Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
„Óvatosan ezzel, hiszen a nagyobb természetes vizeink alkalmatlanok a jégen tartózkodásra. Nem alakult ki az a megfelelő jégvastagság, az a 10-12 centi, amely elbírja egyszerre több ember súlyát is. Előfordulhat, hogy kisebb természetes vizeknél megvan ez a vastagság, de
csak akkor és csak ott szabad rámenni természetes víz jegére, ahol ezt megmérték és a területet kijelölték”
– hangsúlyozta az InfoRádióban Mukics Dániel tűzoltó ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Hozzátette: Magyarországon minden vízfelületnek van egy kezelője – akár az önkormányzat, akár egy horgásztársaság –, ezeknek a feladata megmérni a jég vastagságát, és hogyha elérte az optimális vastagságot, kijelölni azt a területet, ahol szabad a jégen tartózkodni.
Azért nagyon fontos, hogy csak itt merészkedjünk rá a jégre, mert
Az ember gondolhatná azt, hogy mondjuk Zamárdinál nyáron is el lehet sétálgatni több száz métert is anélkül, hogy ellepne a víz – ugyan mi történne, ha beszakad valaki, mondjuk vizes lesz térdig. Mukics Dániel szerint ez nem így van. Egyrészt a Balatonnál plusz fokok vannak, csak ott szabad rámenni a jégre, ahol erre a célra területet jelöltek ki. Másrészt alacsony vízben is meg lehet fulladni, pláne,
ha a víz rendkívül hideg, mert az, még ha alacsony is a vízállás, olyan sokkhatást okoz a szervezetnek, hogy lehet, hogy nem feltétlenül tud az ember úgy kijönni belőle, ahogy azt elképzelte.
Ha valaki azt látja, hogy egy ember alatt beszakad a jég vagy beesett a hideg vízbe, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot – kérte a katasztrófavédők szóvivője.
Mukics Dániel megismételte: a budapesi hidakon átsétálva is látható, hogy a Duna két partján lévő nagyobb jégtáblák tele vannak lábnyomokkal. Ám azok az emberek, akik itt sétálgatnak, az életükkel játszanak.
„Kérek mindenkit, hogy csak ott merészkedjen rá a természetes víz jegére, ahol ez ki van jelölve.
Folyóvíz jegére sehol ne merészkedjünk rá, mert az veszélyes lehet, hiszen alul mozgásban van a víz, és folyamatosan elvékonyítja a jeget”
– hívta fel a figyelmet a katasztrófavédők szóvivője.
Szabályok a természetes vizeken kijelölt korcsolyapályákhoz
Ilyen területre sose menjünk egyedül korcsolyázni, csak társasággal, amelynek több tagjánál is legyen feltöltött mobiltelefon. Ez azért fontos, hogyha valahol baleset történne, azonnal tudjuk hívni a 112-es segélyhívó számot.
Ha ropogást, recsegést hallunk a jégen, akkor azonnal vágjuk magunkat hasra és kússzunk a part felé. Így megúszhatjuk, hogy beszakadjon alattunk a jég, hiszen minél nagyobb testfelülettel tartózkodunk a jégen, annál kisebb az esélye, hogy beszakadjon alattunk.
Hogyha mégis beszakadna a jég alattunk, akkor – ugyan ilyen élethelyzetben az ember nehezen őrzi meg a hidegvérét, de mégis – nem szabad elkezdeni össze-vissza kapálózni, mert újra és újra be fog szakadni ott, ahol megpróbálunk kimászni. „Inkább
mellúszásszerű mozdulatokkal próbáljunk meg ráúszni a part felőli jégre. Hogyha van nálunk egy lakáskulcs, egy golyóstoll, akkor azt egyfajta mesterséges karomként megpróbálhatjuk használni, hogy azzal kihúzzuk magunkat”
– tanácsolta Mukics Dániel.
Fontos, hogy ne menjünk hanyatt-homlok segíteni, hogyha ilyen balesetet látunk, mert nagyon könnyen segítőből mi is bajba jutott emberré válhatunk. És mindenképpen hívjuk a 112-es segélyhívó számot! A tűzoltók perceken belül a helyszínre sietnek a speciális, jégről, jég alól mentésre alkalmas eszközeikkel.
Hogyha esetleg van a közelben egy létra, egy hosszú deszka, akkor ezt megpróbálhatjuk a jégre ráfektetni, ezen úgy el tud oszlani a súlyunk, hogy ki tudjuk húzni a bajba jutott embert.
Hogyha van nálunk kötél a közelben, szintén használhatjuk, vagy több kabátot, pokrócot összecsomózhatunk, és ezekből rögtönözhetünk egy kötelet, amivel kihúzhatjuk a bajba jutott embert. Egy hosszú faág is jó lehet erre a célra.
A legrosszabb helyzet, hogyha valaki a jég alá kerül. Akkor van lehetősége túlélni ezt a helyzetet, hogyha felfele néz, és a fények alapján próbál meg tájékozódni és megkeresni azt a léket, ahol beesett – tanácsolta zárásként Mukics Dániel.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
