A túlzott telefonhasználat észrevétlenül terhel – Hogyan tehetünk ellene? Koleszár Linda2026. 02. 06., p – 11:55
A digitális technológiák ma már életünk szinte minden pillanatát átszövik. Napközben üzenetekre válaszolunk és e-maileket ellenőrzünk, este sorozatokat nézünk vagy a közösségi médiát görgetjük. Bár az online világ rengeteg előnyt kínál, a folyamatos online jelenlét hosszú távon komoly terhet róhat a mentális egészségünkre és az alvásminőségünkre.
Nem véletlen, hogy február 6-án, a mobiltelefon-mentes világnapon, egyre többen állnak meg egy pillanatra, és tudatosan teszik le a készülékeiket. Ez jó alkalom lehet arra, hogy elgondolkodjunk digitális szokásainkon, és akár már ma elindítsunk egy kisebb változást.
Amikor az agy sosem pihen
„A mindennapi online aktivitás során az agyunk folyamatosan új ingerekre reagál. Minden értesítésnél dopamin szabadul fel, ami kellemes érzést okoz, ám problémát jelent, ha ez a folyamat megszakítás nélkül zajlik” – magyarázza Tatiana Kocúrková, a zsolnai Dr. Max gyógyszertár gyógyszerészeti asszisztense.
A tartós túlterhelés következményei között szerepelhet a koncentráció romlása, az állandó fáradtság, sőt az ingerlékenység is. Nem csoda, hogy egyre többen keresnek tudatos megoldásokat a digitális túlhasználat visszaszorítására.
Mit jelent a digitális detox?
A digitális detox nem a technológia teljes elutasítását jelenti. „A cél nem az, hogy elszigetelődjünk a modern világtól, hanem hogy egészséges határokat húzzunk az online és az offline élet között” – hangsúlyozza Kocúrková.
Ez lehet olyan egyszerű lépés is, mint az értesítések kikapcsolása, az esti képernyőhasználat csökkentése, vagy akár egy közösségi média nélküli hétvége. Már rövid szünetek is érezhető változást hozhatnak: nyugodtabb közérzetet, jobb fókuszt és mélyebb emberi kapcsolatokat.
Képernyők és alvászavarok
A túlzott digitáliseszköz-használat az alvásra is hatással van. A képernyők által kibocsátott kék fény gátolja a melatonin termelődését, amely hormon kulcsszerepet játszik a bioritmus szabályozásában. Ennek következménye lehet az elalvási nehézség, az éjszakai felébredés vagy a reggeli kimerültség.
A szakértők szerint fontos, hogy a digitális időt valódi pihenést nyújtó tevékenységekkel váltsuk fel.
Ilyen lehet egy séta a szabadban, egy beszélgetés barátokkal, vagy egy jó könyv olvasása. Ezek az élmények nemcsak az elmét pihentetik, hanem hosszabb távon is támogatják a lelki egyensúlyt.
Bűntudat nélkül
Sokan ott követik el a hibát, hogy túl szigorú szabályokat állítanak fel maguknak, amelyeket hamar feladnak. A digitális detox akkor működik igazán, ha fokozatosan vezetjük be. Így elkerülhető a stressz és a bűntudat. Érdemes kisebb lépésekkel kezdeni: például mobilmentes időszakot beiktatni lefekvés előtt vagy étkezések közben.
„Már az apró változtatások is jelentősen javíthatják a közérzetünket, az alvásminőségünket és azt a képességünket, hogy megéljük a jelen pillanatot” – hangsúlyozza Kocúrková.
Kapcsolódó cikkünk
A technológia térhódítása alapvetően alakította (és alakítja) át mindennapjainkat, és ez alól a legkisebbek sem kivételek. Egy magyarországi tanulmány a másfél éves gyermekek digitális médiahasználatát vizsgálta: több feltevés is beigazolódott, a szülők iskolázottsága kulcskérdés.
A kutatás rámutatott, hogy a másfél évesek jelentős része több fajta digitális eszközzel találkozik rendszeresen, mint például okostelefonokkal és táblagépekkel.
De a tévé a legnépszerűbb:
A kutatásban résztvevő – beszélni is alig tudó – gyerekek 43,6 százaléka naponta másfél órát tévézik.
Ha valakinek eddig tehát meggyőződése volt, hogy a mai kisgyerekes szülők java része korlátozza az ilyesfajta aktivitásokat, akkor ki kell jelentenünk: buborékban él, hiszen a szülők mintegy tíz százaléka neveli csak képernyőmentesen gyermekét.
A statisztika azt mutatja, hogy már széleskörben elterjedt és nemcsak alkalmi, hanem gyakorlatilag mindennapos a legkisebbek digitális eszközhasználata.
A szülők a tévét, okostelefont, táblagépet a figyelem lekötésének eszközeként használják. Az is kiderült, hogy
minél alacsonyabb az anya iskolai végzettsége és életkora, annál nagyobb az esélye, hogy gyermeke több időt tölt képernyő előtt.
Mi ezzel a baj?
A kutatók hangsúlyozták, hogy a digitális médiahasználat hatással lehet a gyermekek fejlődésére. A túlzott képernyőidő gátolhatja a szociális készségek fejlődését, valamint negatív hatással lehet a nyelvi és motorikus készségeikre is.
Sőt, alvás- és figyelemzavart is okozhat a gyerekeknél, hogy ilyen idősen ennyi időt töltenek a képernyők előtt.
Persze, lehet tudatosan, mérsékelten és irányítottan használni az okoseszközöket, és így fejleszthetik a gyerekek bizonyos képességeit, de ez általános, társadalmi szintre kivetíthető megoldásként biztosan nem alkalmazható. Gondoljunk csak bele: ehhez digitálisan is jól képzett szülőkre lenne szükség, de épp az imént mutattam rá, hogy a kevésbé iskolázott szülőknél vannak nagyobb problémák ilyen téren.
A tanulmány jól mutatja, hogy a médiahasználati szokások szorosan összefüggnek a családi háttérrel, vagyis a szülők saját médiahasználati szokásai is befolyásolják, hogy milyen mértékben és hogyan találkoznak a gyermekek digitális eszközökkel.
Minden veszve?
A tanulmány szerzői szerint a tényeket tudatosítani kell, de nem szabad a negatívumoknál leragadni.
Bár a gyermekfejlődésre gyakorolt hatásoknak általában a negatív oldalát szokták kiemelni, a jelenség általános elterjedése miatt érdemes arra koncentrálni, hogy hogyan lehet a leginkább veszélyeztetett csoportok (alacsony iskolázottságú, alacsony jövedelmű, gyermeküket egyedül nevelő anyák) esetében valós alternatívát, segítséget nyújtani
– fogalmaznak.
Mit tehetünk szülőként?
A kutatók egy ún ártalomcsökkentési megközelítés mellett teszik le voksukat, vagyis
a teljes tilalom helyett arra érdemes törekedni, hogy a digitális médiahasználat lehetőleg a szülő-gyermek közös tevékenysége legyen, illetve hogy más tevékenységekre is elég időt szakítsanak a szülő-gyer-mek kapcsolatban.
A megfelelő szabályok és keretek kialakítása segíthet abban, hogy a digitális eszközök ne váljanak káros tényezővé, hanem inkább a tanulást és fejlődést támogassák. Érdemes tehát oktató jellegű tartalmakat választani, és kerülni a hosszú, céltalan képernyőidőt.
A Gyermeknevelés Tudományos Folyóiratban publikálta Kopcsó Krisztina, Ökrös Fruzsina és Boros Julianna A digitális médiahasználat jellemzői és korrelátumai másfél éves korban: egy reprezentatív magyarországi felmérés eredményei címmel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
