Alkalmatlan miniszterek – kit és miért menesztene az ellenzék? Tokár Géza2026. 02. 04., sze – 15:28
A parlament szerda este egyesített ülésen dönt hét olyan bizalmatlansági indítványról, melyek közül több már évek óta húzódik. De vajon emlékszünk arra, hogy az ellenzék egyáltalán miért kezdeményezte az érintett miniszterek távozását?
A késő délután kezdődő ülésen összesen hét tárcavezető menesztéséről határoznak, miközben egy általános, az egész kormány ellen beadott indítvány is napirendre kerül. A kormánykoalícó korábbi taktikája a végsőkig való halogatás volt – egyszerűen nem voltak hajlandóak kitűzni az indítványokról való szavazás időpontját. Most hirtelen maguk mögött tudnák az összes felgyülemlett problémát. Érdekesség, hogy a bizalmatlansági indítványokról elvben a benyújtásuktól számított hét napon belül kellene szavazni, a kormánykoalíció azonban megkerülte ezt a korlátozást – az üléseket ugyanis rendre döntésképtelenül hívták össze.
A szavazások egy időpontra hozásának van egy praktikus hozadéka is: a koalíciós pártok nem tudják egymást zsarolni a támogatás elmaradásának meglebegtetésével, mivel az összes párt miniszterei érintettek. Tavaly ősszel a Hlas képviselői célozgattak arra, hogy a támogatásuk nem feltétlen – erőteljesen nehezményezték, hogy Robert Fico miniszterelnök villámgyorsan visszahívta a tisztségéből Peter Kmec újjáépítésért felelős kormánybiztost. Azóta a pártnak sikerült lecsillapodnia.
Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter
Kaliňák menesztését tavaly márciusban kezdeményezte a Szlovákia mozgalom, összegyűjtve harminc ellenzéki aláírást. A védelmi miniszter ugyanis „elfelejtette” megemlíteni a vagyonbevallásában, hogy a birtokában van egy drága horvát villa is. Kaliňák előbb tagadta az értesülést, majd taktikát váltott: arra hivatkozott, hogy a családja védelme miatt hanyagolta el az ingatlan feltüntetését. A Szlovákia mozgalom az elmaradt szavazás ellenére is igyekezett minél több politikai tőkét csiholni az ügyből: képviselői videókat készítettek a luxusnyaralóról.
Martina Šimkovičová (független, SNS-jelölt) kulturális miniszter
Šimkovičová egy ismétlő: 2024. októberében egyszer már bizalmat szavazott neki a parlament, de tavaly februárban a PS és az SaS képviselői ismételten beadtak egy javaslatot a visszahívására. „A miniszterasszonynak a szakmaisága, tapasztalata és hitelképessége is hiányzik. A kinevezése mutatja, hogy Robert Fico kormánya a kezdetektől miként nem becsüli a kultúrát és annak szereplőit” – állt az indítvány indoklásában. Az ellenzék kifogásolta, miként viszonyul a minisztérium a műemlékek védelméhez és a kulturális támogatást menedzselő alapokhoz, de a közmédia működésébe zajló beavatkozást és a tárca nem létező kommunikációját is kifogásolták.
Tomáš Taraba (független, SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter
Taraba visszahívása egy időben történt meg a Šimkovičová elleni újabb bizalmatlansági indítvánnyal, tehát 2025 februárja óta húzódik. A lépést a PS kezdeményezte, a legnagyobb ellenzéki párthoz az SaS képviselői valamint a független, valójában Demokratákhoz tartozó Ľubomír Galko kezdeményezte. A miniszternek felrótták a tárca rossz menedzselését, de egy lépését különösen nehezményezték: az Ipoly felső folyásánál található málnapataki szivattyús-tározós erőmű megépítését, amit a tárca villámgyorsan, az érintett községekkel való érdemi kommunikáció nélkül határozott el. Az elmúlt hónapok fejleményei alapján úgy tűnik, hogy Taraba álomprojektje a fenyegetéssel vegyes ígérgetések hatására mégiscsak megvalósul.
Samuel Migaľ (független) régiófejlesztési miniszter
A Hlas engedetlen, mégis miniszterré előléptetett képviselőjének visszahívása „csak” tavaly októbertől húzódik. A beadvány mögött álló Progresszív Szlovákia szerint Migaľ „mindent elrontott, amit csak tudott” a tárcánál. Konkrétabban az uniós alapok gyenge merítését róják fel neki, köztük több uniós pályázat önkényes leállítását az önkormányzatok kárára, emellett a slovensko.sk internetes ügyintéző-felület katasztrofális állapotáért is a minisztert hibáztatják. Bár a kormány vitatja, a Migaľ ügyelete alatt működő uniós forrásmerítés üteme valóban a sereghajtók közé sorolja be Szlovákiát – de nem valószínű, hogy ezért bármelyik politikus is vállalná a felelősséget.
Jozef Ráž (Smer) közlekedési miniszter
Ráž tevékenysége szintén tavaly ősszel került a nyilvánosság látókörébe, mikor rövid időn belül több vasúti baleset és majdnem-ütközés történt a szlovákiai szakaszokon. A miniszter maga is felajánlotta a lemondását Robert Ficónak, de a kormányfő megtartotta tisztségében a tárcavezetőt. Az ellenzék ezzel nem elégedett meg: állítják, hogy Rážt politikai felelősség terheli a vasúti biztonsági korszerűsítések évtizedes elmaradásáért és önerőből kellene lemondania ahelyett, hogy Fico akarata mögé bújik. November végére több ellenzéki frakció közösen gyűjtötte össze a kellő számú aláírást, de azóta sem szavaztak az ügy kapcsán.
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter
Šaško tavaly augusztus óta vár a sorsa eldöntésére – bár valószínűleg nem az ellenzék miatt alszik nyugtalanul. Az egészségügyi miniszter a furcsa körülmények között megszervezett, majd az utolsó pillanatban lemondott mentőtender kapcsán került a reflektorfénybe. A tárca hatáskörében kiírt pályázaton furcsa, egészségügyi szolgáltatásokkal nem foglalkozó vállalatok kaphattak volna lukratív megrendeléseket, ha a kormány az ügy napvilágra kerülése miatt az utolsó (a főügyész szerint az utolsó utáni) pillanatban nem cselekszik. Šaško azóta is a kiírás és a pályázat megszüntetése miatt magyarázkodik, januárban a mentőszolgálati rendszer teljes átalakítását ígérte.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter
A Hlas elnöke rekordernek számít: az ügyében kiírt szavazás ugyanis 2024. decembere óta halasztódik, azaz több, mint egy éve nem döntött az alkalmassága kapcsán a parlament. Šutaj Eštok a rendőrség menedzselésével kapcsolatban váltotta ki az ellenzék kritikáját, mivel a hatásköreit feszegetve rendezte át a hatóságok belső ellenőrzési rendszerét és a személyzeti politikája miatt a rendőrszakszervezetekkel is konfliktusba került. A hatóságok hírneve azóta sem javult, az ellenzék szerint a Hlas politikusának már hónapokkal korábban le kellett volna mondania.
Érdemes megemlíteni, hogy a sok miniszter mellett a kormány elleni bizalmatlansági indítvány is napirendre kerül: ezt szintén több, mint egy éve, 2025. januárjában nyújtotta be három ellenzéki párt, a PS, a KDH, valamint az SaS. A beadvány a kormánykoalíció belső válsága idején született, mikor még úgy tűnt, a három kormánypártnak az egyszerű parlamenti többsége sincs meg a működéshez – Robert Fico miniszterelnök azóta két minisztérium kiosztásával elrendezte a problémát. Az ellenzék a kormánynak a közügyek kezelését rótta fel, a titkosszolgálattal, korrupcióval és kormányzási módszerekkel kapcsolatos problémákat kifogásolta.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán 17 órakor kezd tárgyalni a parlament a miniszterek elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványokról. Ezt a kormánypárti frakciók javasolták, a parlament megszavazta. A hét miniszter, valamint az egész kormány elleni bizalmatlansági indítvány vitáját az ellenzék tiltakozása ellenére összevonták.
Az ellenzék az elmúlt hónapokban Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter, Martina Šimkovičová kulturális miniszter, Tomáš Taraba (mindkettő SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter, Samuel Migaľ (független) beruházási miniszter, Jozef Ráž (Smer-jelölt) közlekedési miniszter, valamint az egész kormány ellen terjesztett be bizalmatlansági indítványt, például a belügyminiszter ellenit még 2024 decemberében.
Az ellenzék kérte, hogy az indítványokat ne vonják össze, Zora Jaurová, a PS képviselője terjesztette elő, hogy minden miniszter ügyét külön vitassák meg, de a többség ezt elutasította.
Szintén bírálta az ellenzék, hogy csak 17 órakor kezdődik az összevont rendkívüli ülés, és nyilván az éjszakába nyúlik. „Minden indítványt összevontak, hogy sokkal kevesebb időnk legyen a kormánykoalíció számtalan csődjéről beszélni. A 17 órai kezdésből pedig világos, hogy éjszakába nyúló ülést akarnak, hogy senki se kövesse, amikor azt soroljuk, mi mindennel vallottak kudarcot” – jelentette ki Zuzana Števulová (PS).
A parlament változtatásokat fogadott el a jelenleg zajló ülésszakkal kapcsolatban is. Keddtől 19 óra helyett 20 óráig tart a napi ülésezés, az ebédszünet most csak egy órás lesz, 13-tól 14 óráig. Pénteken a hagyományos időpontban, 16 órakor zárul az ülés, de nem lesz sem szavazás, sem ebédszünet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
