Az európai vezetők csütörtök este ülnek össze Brüsszelben, hogy új irányt szabjanak a transzatlanti kapcsolatoknak. A találkozó hangulatát azonban alaposan átírta Donald Trump bejelentése. Az amerikai elnök közölte, hogy „keretmegállapodásra” jutott Grönland ügyében a NATO főtitkárával, Mark Rutte-vel – írja a POLITICO.
Ez a váratlan fordulat bizonytalanságot szült a rendkívüli Európai Tanács ülésén. A résztvevők most azt próbálják megfejteni, miben is állapodtak meg pontosan, és hogyan reagáljanak rá. Mivel Trump jelezte, hogy a vita részeként nem vetnek ki vámokat az uniós országokra, a vezetők valószínűleg elhalasztják a tervezett megtorló intézkedéseket.
Macron és a keményvonalasok
Emmanuel Macron állt annak a kicsi, de növekvő tábornak az élére, amely felvenné a kesztyűt Trumppal szemben. A francia elnök Davosban „imperializmusnak” és „új gyarmatosításnak” nevezte a grönlandi törekvéseket. Párizs következetesen szorgalmazza, hogy Európa váljon függetlenebbé az Egyesült Államoktól, és vásároljon több saját gyártású fegyvert.
A francia diplomaták a háttérben határozott gazdasági ellenlépéseket sürgetnek. Úgy vélik, az Uniónak világossá kell tennie, hogy nem enged a gazdasági zsarolásnak. Bár Macron nyilvánosan kemény hangot üt meg, a kiszivárgott üzenetek szerint a színfalak mögött továbbra is próbálkozik a személyes diplomáciával.
Macron nincs egyedül ezzel a stratégiával. Bart De Wever belga vezető kijelentette, hogy „nincs értelme tovább finomkodni”, és szükség esetén fel kell készülni egy kereskedelmi háborúra. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szintén élesen elítélte Trump lépéseit, így a szocialista vezetők között is van támogatottsága a keményebb fellépésnek.
A német és olasz pragmatizmus
Friedrich Merz német kancellár álláspontja kezd közeledni Macron stratégiájához. Bár Berlin kezdetben vegyes üzeneteket küldött, Merz mostanra belátta, hogy a gazdasági érdekek védelme határozottabb fellépést kívánhat. A kancellár kerülné az eszkalációt, de hangsúlyozza az európai és német érdekek védelmének fontosságát.
A német diplomaták zárt ajtók mögött ritka egységet mutatnak francia kollégáikkal. Jelezték, hogy készek támogatni a gazdasági kényszerítő eszközök bevetését, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Merz tavaly még próbálkozott a személyes bájjal, de mostanra beletörődött, hogy ez önmagában kevés lehet.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök különleges szerepet tölt be. Egyszerre ápol szoros kapcsolatot Trumppal és játszik kulcsszerepet az uniós külpolitikában. Ha ő is csatlakozik a keményebben fellépők táborához, az komoly jelzés lesz Washington felé. Meloni célja a „win-win” megoldás, de várhatóan az európai partnerei mellé áll, ha a különutas diplomácia nem hoz eredményt.
Óvatosak és a különutasok
Donald Tusk lengyel miniszterelnök és a balti államok vezetői sokkal óvatosabbak. Mivel biztonságuk nagyban függ az amerikai katonai jelenléttől Oroszország közelsége miatt, kerülik a nyílt konfliktust. Bár támogatják az európai szuverenitást, fellélegezhetnek, hogy egyelőre nem kell drasztikus döntéseket hozniuk.
A „Trump-barát” tábor is jelen van az asztalnál. Andrej Babiš cseh miniszterelnök viccelődéssel próbálja oldani a feszültséget, de az egység fontosságát hangsúlyozza. Robert Fico szlovák kormányfő, aki nemrég találkozott Trumppal, gyakran bírálja Brüsszelt, de a fontos döntésekben általában beáll a sorba.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Trump régi támogatója most visszafogottabbnak tűnik. Diplomaták szerint Budapest aggódik a kiszámíthatatlan washingtoni politika miatt. Orbán Viktor vélhetően kerüli a konfliktusokat a közelgő áprilisi választások előtt, így most nem akarja felborítani a status quót.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
