Sorkatonai szolgálat: a többség ellenzi, de a koalíció és a Szövetség választói visszaállítanák (Képgaléria) Koleszár Linda2026. 01. 07., sze – 14:12
A kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése komoly vitákat vált ki Szlovákiában – derül ki a SCIO közvélemény-kutató ügynökség friss felméréséből. A kutatás szerint az ország ebben a kérdésben kettéosztott, enyhe többségben vannak azok, akik ellenzik a sorkatonaság visszaállítását.
A felmérést 2025. december 9. és 17. között végezték, 1000 fős, reprezentatív mintán. Az eredmények alapján a társadalmi megosztottság még erősebb, mint sok más, korábban megosztónak tartott témában. A lakosság 50,7 százaléka ellenzi, 49,3%-a pedig támogatja.
Férfiak inkább ellene, nők inkább mellette
Érdekes különbség figyelhető meg a nemek között. Míg a férfiak többsége ellenzi a kötelező katonai szolgálatot, addig a nők körében enyhe többség támogatja annak visszaállítását.
Az életkor szintén meghatározó tényező. Az 50 év feletti válaszadók viszonylag egyértelműen a sorkatonaság mellett állnak (32,7%), ezzel szemben a 39 év alatti fiatalok határozottan ellenzik azt.
Jelentősek a regionális különbségek
A vélemények területi megoszlása is markáns. A Pozsonyi (60%), a Nagyszombati (56,9%) és az Eperjesi kerületben (52,8%) élők inkább elutasítják a kötelező katonai szolgálat visszavezetését. A többi megyében inkább támogatják a bevezetését, a legnagyobb mértékben Besztercebánya és Trencsén megyékben, ahol a lakosság több mint 55% támogatja ezt az elképzelést.
Politikai megosztottság is kirajzolódik
A politikai hovatartozás alapján is jól elkülöníthetők az álláspontok. A Smer, a Hlas és a Republika szimpatizánsai többnyire támogatják a kötelező katonai szolgálatot, míg a Progresszív Szlovákia (PS), a Szabadság és Szolidaritás (SaS) valamint a Demokraták választói inkább ellenzik.
A Magyar Szövetség szimpatizánsainak 52%-a egyértelműen az mellett áll, hogy hozzák vissza a kötelező katonai szolgálatot, míg 48%-uk ellenzi azt.
A másik két koalíciós párthoz hasonló a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) választói is támogatják a sorkatonaság bevezetését, de a három párt közül a legkisebb mértékben: 51,6 százalékban. Ez egy kicsit alacsonyabb a Magyar Szövetség választóinak a támogatásától is. A kisebb pártok esetében azonban tudatosítani kell, hogy a válaszadók egy 4 százalékos párt esetében az 1000 fős mintából alig 40 embert tesznek ki, a magyar minta pedig sok esetben pontatlan.
A szakértőket nem lepték meg az eredmények
Martin Klus, a SCIO ügynökség vezető elemzője szerint az adatok összhangban vannak az európai biztonsági helyzet alakulásával és más országok – például Lengyelország és Németország – hasonló vitáival.
„A támogatók és ellenzők megoszlása nagyrészt megfelelt az előzetes várakozásainknak”
– fogalmazott Klus, hozzátéve, hogy a kisebb minták miatt egyes politikai csoportok esetében óvatosan kell értelmezni az eredményeket.
Kapcsolódó cikkünk
Jóváhagyta a német szövetségi kormány szerdán Boris Pistorius védelmi miniszternek a katonai szolgálat reformjára vonatkozó előterjesztését.
A törvényjavaslat főbb elemei
Amennyiben a német szövetségi parlament (Bundestag) is megszavazza, az új törvény 2026. január 1-jével léphet hatályba.
A törvényjavaslat ugyan egyelőre az önkéntességre helyezi a hangsúlyt, de az állományban mutatkozó jelentős hiány esetén – parlamenti jóváhagyással – lehetővé tenné újoncok kötelező besorozását is.
A javaslat indoklása szerint Németországnak fenntartható módon javítania kell védelmi képességét a hiteles elrettentés végett. Pistorius tájékoztatása szerint 2029-ig a legalább hat hónapig tartó katonai szolgálattól mintegy 100 ezer kiképzett tartalékost várnak, amivel megdupláznák a jelenleg elérhető tartalékosok számát.
Ezzel párhuzamosan a német hadsereg (Bundeswehr) a NATO-val egyeztetve a jelenlegi 180 ezerről 260 ezerre emelné aktív állományát. A célkitűzés így az, hogy összesen 460 ezerre emeljék a Bundeswehr létszámát a tartalékosokat is beleértve.
A kötelező katonai szolgálat 2011-ben történt felfüggesztése óta a német biztonság-, illetve védelmi politika legjelentősebb irányváltásának számító törvényjavaslat keretében a 2008-as születésű korosztállyal kezdve megkezdenék a hadköteles férfiak regisztrációját. Egyben kötelező online kérdőívet kellene kitölteniük a fegyveres szolgálatra vonatkozó készségükről, illetve képességeikről. 2027. július 1-jével elindulhat a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat is.
A törvényjavaslat felhatalmazást nyújt a szövetségi kormánynak, hogy a Bundestag hozzájárulásával akár védelmi helyzeten kívül is rendelettel kötelező – hattól tizenkét hónapig tartó – katonai szolgálatot rendelhessen el. A szöveg szerint egy ilyen lépés akkor volna lehetséges, ha a „védelmi politikai helyzet a fegyveres erők gyors bővítését követelné meg, ami önkéntes alapon nem volna biztosítható”.
Politikai viták és társadalmi reakciók
Utóbbi kitétel jelentős vitákat idézett elő a német kormánykoalícióban. A nyilatkozatok szerint az úgynevezett uniópártok úgy vélik, egyfajta automatizmusra volna szükség a sorkatonai kötelezettség tekintetében, és katonák hiányára figyelmeztetnek. A szociáldemokraták szerint azonban a szabályok túl messzire mennek, és ők ragaszkodnak a parlamenti jóváhagyáshoz is.
Boris Pistorius a német közszolgálati rádióban úgy nyilatkozott, hogy várakozásai szerint a javaslatot még módosítják a Bundestagban. „Rendszerint egyetlen törvény sem hagyja el úgy a Bundestagot, ahogy beérkezett” – mondta. Pistorius szerint különböző ösztönzőkkel tennék még vonzóbbá a katonai szolgálatot, s ennek kapcsán nyelvtanfolyamokat, számítástechnikai kurzusokat, jogosítványok megszerzését is említette.
Friedrich Merz kancellár a védelmi minisztériumban, egy lehallgatásbiztos teremben tartott kabinetülést követően nyilatkozva derűlátónak mutatkozott abban a tekintetben, hogy el tudják érni a megfelelő létszámot önkéntesekkel is. Úgy fogalmazott, hogy „ezzel ismét a sorkatonai szolgálat felé tartunk”, ami szerinte jó fejlemény.
Megmarad a katonai szolgálat megtagadásának alapjoga, ám a tervek szerint módosítják az erről, valamint a polgári szolgálatról szóló törvényt is.
A kormány tervei ellen a Rheinmetall Entwaffnen (Lefegyverezni a Rheinmetallt) nevű aktivistacsoport szerdán tüntetést tartott a Bundeswehr egyik kölni épülete előtt „Nem vagyunk készek a háborúra!” jelszóval. A rendőrség szerint a mintegy 70 aktivista akciója békésen zajlott le, a demonstrálók ülősztrájkot szerveztek az egyik bejárati kapunál, majd feloszlottak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
