A magyar kultúra napi rendezvényen adták át a Csemadok országos kitüntetéseit. Évek óta megemlékeznek a Himnusz születésének ünnepéről, és jutalmazzák azokat a személyiségeket, akik önzetlenül dolgoztak, dolgoznak a magyar kultúráért a Csemadok égisze alatt.
A 2026. január 18-án Galántán megtartott magyar kultúra napján
12 elismerést adtak át, a Csemadok Életmű Díjat, a Csemadok Közművelődési Díjat, a Gyurcsó István-díjat és a Fábry Zoltán-díjat.
Az ünnepség bevezetőjében nemzeti imánkat, Kölcsey Ferenc Himnuszát Mokos Attila színművész előadásában hallgatta meg a közönség. A korábbi években Dráfi Mátyás előadásában hangzott el a Himnusz, a színművész halála ezért érzékeny veszteség a Csemadoknak is, emléke előtt egy kisfilmmel adóztak a szervezők. A műsorvezetők, Holop Zsóka és Kaszás Kornél köszöntötték a megjelent vendégeket, majd elhangzottak az ünnepi köszöntők.
Tóth László (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében Tóth László osztályvezető adta át Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár üdvözletét. Kifejtette: Kölcsey Ferencet a vidéki élet sem akadályozta meg abban, hogy megírja a Himnuszt, mint ahogy a Csemadok-tagokat sem akadályozza meg abban, hogy fontos feladatot lássanak el, éltessék a magyar kultúrát.
A magyar kultúra a magyarság megmaradásának záloga.
Szerencsére mindig voltak olyanok, akik a magyar kultúrát és a népi hagyományokat továbbörökítik, ilyen személyiségeket díjaz a Csemadok is. Tóth László elmondta, a kultúra megélése a mai helyzetben is a jobb élet reményét hordozza. Beszéde végén kifejtette: a magyar kormány elkötelezett, hogy továbbra is segítse a magyar kultúrát, így a Csemadok munkáját is.
Az osztályvezető után Kiss Beáta, a Csemadok elnöke szólt a közönséghez. Az elnök szerint a Csemadok felelősség a jövő nemzedékeiért, kultúránkért.
Kiss Beáta úgy véli, a magyar kultúra napja minden, a magyar társadalom ünnepe, mindenkié, aki anyanyelvén beszél, a szórványé és a tömbbé egyaránt.
A magyar kultúra napja minden alkotó ember ünnepe, minden csemadokosé, akik bár küzdelemmel, de tesznek a magyar kultúráért. A Csemadok létforma – véli Kiss Beáta, aki beszéde végén a magyar nemzeti imát idézve kérte Isten áldását a magyar nemzetre.
Kiss Beáta (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is köszöntötte a Csemadok tagjait. Beszédét azzal kezdte, boldog új évet kíván és kollektív bűnösségtől mentes 2026-os évet is egyben. Beszédében utalt rá, az idei évben fontos választás vár a felvidéki magyarságra, hiszen helyi és megyei önkormányzati választások lesznek. Ismét szövetséget ajánlott a Csemadoknak, viszont egy kérést is megfogalmazott: a választásokon kéri a csemadokosok segítségét is a siker érdekében.
Az ünnepi köszöntők után felcsendült Kodály Zoltán: Kilenc zongoradarab (Op 3 No 4, 5, 9) és Bartók Béla: Sz. 22– No. 4 (Scherzo) című műve a lévai Éder Kristóf, zongorista előadásában.
Gubík László (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Csemadok Életmű Díjat a Csemadok tisztségviselői adták át. A díj Kutak Adrienn alkotása. Az elismerést elsőként Battyányi Veronika vette át, aki Szentmáriáról származik és a helyi Gyöngyvirág éneklőcsoport vezetője és alapítója. Az őt bemutató filmben elmondta: azt üzeni a fiatalabb generációnak, ne szégyelljék, hogy magyarok, legyenek rá büszkék.
Krommer Rudolf több mint fél évszázada aktív tevékenységet fejt ki a Csemadok Diószegi Alapszervezetében. Egyik alapító tagja volt a Diószegi Új Hajtás Néptáncegyüttesnek az 1970-es évek első felében és hamarosan az alapszervezet vezetőségének munkájába is aktívan bekapcsolódott, majd vezette azt elnökként. Nemrégiben szerkesztésében megjelent a Csemadok Diószegi Alapszervezetének múltját bemutató kötet is.
Mészáros Júlia a kurtaszoknyás falvak hagyományainak ismerője. A Csemadok több éves hallgatás után 1994-ben szerveződött újjá Kisgyarmaton, az ottani alapszervezetnek azóta elnöke. Vezetésével gazdag kulturális életet tudhat maga mögött a Csemadok, hagyományőrző csoportjuknak több mint kétszáz fellépése volt, élteti a hagyományokat, és hogy nyoma maradjon, könyvben tervezi kiadni azokat.
A Csemadok-díjak (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Nyáry Erzsébet előbb a szenci gimnáziumban működő alapszervezet vezetője volt, majd a hetvenes évektől a városi szervezet vezetőségének tagja, az utóbbi években annak pénztárosa, a Csemadok Szenci TV mellett működő ellenőrző bizottság elnöke, aktív szervezője a Szenczi Molnár Albert Napoknak. Vallja, hogy Csemadok nélkül szegényebbek lennénk.
Török Alfréd a Csemadok Lévai Területi Választmányának volt elnöke. A Csemadoknak még 1969-ben iparistaként lett a tagja, főiskolára is Kassán járt és továbbra is tag maradt. Majd 2005-ben lett a lévai TV elnöke, ahol felélesztették az alvó szervezeteket és beindították a munkát, hiszen a szórványközösségben is szükség van a Csemadokra. Sikereit kitartásának köszönheti.
A Csemadok Életmű Díjak átadója után Kiss Beáta elnök kiértékelte az esszéíró pályázatot, melyet a magyar nyelv napján hirdetett meg a Csemadok.
A pályázók köre ismét az alap- és középiskolások, valamint a felnőtt nemzedék volt. Az esszék tárgya az anyanyelvhez és szülőföldhöz való ragaszkodás, a nemzeti identitás kérdésköre, illetve a kisebbségi sors vállalása. A pályázatba ismét több tucat esszéíró kapcsolódott be.
A díjazottak a következők, 1. kategóriában első Hajdók Zsófia, a 2. kategóriában – Bukovszky Borbála nyert az első helyezést, Hőnyi Bence különdíjas lett, a 3. kategóriában Riedl Regina az első, míg Csámpai László különdíjas. A fődíjat Gregorovics Nóra érdemelte ki, aki a harmadik kategóriában versenyzett és a Pozsonyi Comenius Egyetem Hallgatója, az esszét a díjátadó után a díjazott felolvasta, hamarosan portálunkon is olvashatják, mint ahogy a többi esszét is.
A korábbi kitüntettek tablói (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Külön dicséretben szeretnénk részesíteni két pedagógust: Simon Anikót, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola, valamint Tóth Katalint, a komáromi Gépészeti és Elektrotechnikai Szakközépiskola pedagógusát. Rendszeres, elkötelezett tehetséggondozó munkájukkal mindketten nagyban hozzájárulnak pályázatunk sikeréhez. A díjat Kiss Beáta elnök és Zupko Tamás szórványokért felelős elnökségi tag adta át.
Az esszépályázat kiértékelése után Korpás Éva tanítványai, a Sárirom Lánykák csallóközi népdalokat adtak elő. A fiatal tehetségek a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőn arany minősítést értek el. Ezt követően adták át a Csemadok Közművelődési Díjakat.
A gömörpéterfalai Illés Judit 15 éves korától az alapszervezet tagja, de már kisdiákként pengette a húrokat az édesapja által vezetett citerazenekarban. Bár már pedagógusként dolgozik, továbbra is tevékeny, neki köszönhető Péterfala – Falu a világ közepén című helytörténeti kiadvány kultúrtörténeti részének feldolgozása.
Jurás Lívia a Csemadok Peredi Alapszervezetének egykori elnöke, akinek több mint két évtizedes vezetése alatt aktív tevékenységet fejtett ki a vágsellyei régió egyik legnagyobb alapszervezete. Nagy része van abban, hogy kiemelkedő eseménnyé vált a peredi csata színhelyén megvalósuló márciusi megemlékezés.
Sárirom Lánykák, Korpás Éva tanítványai (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A szirénfalvai Kissi Gizella a Szirén hagyományőrző csoport vezetőjeként és a Csemadok szervezetében kifejtett munkájával jelentősen hozzájárul a helyi hagyományok és értékek éltetéséhez és láthatóvá tételéhez. Már a hetvenes évektől aktív Csemadok-tag, a hagyományőrző csoporthoz 20 éve csatlakozott, a csoport vezetését pedig 2013-ban vette át.
Nagy Erika a Csemadok Nyárasdi Alapszervezete elnökeként különös hangsúlyt fektetett a településen működő különféle kulturális csoportok közötti összefogásra, támogatva a közös események szervezését, és erősítve a helyi magyar kulturális életet. A területi választmány tagjaként a Tompa Mihály Országos Versenyen hosszú évek óta szakmai zsűriként értékeli a versenyzőket.
Póczos József még a kassai diákként lépett be a Csemadokba 1982-ben. A ragyolci alapszervezet munkájából 1984-től veszi ki részét. Vezetőségi tagságával párhuzamosan a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának tagja a mai napig. Az Ipoly Menti Művészeti Fesztivál minden második évben Ragyolcon kerül megrendezésre, ennek szervezéséből aktívan kiveszi a részét.
A közművelődési díjak átadója után a diószegi Hahota színjátszócsoport tagjai, Franta Edit és Csáki Melinda léptek színpadra, akik előadták a Rövid az élet és a Halld a szívek dallamát című dalokat.
A Gyurcsó István-díjat a Csemadok volt munkatársai kaphatják meg, az idei évben a losonci Princz Sándor részesült a kitüntetésben, a volt járási titkár nyitrai főiskolásként került kapcsolatba a Csemadokkal, többedmagával megalapította a Juhász Gyula Ifjúsági Klubot.
Losonci járási titkári tevékenysége alatt megerősödött a régióban a színjátszás, elindította a kerületi népművészeti fesztivált, az abroncsosi művelődési tábort.
Továbbra is a losonci alapszervezet tagja. Sajnos betegsége miatt nem lehetett jelen, így a járási elnök, Gál Veronika vette át a díját.
A Fábry Zoltán-díjat olyan határon túli személyiségek kaphatják meg, akik külföldről segítik, támogatják a Csemadok munkáját, együttműködve közművelődési szövetségünkkel. A Nyitracsehiről származó Rákóczi Anna a CSMMSZ szervezetébe 1998-ban lépett be, s rövidesen az ostravai helyi szervezet elnökévé választották. Ezt a tisztséget országos elnökké választása, 2006 után is még évekig ellátta.
Rákóczi Anna a CSMMSZ elnökeként képviseli jelenleg is a csehországi magyarokat a cseh kormány mellett működő, tanácsadói státusszal rendelkező Nemzeti Kisebbségi Tanácsban, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségében és a budapesti Magyar Diaszpóra Tanácsban.
A Csemadokkal 2006 óta tartja a kapcsolatot, intenzívebben a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányával. Fő szervezője az évente Mirovban sorra kerülő Esterházy-megemlékezéseknek. Sajnos egyéb elfoglaltságai miatt Rákóczi Anna nem tudott részt venni az ünnepségen, így a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének alelnöke, Bálint Zoltán vette át kitüntetését.
A díjak átadója után Galga menti népdalokat hallottak az ünneplők a nyárasdi Sarló citerazenekar előadásában. Majd zárásként elhangzott nemzeti imánk a jelenlévő művészek közreműködésével. A közönség felállva kérte Isten áldását a magyar nemzetre.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
