Mikor érdemes kezdeni a metszést a kertben? Veres István2026. 01. 26., h – 22:28
A metszés az egyik legfontosabb kerti munka, mégis sok bizonytalanság övezi: túl korán megfagyhat a növény, túl későn pedig már kárt is tehetünk benne. A jó hír az, hogy nem a naptárhoz, hanem inkább az időjáráshoz és a növény típusához érdemes igazodni.
A legfontosabb szabály: fagymentes időben
Metszeni akkor szabad, amikor már nincs tartós, erős fagy. Enyhébb teleken akár január végén–február elején is neki lehet látni a munkának, de ha mínusz 5–10 fok alatti hideg várható, inkább halasszuk el. A friss metszési felületek érzékenyek, és a fagy komoly károkat okozhat.
Magvas gyümölcsfákat először
Az alma- és körtefák metszése általában már tél végén megkezdhető. Ezek a fák jól tűrik a korai beavatkozást, a metszés pedig segít a korona szellőssé tételében és a terméshozam szabályozásában. Ilyenkor a beteg, sérült, egymást keresztező vagy befelé növő ágakat érdemes eltávolítani.
Várjunk a csonthéjasokkal
Az őszibarack, kajszi, cseresznye és meggy érzékenyebb fajok. Ezeket inkább késő télen vagy kora tavasszal, a rügyfakadás idején ajánlott metszeni. Így kisebb a fagykár és a gombás fertőzések kialakulásának esélye.
Szőlő: nem érdemes túl sokáig halogatni
A szőlő metszése külön figyelmet igényel. Általában február–márciusban időszerű, még a nedvkeringés megindulása előtt. Ha túl későn metsszük, kárt tehetünk a fakadó rügyekben, ezért érdemes akkor metszeni, amikor az idő már enyhül, de a rügyek még kemények. Szükségmegoldásként (főleg nagyobb szőlészetekben) az sem ritka, hogy a metszést már szüret után, novemberben elkezdik. Fontos, hogy ne terheljük túl a tőkéket, és ne hagyjunk csonkokat.
Bogyós bokrok és dísznövények
A ribizli, egres és málna metszése is tél végére esik. Ezeknél a bokroknál az elöregedett, gyenge vesszők eltávolítása a legfontosabb. A díszcserjéknél mindig figyeljük, mikor virágoznak: a tavasszal virágzókat csak elvirágzás után metsszük, a nyáron virágzókat viszont bátran meg lehet metszeni már most.
Figyeljük a természet jelzéseit
Ha a rügyek már duzzadnak, de még nem pattantak ki, az sok növénynél ideális időpontot jelez. A metszés nemcsak az alakításról szól, hanem a növények egészségének megőrzéséről és a bőségesebb termés megalapozásáról is.
Összességében elmondható: akkor érdemes elkezdeni a metszést, amikor az időjárás engedi, és tisztában vagyunk az adott növény igényeivel.
Kapcsolódó cikkünk
Az ősz a legjobb időszak arra, hogy előkészítsük a kertet a tavaszi színkavalkádra. Ha most elültetjük a hagymás virágokat, tavasszal tulipánok, nárciszok, jácintok, krókuszok, gyöngyikék, hóvirágok és tavaszi tőzikék teszik majd vidámabbá az udvart.
Alapvető szabályok
Gondoljuk át az ültetést
A tavaszi hagymások csoportosan mutatnak a legszebben. A kisebb hagymákból több darabot ültessünk egy helyre, a nagyobbakból akár három is elég. Érdemes tónusban harmonizáló vagy éppen kontrasztos színeket kombinálni. Figyeljünk a virágok méretére és a virágzási időre is.
Mikor ültessük?
A hagymás növényeket egész ősszel ültethetjük. A nárcisz, hóvirág, téltemető és tavaszi tőzike azonban melegebb talajt igényel, ezért ezeket már szeptemberben érdemes eldugni a földbe.
Hely és talaj
Laza, jó vízáteresztő, enyhén nyirkos, gyommentes talaj az ideális. Frissen trágyázott földbe soha ne ültessünk hagymásokat.
Jelöljük a helyet
Mindig érdemes megjelölni a virágágyást, hogy később se sértsük meg a hagymákat, és tudjuk, hová kerültek.
Vetésforgó a kertben
Ugyanarra a helyre csak 3–4 év elteltével ültessünk újra hagymás virágokat.
Az ültetés mélysége
Általános szabály: a hagymát kétszer olyan mélyre ültessük, mint amekkora a magassága. A túl mély ültetés rothadáshoz, a túl sekély gyenge növekedéshez vezethet. A hagyma csúcsa mindig felfelé nézzen!
Gondozás
Ültetés után öntözzük be a földet. A tél beállta előtt takarjuk a talajt falevéllel vagy fenyőgallyal. Tavasszal, amikor melegszik az idő, a takarást eltávolíthatjuk, és szükség esetén rendszeresen locsoljunk.
(záhradkár, pluska)
Kapcsolódó cikkünk
A patkányok komoly károkat okozhatnak a kertben. Nemcsak föld alatti járatokat ásnak, hanem betegségeket is terjeszthetnek, és mindenfelé piszkot hagynak maguk után. Létezik azonban egy egyszerű trükk, amellyel elűzheted őket – ráadásul semmilyen vegyszerre nem lesz szükséged!
A patkányok sok kertben hívatlan vendégként jelennek meg. Járatokat fúrnak az emelt ágyásokban, ürülékkel szennyezik a gyepet és a teraszt, sőt betegségek hordozói is lehetnek. Nem csoda, hogy mindenki igyekszik megszabadulni tőlük. Az alapvető tanácsok – mint például az ételmaradékok eltávolítása, a madáreleség rendben tartása vagy a garázs és a fészer réseinek betömése – továbbra is érvényesek, de van egy módszer, amelyről kevesen tudnak.
A BBC Gardeners’ World magazin szerint a patkányok „neofóbiásak”, vagyis félnek mindentől, ami új és ismeretlen. Ez azt jelenti, hogy ha megzavarod a megszokott környezetüket, általában elköltöznek.
„A patkányok félnek az újdonságoktól. Nem szeretik, ha a környezetük megváltozik – ezért helyezz akadályokat a járataikba, és időről-időre változtass a kert elrendezésén”
– írja a Gardeners’ World.
Új tárgyak, mint hatékony fegyver
Ilyen akadályok lehetnek akár egyszerű virágcserepek, kerti dekorációk, padok vagy bármilyen tárgy, amelyet a teraszon, az udvaron vagy a fészer mellett tartasz. Ha ezeket rendszeresen áthelyezed, a patkányok bizonytalannak érzik majd magukat.
Különösen problémásak a fa teraszburkolatok.
A deszkák alatti üres tér ideális a patkányok számára: védve van az időjárástól, nehéz hozzáférni, és az ételmaradék könnyen beeshet a rések közé. Ezért kültéri étkezés után mindig söpörd fel a maradékot. Ha tudod, zárd le a hozzáférést, vagy fontold meg kőburkolat kialakítását.
Emellett érdemes betömni minden rést és nyílást a falakon, padlón vagy az ajtókon. Megelőzésként a fészer ajtajának aljára fémlemezt is rögzíthetsz, így a patkányok nem tudnak bejutni.
A természetes ellenségek segítsége
A patkányok távoltartásának másik módja, ha teret adsz természetes ellenségeiknek. A leghatékonyabb ragadozók közé tartoznak a macskák és a kutyák, amelyek nemcsak elriasztják, hanem időnként el is kapják őket. Még ha nem is mindegyik házi kedvenc jó vadász, már a puszta jelenlétük is elég ahhoz, hogy a patkányok messze elkerüljék a kertet.
(záhradkár, pluska)
Kapcsolódó cikkünk
Úgy tűnik, mintha lenne egy beépített radarral ellátott „időjárás-app” a fejükben. Sok gazdi megfigyelte már, hogy kedvence furcsán kezd viselkedni, mielőtt az első esőcseppek lehullanának, vagy az ég elkezdene dörögni. De miért reagálnak a kutyák sokszor hamarabb a közelgő időjárás-változásra, mint mi magunk?
A kutyák, mint élő barométerek
A kutyák szervezete különösen érzékeny a légnyomás változásaira. Amikor a nyomás hirtelen csökken – ami gyakran a vihar közeledtét jelzi – sok eb nyugtalan, ideges lesz, és biztonságos rejtekhelyet keres. Egyesek nyüszítenek, ugatnak, mások az ágy alá bújnak vagy szó szerint a gazdi ölében keresnek menedéket.
Ha viszont a légnyomás stabil vagy kissé emelkedik, az a legtöbb kutyát megnyugtatja. De a szorongásra hajlamosabb egyedeknél akár az apróbb légnyomás-ingadozások is fokozott idegességet okozhatnak – olyasmit, amit mi észre sem veszünk.
A szél: információk és izgalom forrása
A szél a kutyák számára olyan, mint nekünk egy hírekkel teli újság: tele van új információkkal. A légáramlás változását érzékelve sok kutya felfokozott állapotba kerül, hegyezi a fülét, szimatol, és elemzi az illatokat, amiket a szél magával hoz.
Ugyanakkor az erős, lökésszerű szél zajos és kiszámíthatatlan, ami a félénkebb kutyákat megijesztheti. Ilyenkor gyakran nyugtalanok lesznek, vagy búvóhelyet keresnek.
Eső = rosszkedv?
Bár van néhány eb, aki imádja a pocsolyákat, a többség számára a nyirkos idő nem tartozik a kedvencek közé. Sokan nehezebben mozdulnak ki esőben, kevesebbet játszanak és általánosságban rosszabb kedvűek lesznek.
A nedvesség nemcsak kényelmetlen, hanem hűti is a testet, ami a kutyák számára kellemetlen lehet, még vastag bunda mellett is. Éppen ezért fontos, hogy egy esős séta után a gazdi alaposan megszárítsa a kutya bundáját – így megelőzhető a rossz közérzet.
A vihar – a legnagyobb félelemforrás
A villámlás, a mennydörgés és a légnyomás zuhanása kombinációban igazi rémálom lehet a kutyáknak. Ilyenkor sokuknál pánik, remegés, menekülési kísérlet vagy teljes mozdulatlanság figyelhető meg. Ha a félelem rendszeressé válik, akár krónikus szorongássá is fajulhat, ezért fontos, hogy a gazdi támogassa a kutyát ezekben a helyzetekben.
Hogyan segíthetünk a kedvencünknek?Készítsünk számára nyugodt, csendes és biztonságos helyet, ahová elbújhat.Vihar idején zárjuk be az ablakokat, húzzuk be a függönyt, hogy csökkentsük a zajt és a fényhatásokat.Nyugtatóan beszéljünk hozzá, kerüljük a feszültség átadását, és ha szükséges, használjunk állatorvos által javasolt nyugtató kiegészítőket vagy illatanyagokat.
A kutyák érzékenysége az időjárásra egy újabb bizonyíték arra, milyen mélyen kapcsolódnak a természethez. Ha figyelünk a viselkedésükre, jobban megérthetjük a hangulataikat és segíthetünk nekik abban, hogy minden körülmények között biztonságban érezzék magukat – akár süt a nap, akár zúg a vihar.
(polovnictvo-rybarstvo, pluska)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
