A kormány az önkormányzatok mellett áll, a mára kialakult erős, anyagilag stabil önkormányzati rendszert meg kell tartani az áprilisi országgyűlési választáson – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Fidesz által szervezett országos önkormányzati fórumon.
Navracsics Tibor Az önkormányzatok a mi erőnk című rendezvényt megnyitó beszédében rámutatott: szemben azokkal, akik korábban pénzt vontak el az önkormányzatoktól, a kormány elindította a megyei jogú városok modernizációs programját, valamint a Magyar Falu Programot a községeknek, a Versenyképes Járások Programot a kistérségeknek, valamint az Aktív Magyarország Programot. „Mi ezt tudjuk, minden kritika ellenére” – mondta a miniszter a Budapesti Kongresszusi Központban tartott fórumon.
A politikus úgy fogalmazott: ma az önkormányzati rendszer erős, anyagilag stabil, politikailag a polgárok bizalmát élvező rendszer. „Ezt kell megtartanunk, ezért fontos számunkra április 12.” – utalt az országgyűlési választás időpontjára Navracsics Tibor.
Emlékeztetett: 2011-től kezdődően a polgári kormány mintegy 1400 milliárd forintból, négy ütemben hajtotta végre az önkormányzatok pénzügyi konszolidációját. Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az elmúlt napokban néhányan levelet kaptak, amelyben több pénzt ígérnek az önkormányzatoknak, az embereknek, és szerinte „valahonnan visszahangzik ez a követelés”.
Kifejtette, 2002-ben volt egy párt, amely akkor azzal a jelszóval kampányolt, hogy több pénzt az embereknek, több pénz az önkormányzatoknak. Ezt követően, 2002 nyarán történt egy ötven százalékos közalkalmazotti béremelés, amelynek a finanszírozását csak arra az évre biztosította az akkori költségvetés, majd 2003. január elsejétől minden önkormányzatnak magának kellett ezt kigazdálkodnia. Az egészségügyben is az önkormányzatoknak kellett pótolni az évek alatt elvesztett forrásokat. 381 helyen szűnt meg akkor az oktatás, főként kistelepüléseken, mert az önkormányzatok nem bírták az ezzel járó anyagi terhet. Az önkormányzati hitel- és kötvényállomány 343 milliárd forintról 1200 milliárd forintra nőtt 2005 és 2011 között – mutatott rá a miniszter, majd úgy fogalmazott:
„azok, akik 2002-ben több pénzt követeltek az önkormányzatoknak, és akiknek a közvetlen utódjai, szellemi örökösei most több pénzt követlenek az önkormányzatoknak, valójában csődbe viszik az önkormányzati rendszert”.
Navracsics Tibor beszéde elején köszöntve a fideszes és kereszténydemokrata polgármestereket, alpolgármestereket, vármegyei közgyűlési elnököket és alelnököket, képviselőket, kijelentette: „ennek a nagy családnak a tagjai” már húsz éve a helyi politikában a legnagyobb és legerősebb közösség Magyarország. A megyei jogú városok és a vármegyei közgyűlések 1998 óta olyan erős bázisaink, amelyekre már harminc éve építhetünk. 2004 óta, amióta Magyarországon európai parlamenti választásokat tartanak „azokat mindig a Fidesz–KDNP nyerte meg, és ebből adódóan a legerősebb család vagyunk az európai belpolitikában a magyar képviseletet illetően” – mutatott rá a tárcavezető. Hozzátette: 2006 óta a helyi politikában a legerősebb politikai család vagyunk, és 2010 óta pedig az országos politikában is a legmeghatározóbb erő.
„Éppen ezért kellő biztonsággal és nyugalommal állunk az elkövetkező hónapok elébe” – fogalmazott Navracsics Tibor.
Közölte: elérkezettnek látják az időt, hogy a megyei jogú városok és a városok egy része több jogosítványt kapjon, szerinte a megyei jogú városok törvényhatósági jogkörrel is rendelkezhetnének.
A struktúra átrendezését azzal indokolta: vannak olyan feladatok, amelyeket az állam az önkormányzatoknál jobban, hatékonyabban lát el, és az államnál is vannak olyan feladatok, amelyeknek az önkormányzatoknál lenne a helye. Azt javasolta: a stadionok, arénák, jégcsarnokok, uszodák működtetése és a nagyobb városok közösségi közlekedése esetén a színházak fenntartásához hasonlóan közös teherviselés legyen a kormányzattal.
A polgármester egyetértett azzal, hogy az erős gazdasággal rendelkező településeknek szolidárisnak kell lenniük azokkal, amelyek ilyen lehetőséggel nem bírnak, de azt javasolta: a jelenlegi szolidaritási hozzájárulási rendszert teljes egészében tekintsék át és más formában alkalmazzák.
Szita Károly a 2010 előtti balliberális kormányok és a 2010 utáni Orbán-kormányok tevékenységét összehasonlítva hangsúlyozta:
az önkormányzatok jobboldali kormányzások alatt építenek, baloldali kormányzás alatt védekeznek és néha annak is örülnek, ha túlélnek.
Arra figyelmeztetett: a Tisza Párttól ugyanazt hallják – adóemelést és megszorításokat – mint korábban a balliberális kormányoktól. „Mi ezt már láttuk és nem kérünk belőle még egyszer” – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint az áprilisi országgyűlési választás tétje, hogy visszamennek-e oda, ahol már voltak, vagy maradnak azon az úton, amin most állnak.
Győri Ottilia (Fidesz–KDNP), aki 2010 óta Budakeszi polgármestere, emellett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke arról számolt be, hogy az elmúlt 15 évben több mint 23 milliárd forint kormányzati támogatás érkezett a településre. A 16 ezres járásszékhely vezetője közölte, az áprilisi választás tétje nemcsak politikai kérdés, hanem arról is szól, hogy biztos leépülés, vagy előrelépés lesz-e.
Kkijelentette: a helyi közösségek életét megmérgezi az az indulat, amely az elmúlt másfél évben elszabadult az országban, a kormánypártok ajánlata ezzel szemben egy nyugodt, tárgyszerű, a közösség egészét szolgáló munka.
A rendezvényen levetített videóban beszélt Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakciójának vezetője, aki kiemelte: erős Budapest nélkül nincs erős ország. A kormány ezt pontosan látja, és Budapestet soha nem fejlesztették olyan mértékben, mint azt a jelenlegi kormányzat tette – jelentette ki.
Szavai szerint egy önkormányzat akkor teszi jól a dolgát, ha az emberek észrevétlenül is azt érzik, hogy „minden rendben van körülöttük, minél kevesebb problémát érzékelnek”. Ez rengeteg energia és feladat – tette hozzá a politikus.
Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz–KDNP) V. kerületi polgármester azt mondta, a kormányzat egy stabil hátteret biztosít, és ezzel tudja a legtöbbet segíteni az önkormányzatoknak. A kerületét úgy közelíti meg, mint egy jó közösséget, a kötelező önkormányzati feladatok ellátásán túl próbálnak közösségi életet biztosítani az ott élőknek – mutatott rá.
Böröcz László (Fidesz–KDNP) I. kerületi polgármester azt emelte ki: szerinte minden kerületnél az a legfontosabb, hogy kiszámítható kormányzati környezet legyen, és Magyarországon ez most adott. Az önkormányzatok nem ügyintéző hivatalok manapság, ma már sokkal inkább szolgáltató önkormányzatoknak kell lenniük – hangsúlyozta.
Kovács Péter (Fidesz–KDNP) XVI. kerületi polgármester arra mutatott rá, hogy a kormányzat gazdaságilag önállóvá tette az önkormányzatokat: átvállalata az adósságállományukat, és lehetőséget adott arra, hogy bármilyen adót kivethessenek. Kiemelte: az önkormányzatok legfontosabb feladata, hogy a helyi igényeket ki tudják szolgálni.
Horváth Tamás (Fidesz–KDNP) XVII. kerületi polgármester arról beszélt, hogy a kormány a városrészt érintő közlekedési problémák megoldásában segíthet. „A mi legfontosabb feladatunk, hogy az emberek jól érezzék magukat Rákosmentén” – fogalmazott.
Hanusi Péter (Fidesz–KDNP), Mátészalka polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke beszédében közölte: az ország legnagyobb érdekszövetségében már 1744 önkormányzat segíti a közös munkát.
Kiemelte, csaknem húsz éve szolgál polgármesterként, és ezalatt három dolgot megtanult: az első, hogy az emberek nem tökéletes döntéseket várnak, hanem elérhető vezetőt, továbbá válság idején nem magyarázkodni kell, hanem cselekedni. A harmadik pedig az, hogy a közösség bevonása nem gyengeség, hanem erő – jelentette ki a politikus.
Hanusi Péter köszönetet mondott Navracsics Tibornak és a kormánynak, hogy az önkormányzatok véleményét „valóban” figyelembe veszik.
Kitért arra is, hogy az év elején megkezdődött a közös gondolkodás az önkormányzati rendszer „finomhangolásáról”. Az elmúlt 35 év alatt megváltoztak a társadalmi igények és viszonyok, és ehhez alkalmazkodni kell – jelentette ki a politikus, majd úgy fogalmazott:
„Ha erősek a polgármesterek együtt, erősek az önkormányzatok, ha erősek az önkormányzatok, erős Magyarország is!”
Sövényházi Balázs, a Veszprém vármegyei Nemesvámos független polgármestere arról beszélt, 2010-ben egy „vergődő” települést vett át, majd létrehozott egy településfejlesztési munkacsoportot, amely megalkotott egy húsz évre vonatkozó stratégiát, és a kormányzati döntésekkel kiszélesített pályázati lehetőségeknek és programoknak köszönhetően számos fejlesztést tudtak megvalósítani. Példaként említette, hogy a folyamatosan bővülő és az igényekhez igazodó Magyar falu programban az évek során tizenhat pályázaton nyertek. Ebben a programban minden település megtalálhatta a számítását – emelte ki Sövényházi Balázs.
Szavai szerint a kormány immár tizenhatodik éve biztosítja a lehetőséget a fejlődésre, beépíti az önkormányzatok ötleteit, és meghallja a problémáikat, továbbá, ha szükséges, „finomhangolja” a szabályokat, a pályázati kiírásokat.
Egy másik levetített videóban vármegyei közgyűlési elnökök osztották meg gondolataikat.
Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke azt mondta, hogy 2010-ben, az Orbán-kormány hivatalba lépésével történelmi intézkedések történtek, és ezek között emelte ki, hogy a kabinet konszolidálta az önkormányzatokat. További pozitív lépésként sorolta, hogy az önkormányzatoktól átcsoportosították az állami feladatokat.
Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években sokat segített a kormány, és ez elsősorban a vármegyei önkormányzatok finanszírozásában jelenik meg.
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke azt emelte ki: az elmúlt évtizedben a kormányzat támogatásával számos olyan beruházást tudtak megvalósítani, amellyel a vármegyei családokat és vállalkozásokat támogatták. A rendszerváltás óta nem látott mértékű bölcsőde- és óvodafejlesztési program valósulhatott meg – közölte.
Popovics György, a Komárom-Esztergom Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt: a lényeg, hogy a feladatrendszer kiosztása megfelelő legyen; a területfejlesztésben ők „egy kapocs, és katalizátorként működnek”.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke azt emelte ki: a 2011-et megelőző évekhez képest sokkal élénkebb a kapcsolat és az együttműködés a településvezetőkkel. Ők is azt érzik, hogy a vármegyei önkormányzat segíti a munkájukat – mutatott rá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
