Itt a Mercosur-paktum első hazai áldozata: bezár az ország legnagyobb cukorgyára, Szlovákia nem önellátó többé

Itt a Mercosur-paktum első hazai áldozata: bezár az ország legnagyobb cukorgyára, Szlovákia nem önellátó többé

Szlovákia elveszíti önellátását cukor terén. Ez volt az utolsó olyan alapvető élelmiszer a gabonafélék mellett, amelyből eddig elegendő mennyiség állt rendelkezésre. A német Nordzucker AG döntése nyomán befejezi a termelést a Považský cukor. A hőlaki (Trenčianska Teplá) üzem bezárásával a 125 éves gyártási hagyomány szakad meg. Az alkalmazottak felét már most elküldik.

A lépés súlyos következményekkel jár a régió munkaerőpiacára és a mezőgazdaságra nézve egyaránt. Az üzem 182 alkalmazottjának felét elbocsátják, az éves nemzeti cukortermelés pedig azonnal megfeleződik. Mintegy száz cukorrépa-termesztő gazda került kilátástalan helyzetbe, akiknek most hirtelen kell dönteniük a vetésváltásról.

Hitegetés és csalódott gazdák

A Pravda.sk beszámolója szerint a termelők már tavaly ősszel sejtették, hogy nincs minden rendben a háttérben. Amikor a 2026-os évre vonatkozó termesztési feltételekről érdeklődtek, a menedzsment folyamatosan halogatta a választ. A decemberre tervezett egyeztetések elmaradtak, januárban pedig már pletykák keringtek a bezárásról. A hivatalos megerősítés végül csütörtökön érkezett meg egy fizetett közlemény formájában.

A gazdák mélységesen csalódottak a kommunikáció módja miatt. Igor Jakubička, az egyik legnagyobb beszállító szövetkezet elnöke szerint a vezetőségnek nem volt bátorsága a szemükbe mondani a rossz hírt. „Hónapokig csak hitegettek minket” – nyilatkozta felháborodottan. A péntekre tervezett vegyes bizottsági ülést e-mailben mondták le, ami a partnerek szerint jól mutatja a tulajdonos hozzáállását.

A döntés hátterében globális piaci folyamatok is állnak. A világpiacon hatalmas a cukortöbblet, és az Európai Bizottság Mercosur-megállapodása utat nyitott az olcsó dél-amerikai nádcukornak is.

A helyi gazdák úgy érzik, feláldozták őket a nyugat-európai autóipar érdekeiért cserébe.

A dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur csoporttal való együttműködést leginkább a németek erőltették, mivel a német autóipar a kínai és amerikai piacot kiegészítő alternatívát lát benne. A legnagyobb agráriummal rendelkező országok tiltakoztak ugyan, de a népszerűtlen döntés kapcsán inkább politikai ködösítés zajlik, mint valódi vita. Szlovákia, amely világelső az egy főre eső autók gyártásában, és rendkívüli mértékben ki van szolgáltatva a német autóipar helyzetének, szintén rábólintott a Mercosur-EU megállapodásra. Annak ellenére, hogy nyilvánvaló volt a gazdák helyzetének súlyosbítása. Richard Takáč minisztériuma ma az ukrán gabonadömpinggel szembeni keményebb fellépéssel próbálja csillapítani a kedélyeket – kérdés, hogy elmennek-e a falig ebben a témában, vagy ez is csak figyelemelterelés.

Klímaváltozás vagy üzleti taktika?

Hírdetés

A Nordzucker hivatalosan a klímaváltozással és a növekvő költségekkel indokolta a bezárást. Hivatkoztak az extrém időjárásra, a forró nyarakra és a kártevők okozta nyomásra. Állításuk szerint ezek a tényezők aláásták a szlovákiai cukorrépa-termesztés jövedelmezőségét.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK), valamint a termesztők szövetsége azonban nevetségesnek tartja ezeket az érveket. Tavaly ugyanis rekordtermést értek el: hektáronként átlagosan 74 tonna répát takarítottak be, kiváló cukortartalommal. A szakmai szervezetek szerint a tulajdonos valójában a cégcsoport veszteségeit hárította át a szlovák leányvállalatra.

A hőlaki gyárat nem számolják fel teljesen, hanem logisztikai központtá alakítják. A jövőben innen látják majd el a balkáni piacokat, ahol drágábban értékesíthető a cukor.

Az ország így termelőből egyszerű elosztóvá válik.

Mi lesz a drága gépekkel?

A hazai szükségletnek ezentúl csak a felét fedezi majd belső termelés. A piacon maradó egyetlen szereplő, a szeredi cukorgyár (Agrana) kapacitásai korlátozottak. Bár a legjobban teljesítő gazdák egy részét átvehetik, sokan kiszorulnak majd a piacról.

Különösen fájdalmas a döntés azoknak, akik speciális gépparkba fektettek. Egy répa-vetőgép ára eléri a 150 ezer eurót, a betakarítógépeké pedig a 600 ezret is. Míg korábbi gyárbezárásoknál volt példa kártalanításra, most erről egyelőre nincs szó. A gazdáknak maguknak kell megoldaniuk a hiteleik és a feleslegessé vált eszközeik sorsát.

A fogyasztói árakra gyakorolt hatás egyelőre kérdéses. Bár jelenleg túlkínálat van, a hazai termelés kiesése hosszú távon kiszolgáltatottá teszi az országot az importáraknak.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/Tomáš Somr


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »