Veszélyes paradoxon: Miért hoz brutális fagyokat a globális felmelegedés?

Veszélyes paradoxon: Miért hoz brutális fagyokat a globális felmelegedés?

Bár elsőre tudományos viccnek hangzik, a valóság sokkal komolyabb: hiába melegszik a bolygónk, a hirtelen fagyhullámok egyre gyakrabban érhetnek minket váratlanul. A „hidegebb van, mert melegebb van” mondat ellentmondásosnak tűnik, mégis ez a légkörünk változásának kulcsa. A globális felmelegedés nem törli el azonnal a teleket, inkább felborítja a légkör megszokott egyensúlyát – írja az iMeteo.sk.

Ennek fő oka az úgynevezett arktikus felerősödés, mivel az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik a bolygó többi részénél. Ez a folyamat csökkenti a hőmérséklet-különbséget a sarkok és a mérsékelt öv között. Éppen ez a hőmérsékleti kontraszt hajtja a légköri áramlást, ami a különbség csökkenésekor gyengül és kanyarogni kezd.

A hullámzó áramlás miatt a poláris örvény határai könnyebben felszakadnak, így a fagyos sarki levegő akadálytalanul zúdulhat le délre, a mi térségünkbe is. A melegebb klímában tehát nem az állandó hideg, hanem a kiszámíthatatlan és szélsőséges hőingadozás lesz a jellemző. Bár a Föld átlaghőmérséklete nő, a sarki hideget északon tartó gátak egyre törékenyebbek, ami teljesen átírja az évszakokról alkotott képünket.

Hírdetés

Körkép.sk

Nyitókép forrása: canva/illusztráció


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »