalmú javaslat, de végül ezt a kitételt kivették belőle, a jelenlegi jogszabályok így nem zárják ki egyértelműen az égetőmű-építést a II. fokozatú védőövezetben
– mutatott rá a Denník N.
A portál információi szerint a beruházó cég igazgatótanácsa élén egy érsekújvári sebész, Martin Starzyk áll, akinek több magánsebészeti rendelője is van a városban és övé a Polystar nevű cég is, amely veszélyes hulladék – köztük egészségügyi hulladék – ártalmatlanításával foglalkozik. Starzyk aktív a regionális politikában is, korábban a Sme rodina és a Hlas párt színeiben is indult.
A cég szerveiben a Gyűgyi Gyógyfürdő részvénytásaság vezérigazgatója, Slavomír Brza családtagjai is jelen vannak – köztük az unokahúga, Vladimíra Brzová, aki ráadásul annak a teleknek a tulajdonosa is, ahol a hulladékégető létesülne. A Gyűgyi Fürdők társtulajdonosa Anton Siekel SNS-közeli vállalkozó.
Magyarországról szállítanák ide a szemetet?
A Gyűgy mellé tervezett üzem kapacitása évi 130 ezer tonna hulladék lenne, ebből 100 ezer tonnát elégetnének, a többi újrahasznosításra kerülne. A Korponai (Krupina) járásban ugyanakkor mindössze évi 5500 tonna hulladék keletkezik.
A helyiek ezért meg vannak győződve arról, hogy a hulladék külföldről érkezne, főként Magyarországról. A projekt ellen tiltakozott az összes érintett település önkormányzata.
A beruházó kommunális és ipari hulladékot akar feldolgozni, és abból villamos energiát és hőt termelne, ugyanakkor nem egyértelmű, mi történne a megtermelt hővel, a környéken ugyanis nincsenek jelentősebb fogyasztók. A beruházó azt ígéri, hogy idővel más, nagy hőigényű projektek is megvalósulnak a környéken, például üvegházak.
Az égetőmű, amely 120 millió euróba kerülne, mindössze másfél kilométerre lenne Teszér (Hontianske Tesáre) község legközelebbi lakóházaitól, és hat kilométerre a gyűgyi fürdőkomplexumtól.
Kapcsolódó cikkünk Gyűgy |
Egy komplex, évi 130 ezer tonna összkapacitású hulladékfeldolgozót hozna létre Teszéren (Hontianske Tesáre) a Granya kassai társaság. A Korponai járás önkormányzatai tiltakoznak a beruházás ellen – közölte a TASR. A gyűgyiek a vízforrásokat is féltik a telephelytől.
Az ún. Energetikai ReUse Központ (ERC), amit a kassai székhelyű Granya építene fel, csak nyolc kilométerre van Gyűgytől – és mintegy 20 kilométeres autózásra Ipolyságtól. A beruházásra vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálat még 2022. december 20-án kezdődött.
Egy településnek sem tetszik
A fürdőváros polgármestere, Dušan Strieborný (Hlas) a közösségi hálón közzétett posztjában
„nyugtalanítónak” nevezte a beruházást, ugyanis az az ásványvizes források védelmi zónájában épülne fel.
Megállapította, a szemétégetőket a nagyvárosok mellett létesítik, ahol nagy mennyiségű hulladék keletkezik. Meglepőnek tartja az évi 130 ezer tonnás kapacitást, mivel a Korponai járásban éves szinten csupán 5500 tonna olyan szemét keletkezik, amelyet aztán hulladéklerakókban helyeznek el. Strieborný felhívta a figyelmet arra is, hogy a hulladék fuvarozása miatt nagyobb forgalmi terhelésre lehet számítani, ám a környékbeli fő útvonalak már most is túlterheltek.
Ugyanezen a véleményen van Korpona (Krupina) polgármestere, Radoslav Vazan (független) is.
„Elfogadhatatlannak” nevezte, hogy az adott közlekedési viszonyok mellett ilyen rakományt szállító teherautók szeljék át a korponai városközpontot.
Mint közismert, a 66-os elsőrendű út közvetlenül Korpona főterén halad keresztül – miközben a városka és lakosai évtizedek óta várnak arra, hogy egy körgyűrű megoldja a gondjaikat.
Teszéren február 6-án csütörtökön a lakosok részvételével közmeghallgatás keretében tárgyalják meg a hulladékfeldolgozóról szóló tervezetet. Štefan Foltán (Hlas) polgármester emlékeztetett, ez a környezetvédelmi hatásvizsgálat részét képezi. Hozzátette: a község lakosainak túlnyomó többsége ellenzi a beruházást.
A beruházó korszerű üzemet ígér
Az ERC összértéke 120 millió euró lenne, és
a ma már Teszér részét képező Hontudvarnok (Dvorníky) közelében, magánterületen épülne fel. Utóbbi jelenleg ötödosztályú szántóföldnek minősül. A helyszín közel van a Selmec-patakhoz, amely aztán az Ipolyba torkollik.
A telephelyen a tervek szerint részint átválogatnák, ill. energetikailag értékelnék a beérkező kommunális és ipari hulladékot. A nem újrahasznosítható, de elégethető szemétmennyiséget elektromos és hőenergia előállítására használnák fel. Ez évi 100 ezer tonnát jelentene.
A cég szerint a telephellyel hozzájárulnának ahhoz, hogy a szemétlerakókból ne kelljen továbbszállítani a hulladékot, ill. ezáltal elősegítenék az ún. körforgásos gazdaságot. Utóbbi azt jelenti, hogy azokat a kidobott tárgyakat, amelyeket műszaki vagy gazdasági okoknál fogva nem lehet nyersanyagként felhasználni, a fosszilis tüzelőanyagok helyett használnák fel az energia előállítására. A környéken ennek egy üvegházas gazdaság, ill. agráripari központ volna a legnagyobb megrendelője, amely a hulladékfeldolgozó közvetlen közelében fog megépülni.
A beruházó azt is ki szokta emelni, hogy az Európai Unió fejlett országaiban előszeretettel alkalmazott eljárásról lenne szó. Ennek lényege, hogy növeljék a megújuló energiaforrások mértékét, miközben mentesítik a társadalmat a hulladéktárolás nem környezetbarát módjától.
Egy vezető lemondott
Hogy nincs minden rendben a pályázatok körül, azt jelzi az is, hogy távozott a minisztériumból Monika Škrabáková, az uniós alapokkal foglalkozó főosztály vezetője, tájékoztatott Michal Kiča, a Demokraták párt környezetvédelmi szakértője. „A távozás közvetlenül a »vízvisszatartó intézkedésekre« vonatkozó támogatások nyilvánosságra kerülése után történt” – magyarázta Kica. Szerinte ezzel Taraba egy közeli munkatársát áldozta be.
„Škrabáková a miniszter jobb keze volt, a főosztály vezetése mellett hosszú ideig a miniszteri irodát is ő irányította”
– mondta Kiča.
A minisztérium a konszolidációs intézkedésekkel, főosztályok összevonásával indokolja a vezető távozását. Maga Škrabáková cáfolta a minisztériumnak ezt a verzióját. „Távozásomnak semmi köze a konszolidációhoz, saját kérésre távoztam a minisztériumból” – tájékoztatta Škrabáková a Denník N-t.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
