A magyar kultúra napja alkalmából Esztergomban a Laskai Osvát Antikváriumban egy figyelmet keltő találkozóra került sor. Mint arról nemrég ezen oldalon olvashattunk, Mezeiné Tomorszky Mária, az antikvárium egyik tulajdonosa felvidéki társaival együtt Budapesten átvehette a Magyar Kultúra Lovagja címet. Ebből jött a gondolata, hogy meghívja ez ünnep alkalmából két lovagtársát és hazai vendéget is egy beszélgetésre, előadásra, s persze koccintásra a kitüntetés alkalmából.
A találkozó a Mi lesz veled magyarság? címmel szerepelt a meghívóban, s kerekasztal-beszélgetésként volt meghatározva a vasárnap délutáni programban.
A meghívott vendégek a következők voltak:
Prof. dr. Prokopp Mária, a Magyar Kultúra Lovagja, Széchenyi-díjas művészettörténész,
Dr. Rab Irén, kultúrtörténész, publicista,
Nick Ferenc, a Kultúra Lovagrend alapító elnöke,
Hrubík Béla, a Magyar Kultúra Lovagja, publicista,
Moritz László, a Magyar Kultúra Lovagja,
Karaffa Attila, a Magyar Kultúra Lovagja, a Pázmáneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke.
A megadott témakör mind anyaországi, mind felvidéki szemmel igen „húsba vágó” volt. Volt, és van miről beszélni e témában a magyarnak ezen a délutánon is.
Minden vendég bemutatkozással kezdte, hol áll, mit cselekszik a nemzet szolgálatában – függetlenül attól, hogy a kis hazában él és szolgál, akár azon kívül rekedt.
Nick Ferenc, a Magyar Kultúra Lovagrend alapítója röviden összefoglalta a huszonnyolc év gazdag történelmét, hiszen a létrehozástól kezdve tartják a kapcsolatot a világ bármely országában élő magyarokkal.
Nick Ferenc (Fotó: Mezeiné Tomorszky Mária)
Dr. Prokopp Mária az első királyi város viharos időszakait említette fel, a tatár, török háborúkat. Külön kiemelve egy olyan jelentős történelmi személyt, mint Rudnay Sándor (1760–1831), a kiemelkedő magyar katolikus főpap, 1819-től esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás, aki az érseki székhelyet visszahelyezte Esztergomba.
A magyar virtus egyik legkiemelkedőbb személyisége, (holott szlovák nemzetiségű) az esztergomi bazilika építtetője, akinek számos érdeme is bizonyítja megmaradásunk mindenkori zálogát, s persze az őt követő nagy magyarok éltető példája is.
Prokopp Mária (Fotó: Mezeiné Tomorszky Mária)
Dr. Rab Irén kultúrtörténész, publicista, a Magyar Hírlap munkatársa, a göttingeni egyetem korábbi lektora arról szólt, hogyan látnak a németek bennünket, magyarokat. Legutóbbi kétnyelvű könyve Megmaradás címmel szókimondó egyszerűséggel ábrázolja és elemzi fejezetenként a szétdarabolt történelmi Magyarország csonkolt részeinek különleges vagy inkább keservesen abszurd sorsát, gazdasági, földrajzi, történelmi, valamint asszimilációs (nemzetpusztító), egyszóval a saját nemzetfejlődésünk szempontjaiból végletesen kilátástalan lokális helyzeteit.
A könyv fejezeteit a történelmi Magyarország elszakított régiói alkotják, ismertetve a jogfosztást, a népirtást, a sortüzeket, a kitelepítést, a malenkij robotot, a kötelező hallgatást és a legnagyobb fájdalmat, a hazátlanságot. Könyvében a legnagyobb felvidéki magyar, Duray Miklós életművén keresztül is idézi a sorstragédiánkat.
Célja, hogy a német nemzetet (s persze a hazait is), tájékoztassa az utódállamok máig tartó jogellenes lépéseiről, köztük napjaink témájáról, a Beneš-dekrétumok említéséért járó büntetőeljárásról.
Dr. Rab Irén (Fotó: Mezeiné Tomorszky Mária)
Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere, a Pázmáneum Társulás elnöke röviden bemutatta a hazai sportvilág Csallóköz szívében fekvő városának sokrétű, értékes kulturális, egyházi és civil életét, a legnagyobb magyar rendezvények felvidéki központjának, Dunaszerdahelynek az értékeit.
Karaffa Attila (Fotó: Mezeiné Tomorszky Mária)
Hrubík Béla 2024-ben lett a Magyar Kultúra Lovagja. Humoros, sajátos stílusában fölvezette rövid, de nagyon tartalmas mondandóját, hogy miért is megtisztelő számára a két évvel ezelőtti kitüntetés.
A Palócföld szülötteként szólt az anyanyelv, a szülőföld, a magyar kultúra szeretetéről, s kiemelte azokat, akik mindezért egyszerű emberként teszik a dolgukat, önkéntesen, egy életre szólóan. Nekik köszönhető a leginkább a magyarság megtartása és továbbadása, őrzése. Mert „ez a mi munkánk, és nem is kevés”. Hrubík Béla sajátos stílusa meglepi az anyaországi magyarokat, akik nem ismerik helyzetünket, értékeinket, és a sok-sok felvidéki magyar önzetlen szorgalmát.
Hrubík Béla (Fotó: Mezeiné Tomorszky Mária)
Mezeiné Tomorszky Mária éppen ilyen céllal hívta meg vendégeit, és szervezi férjével, Mezei Attilával együtt a felvidéki neves személyiségekkel való találkozásokat a több ezer kötetes antikváriumban. Ő maga is tanulmányi, történelmi utak szervezője legfőképpen a Felvidék történelmi, szakrális helyeire. Párkány és vidéke kulturális rendezvényeinek állandó látogatója.
E kerekasztal-beszélgetésre sokan eljöttek távolabbról is, és persze a Felvidékről, még Komárom környékéről is.
Mind a programban elhangzott gondolatok, tények, mind az azt követő beszélgetések (mert hiszen ünnep is volt e találkozás Esztergomban) bizonyították, hogy a múlt történelmi hagyatéka, nagyjaink példaértékű, áldozatos élete, működése, s a hit, a remény megerősít abban, hogy él a magyar és élni fog.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
