Egyre olcsóbb a tej és a tejtermék: ami jó a vásárlóknak, nem biztos, hogy jó a gazdáknak Lajos P. János2026. 01. 13., k – 19:23
Csökken a tej és a tejtermékek ára a boltokban, de ezzel egy időben csökken a nyerstej felvásárlási ára is. A bolti árak csökkenése kedvez a vásárlóknak, de a felvásárlási árak esése nehéz helyzetbe hozhatja a tejtermelőket. Magyarországon a hírek szerint rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában.
Az utóbbi időben jelentősen csökkent a tejtermékek ára a boltokban. Már szinte mindenhol lehet kapni tejet egy euró alatt, a sovány tej ára pedig néhány boltban akár az 50 centhez is közelíthet. A vaj ára is jelentősen esett, nem ritka, hogy 1,5 eurónál is olcsóbban vehetünk vajat negyed kilós kiszerelésben.
Csökken a felvásárlási ár
Az áresés egyik oka a tej felvásárlási árának csökkenése, amit érzékelnek a szlovákiai gazdák is, de a megkérdezettek szerint Szlovákiában nem olyan súlyos a helyzet, mint Magyarországon.
Horváth Dénes, az egyházgellei szövetkezet elnöke szerint tavaly óta sokat romlott a helyzet. „Tavaly viszonylag stabil áron tudtuk értékesíteni a nyerstejet, átlagosan 50 cent volt az ára literenként” – mondta lapunknak Horváth. A gondok azonban már akkor is jelentkeztek.
„Már tavaly szeptemberben jelezte a tejgyár, hogy gondok lesznek a tej értékesítésében, ami egész Európát érinti, vagyis nemcsak Szlovákiára érvényes”
– magyarázta Horváth. Ők idén meg tudták hosszabbítani a felvásárlási szerződésüket, amely a szlovákiai átlagárhoz köti a felvásárlási árat.
Horváth idén további áreséssel számol. „A kialakult helyzetnek több oka van. A külső tényezők közül a kínai vámok komoly hatással vannak az uniós tejtermékekre. A másik viszont a kedvező környezeti feltételek: az unióban nagyon jó minőségű takarmányt képesek a gazdák előállítani, ami több tejet jelent” – mondta Horváth. Ez a két tényező eredményezi az uniós tejfelesleget, ami az árak csökkenését okozza.
Szerinte az első félévben biztosan tovább csökkennek az árak, mert ebben az időszakban a tehenek is többet tejelnek, ami további mennyiségnövekedést okoz.
Tart attól, hogy a csökkenő tejár tovább csökkenti majd a szlovákiai fejőstehén-állományt, amely már alig több 100 ezer darabnál. Elismeri azonban, hogy a termelékenység nőtt az utóbbi években, vagyis kevesebb tehénnel is tudnak ugyanannyi vagy akár több tejet termelni. Az egyházgellei szövetkezetben 300 fejőstehenet tartanak, amelyek mintegy évi 3 millió liter tejet adnak.
Kapcsolódó cikkünk
A hónapokig tartó tesztüzem után a napokban élesítették a rendszert, amelynek célja, hogy megkönnyítse az elszabadult élelmiszerárakkal viaskodó polgárok életét. A magyar mintára készült állami árfigyelő az elmúlt hónapokban nem örvendett túl nagy népszerűségnek, a továbbfejlesztett változat azonban a korábbi verzióhoz képest számos hasznos újítást tartalmaz, ami talán a szkeptikusokat is meggyőzheti.
A pénzügyminisztérium kezdeményezésének köszönhetően 2025 júliusában a szlovákiai vásárlók új eszközt kaptak kézhez a magas élelmiszerárak elleni harchoz. Az állami árfigyelő az elmúlt fél évben próbaüzemmódban működött, az éles indulás azonban még így sem zajlott zökkenőmentesen.
A pénzügyi tárca vezetője, Ladislav Kamenický (Smer) még a projekt bemutatáskor tapasztalt technikai nehézségek ellenére is kitart amellett, hogy az új rendszer sokkal átláthatóbbá teszi a kiválasztott termékek árának alakulását, ami nagyban megkönnyíti majd a fogyasztók helyzetét.
Továbbfejlesztett verzió
Az érdeklődők az árfigyelő révén a cenyslovensko.sk weboldalon nemcsak arról tájékozódhatnak, hogy hol juthatnak hozzá a legolcsóbban az általuk keresett termékhez, az aktuális kedvezményekről is értesülhetnek, sőt még bevásárlólistát is készíthetnek. Az ár-összehasonlító rendszer elsősorban az alapvető élelmiszerek aktuális helyzetéről igyekszik képet adni. Ezek között szerepelnek a pékáruk, a tejtermékek, a tojás, néhány húsféle, de elérhetőek az ételintoleranciában szenvedők számára elengedhetetlen termékek is.
A zöldségek és gyümölcsök közül azonban kizárólag a burgonya, valamint az alma kapott helyet a listán. A továbbfejlesztett verzióban megjelent még egy interaktív térkép is, amely segítségével a felhasználók könnyen feltérképezhetik a lakhelyük közelében működő üzleteket. Reagálva a kritikákra, melyek szerint a termékkör elég szűkre sikerült, a projektbe pedig csak hat nagy kereskedelmi lánc kapcsolódott be, a pénzügyminisztérium szakemberei bejelentették, hogy a rendszer a jövőben további javításokon esik majd át.
Folyamatos frissítések
Az államkincstár őrének számításai szerint az ár-összehasonlító segítségével a háztartások komoly összegeket, akár 10-20 százalékot is megtakaríthatnak, ami egy 50 euró értékű vásárlás esetében 5-10 euró spórolást jelenthet. „Vannak családok, akik esetében ez már komoly összeg” – jegyezte meg Ladislav Kamenický, aki arra is kitért, azok járnak a legjobban, akik hajlandóak akár több boltba is ellátogatni. A rendszerben szereplő árak minden reggel hat órakor frissülnek majd, így valósak és aktuálisak lesznek.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Statisztikai Hivatal hétfőn közzétette az áruk és szolgáltatások novemberi árainak alakulását – éves összehasonlításban 3,7%-kal emelkedtek. Az áremelkedés üteme ugyanakkor az idei évben novemberben volt a legalacsonyabb.
A fogyasztói kosár olyan tételei, mint a lakhatás és az energia, valamint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok éves szinten 2,9%, illetve 0,9%-os áremelkedést mutattak.
Az élelmiszerek árai éves összehasonlításban még csökkentek is –0,7%-kal –, erre az elmúlt 5 és fél évben most került sor először.
Az alkoholmentes italok esetében ugyanakkor az árak akár az előző éviek egyötödével is emelkedtek.
Kapcsolódó cikkünk
A növekvő árak hatására idén ismét emelkedett azoknak a szlovákiai fogyasztóknak az aránya, akik az élelmiszerek minőségén kénytelenek spórolni. Míg tavaly a lakosság 30 százaléka választott olcsóbb, kevésbé minőségi ételeket, 2025-ben már 32 százalékra nőtt ez az arány.
Az adatok az Edenred vállalat őszi FOOD Barometer kutatásából származnak, amelyet 1048, 18 év feletti válaszadó bevonásával végeztek.
A friss felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka inkább más területeken csökkenti kiadásait, és nem az ételek rovására. Mindössze hat százalék mondta azt, hogy számukra a minőség nem meghatározó szempont.
„Bár a takarékoskodók aránya nőtt, a változás nem tekinthető drámainak. Ez némi optimizmusra ad okot, hiszen az emberek egyre inkább felismerik a minőségi étkezés fontosságát. Az egészséges táplálkozás javítja a teljesítőképességet, ami végső soron a munkavégzésre és a bevételekre is pozitívan hat” – hangsúlyozta Lívia Bachratá, az Edenred Public Affairs igazgatója.
Mennyit költünk élelmiszerre?
A megkérdezettek 32 százaléka a havi költségvetése 20–30 százalékát fordítja élelmiszerre. További 22 százalék 40 százalékig terjedő összeget költ erre a célra, míg 18 százalék a jövedelmének több mint 40 százalékát élelemre költi.
2025-ben a munkavállalók étkezési hozzájárulása két alkalommal – áprilisban és decemberben – emelkedett, az éttermekben kapható ételek és alkoholmentes italok árváltozását követve.
A lakosság fele szerint a növelések csupán késéssel követik az árak emelkedését, 35 százalék pedig úgy véli, a hozzájárulás jelentősen lemarad a valós drágulástól. Mindössze 15 százalék tartja elegendőnek a jelenlegi összeget.
Otthon főzzük az ebédet
Amennyiben a pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé, hogy a meleg ebédet fogyasszanak vendéglátóhelyen, a lakosság 77 százaléka inkább otthonról visz magával ételt. További 17 százalék valamilyen egyszerű, megoldást- szendvicset, hidegételt – választ, míg hat százalék teljesen kihagyja az ebédet.
Ez is azt mutatja, hogy az emberek számára továbbra is fontos, mit esznek. A házi készítésű étel időigényesebb ugyan, de olcsóbb, és sokkal jobb megoldás, mint egy hideg, összecsapott ebéd. Ugyanakkor ez a trend már komoly fenyegetést jelent a vendéglátóhelyek számára.
A közlekedésben az árak éves szinten átlagosan 4,4%-kal nőttek. Míg az üzemanyagok ára „csak” 1,5%-kal emelkedett, a közlekedési szolgáltatások árai 13,1%-kal nőttek, elsősorban a több mint 40 %-kal dráguló légi közlekedés hatására. Az éttermek és a szállodák éves szinten 9 %-kal lettek drágábbak.
A 2025-ös év első tizenegy hónapjában az infláció átlagos szintje elérte a 4,0%-ot, és az elemzők arra számítanak, hogy az éves átlag is e körül az érték körül alakul majd.
A szlovákiai árszint idei alakulását nemcsak a világpiaci folyamatok befolyásolják, hanem a pénzügyi konszolidációval összefüggő adóintézkedések is – 2025 áprilisától aggodalmat keltő tényező volt a tranzakciós adó bevezetése is.
„A 2026-os inflációt az határozza meg, hogyan teljesít majd a gazdaságunk, illetve hogyan alakul a munkanélküliség. Hatással lesz rá a konszolidáció folytatása, valamint az energiaárak alakulása is, az aktuálisan sokat emlegetett energiasegélytől függően. Természetesen a világpiaci fejlemények, a kereskedelmi feszültségek (háború), valamint az emelkedő vámok szintén jelentős inflációs kockázatot jelentenek Szlovákia számára”
– mutatott rá Eva Sadovská, a WOOD & Company elemzője.
Hozzátette: az infláció nemcsak arról szól, mennyivel fizetünk többet az árukért és szolgáltatásokért az előző évhez képest – hatással van jövedelmeink alakulására, valamint megtakarításaink és befektetéseink hozamának értékére is.
Bérek alakulása
A várható infláció idén alacsonyabb lehet, mint a nominális bérek várható növekedése, ami reálbér-emelkedést jelent. 2025 első három negyedévében a bérek reálértéken 2,3%-kal nőttek, ami valamivel gyorsabb ütem, mint amit eredetileg vártak.
Bankbetétek és kamatok
A bankszámlákon és lekötött betéteken elérhető kamatok idén is alacsonyabbak lesznek, mint az infláció mértéke, vagyis a bankokban tartott pénz reálértéke csökkenni fog. A lekötött betétek kamatai 2–2,5% között alakulnak majd, ami elmarad a nagyjából 4%-os áremelkedési ütemtől.
Ez a jelenség nem új – a folyószámlák és banki betétek hosszú távon nem képesek legyőzni az inflációt. Az elmúlt közel egy évtizedben mindössze egyszer, tavaly fordult elő, hogy a lekötött betétek kamatai lépést tudtak tartani az inflációval.
Befektetések
Sadovská szerint az inflációval hosszú távon befektetéssel – jellemzően részvény- és ingatlanbefektetésekkel – lehet felvenni a küzdelmet. A tapasztalt befektetők túlnyomó többsége legalább évi 6%-os hozamot vár el a portfóliójától.
A „láthatatlan adó”
Az elemző rámutatott arra is, hogy sokkal erősebben érzékeljük az egyes termékek és szolgáltatások hirtelen drágulását, mint a pénzünk reálértékének lassú csökkenését.
Az emberek jellemzően nominális összegekben gondolkodnak, ezért gyakran észrevétlen marad az évi néhány százalékos vásárlóerő-vesztés, és az, hogy az infláció „láthatatlan adóként” folyamatosan apasztja a megtakarítások és hozamok értékét.
Az infláció tehát nem csupán egy absztrakt szám a statisztikákban, hanem kulcsfontosságú tényező, amelyet figyelembe kell venni a személyes pénzügyi döntések során – figyelmeztet a szakértő.
Szép remények
„Ha a hivatalos indulás után kellően magas lesz a látogatottság, az emberek pedig elsősorban azokba a boltokba járnak majd bevásárolni, ahol a legkedvezőbb árakat kínálják, akkor ezzel az üzletláncokra is nyomást gyakorolunk, hogy a lehetőségekhez mérten csökkentsék az árakat”
– erősítette meg Kamenický azt, amit néhány kormánytag korábbi kijelentése után már sejteni lehetett, hogy a kabinet így szeretné büntetni a külföldi üzletláncokat, amiért azok állításuk szerint „hasznot húznak a drága élelmiszerekből”. Ennek kapcsán az ágazati szereplők arra figyelmeztetnek, hogy a képzeletbeli ostor a hazai termelőkön csattanhat. A nagy üzletláncok ugyanis versenyezni fognak egymással, hogy ki kínál alacsonyabb árakat. Ez pedig teljesen ellehetetleníti a szlovák élelmiszeripari szereplőket, az érintettek ugyanis a magas előállítási költségek miatt képtelenek lesznek lépést tartani a külföldi konkurenciával.
Magyar minta
Ár-összehasonlító eddig két uniós tagállamban, Görögországban és Magyarországon működött. A kormány nem titkolja, hogy a Szlovákiában alkalmazott rendszert a magyar Árfigyelő mintájára hozták létre. A bökkenő csupán az, hogy a magyar változat négyszer annyi terméket tartalmaz, mint a szlovák, a lakosokat azonban így sem sikerült meggyőznie.
„Információink szerint az alkalmazás működik, de a fogyasztók nem igazán érdeklődnek iránta” – jelezte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki szerint várhatóan a Fico-kabinet ár-összehasonlítója is hasonló sorsa jut. (td)
Nemcsak az ár a lényeg
Kósa Balázs, a királyrévi AgroStaar KB igazgatója is csökkenő árakra számít a közeljövőben, de nem látja olyan borúsnak a helyzetet.
„Szlovákiában más a helyzet, nincsenek akkora kilengések az árakban, mint Magyarországon”
– véli Kósa. Ők 260 fejőstehénnel, évente mintegy 2,7 millió liter megtermelt tejjel a kisebb gazdaságok közé tartoznak, de a jelenlegi árak nem okoznak nekik problémát. Szerinte a tejtermelés nyereségessége nem is csak a tej árának függvénye.
„Ha az egyik tehenészetben egy tehén 10 liter tejet ad, a másikban 40 litert, akkor egyértelmű, hogy melyik lesz a nyereséges”
– magyarázta Kósa.
Ilyen nagy különbségek azért nincsenek Szlovákiában, de kétszeres különbség előfordul. „Van olyan tehenészet, ahol egy laktációs időszak, vagyis 305 nap alatt egy tehén 13,5 ezer kg tejet ad, míg egy másikban 6 ezret” – mondta a vezető. Szerinte az átlag 9000 kg tej egy tehénre és egy laktációs időszakra számolva.
Ilyen szempontból szerinte mindegy, hogy a nyerstej literjéért 48 vagy 52 centet fizetnek, jelenleg ezek a valós árak. „Természetesen minél magasabb az ár, annál jobb” – mondta Kósa. Attól nem tart, hogy a tejár a valamikori mélypontig csökkent, ami 23-24 cent volt literenként. „A jelenlegi, 50 cent körüli árat tartom normális tejárnak, 24 centes árnál már egyetlen gazdaság sem tudna megélni” – magyarázta a szakember.
A minőség is fontos
Horváth szerint azok a termelők tudnak fennmaradni, akik a mennyiség mellett a minőséget is biztosítani tudják. Az ő szövetkezetükben átlagosan közel 11 ezer kg tejjel számolhatnak egy tehéntől. Ez köszönhető az utóbbi időben végrehajtott beruházásoknak is. A másik faktor a tej minősége.
„A szerződés figyelembe veszi a minőséget is, mi 100 százalékban osztályon felüli tejet adtunk le 4 százalékos tejzsír és 3,4 százalékon felüli tejfehérje tartalommal”
– mondta Horváth. Úgy látja viszont, hogy a következő hónapokban nehéz lesz az értékesítés, mert a környező országokban, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Németországban is túltermelés van.
A száj- és körömfájás elkerülte őket
A tavaszi száj- és körömfájás járvány egyik vállalatot sem érintette közvetlenül, vagyis az állataikat nem kellett elpusztítani. Viszont mivel karantén alá estek, a tejet nem adhatták el, ezt a kárukat egyelőre az állam nem térítette meg.
„Nagyon szigorú szabályokat kellett betartanunk, nagyon modern beléptető rendszert építettünk ki”
– mondta Horváth. Elismeri azonban, hogy kellett a szerencse is ahhoz, hogy a fertőzés elkerülte őket. Ugyanez vonatkozik a királyrévi tehenészetre is: a szigorú karantént betartva elkerülték a fertőzést.
Kapcsolódó cikkünk
Az ünnepi ételek alapanyagai idén nagyjából öt százalékkal kerülnek többe, mint tavaly.
Soha nem látott módon emelkedtek az élelmiszerárak, így a karácsonyi sütés-főzés is drágább lesz. Az XTB pénzügyi és befektetési vállalat idén is összeállította modellezett bevásárlói kosarát: 2024 októberebén még 28,04 euróba kerültek ugyanazok a terméke, amelyek 2025 októberében már 29,40 eurót kóstáltak – derült ki a Markíza riportjából.
Gyakorlatban tehát 4,85%-os drágulásról beszélhetünk, ami jócskán meghaladja a jelenlegi, hivatalos adatokban szereplő 3,5%-os élelmiszer-inflációt.
„A karácsonyi sütéshez szükséges alapanyagok drágulása mögött nem csupán az élelmiszerárak inflációja áll, az új kormányzati intézkedések is éreztetik hatásukat. Az árakba fokozatosan beépült a cukoradó, a tranzakciós adó és a kiválasztott élelmiszerekre kivetett áfaemelés” – magyarázta Matej Bajzík, az XTB pénzügyi piaci elemzője.
A szakértő szerint főként a magasabb cukortartalmú, az ünnepek során hagyományosan leggyakrabban felhasznált élelmiszerek érintettek. Az összes vizsgált árucikk közül a sűrített tej (Salko) ment át a legmarkánsabb dráguláson, az ára egy év leforgása alatt 57,8%-kal emelkedett. A főzőcsokoládéért idén 37,5%-kal, míg a kakaóporért 36,6%-kal kell többet fizetnünk.
A kosárban ugyanakkor olyan termékek is felbukkantak, amelyek olcsóbbá váltak. A legnagyobb áresést a friss vaj mutatta, amely 22,46%-kal került kevesebbe, mindeközben a méz ára esetében 12,38%-os, a leveles tésztánál pedig 5,06%-os csökkenést jegyeztek fel.
Magyarországon rosszabb a helyzet
Magyarországon ennél rosszabb a helyzet, legalábbis erről beszélt Nagy István magyar agrárminiszter. A Telex.hu információi szerint vannak gazdák, akiktől egy liter nyers tejet 40-70 forintért (10-20 cent) vásárolnak fel, miközben az előállítási ára legalább 170 forint. Vagyis a gazdának egy liter tejen 100 forint vesztesége van. Simon Krisztián, a jándi tehenészet vezetője azt mondta, ismer olyan kelet-magyarországi tejtermelő telepet, ami a 160-170 forintos (45 cent) önköltség mellett 20 eurócentes, vagyis átszámolva 76 forintos eladási áron tudott szerződést kötni. A tejet így ugyan nem kell ugyan megsemmisíteni, de minden literen majdnem száz forintot veszít. Simon szerint, ha a helyzet nem változik meg belátható időn belül, akkor több tucat magyar vállalkozás mehet csődbe, és több száz család veszítheti el a megélhetését.
Az alacsonyabb ár azonban jellemzően a kisebb tenyészetekre érvényes, amelyek nem tudtak időben szerződést kötni a felvásárló cégekkel.
Összeomlott az európai tejpiac?
Nagy István magyar agrárminiszter az európai tejpiac összeomlásáról beszélt, aminek oka szerinte meglepő módon a kínai vám. „Az Európai Unió a Kínából érkező villamos autókra vámot vetett ki, Kína erre válaszként a tej- és húsipari termékekre szabott ki vámot” – mondta Nagy. Szerinte ezért az Unióban maradt sok százezer tonna sajt és egyéb tejtermék, vagyis túlkínálat alakult ki.
„Ez teljes mértékig összeomlasztotta a nyerstej felvásárlási árát”
– mondta a miniszter. Szerinte ezt érzik a termelők Magyarországon.
Magyarországon is egyre olcsóbb a tej és a tejtermékek, amiben valószínűleg közrejátszik az alacsony felvásárlási ár is. A sovány (1,5 százalékos) tejet akcióban már 280 forint (70 cent) körüli áron lehet kapni, saját márkás vaj pedig már 460 forintért (1,20 euró) kapható.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
