Éles diplomáciai konfliktust robbantott ki Latin-Amerikában és a nagyhatalmak között Nicolas Maduro venezuelai elnök amerikai erők általi őrizetbe vétele. Peking határozottan követeli Maduro azonnali szabadon bocsátását, és bejelentette: az ügy jogszerűségét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti. Kína szerint az Egyesült Államok súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, és ismét önkényesen lépett fel globális „bíróként”.
A kínai külügyminiszter, Wang Ji kemény hangvételű nyilatkozatban ítélte el a washingtoni akciót. Mint fogalmazott: az Egyesült Államok „saját belátása szerint értelmezi és alkalmazza a nemzetközi szabályokat”, ezzel aláásva a nemzetközi rend stabilitását. Peking szerint az ügy túlmutat a kétoldalú konfliktuson, és precedenst teremthet más államok szuverenitásának megsértésére.
Kína jelezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kolumbia támogatására is számít, ami tovább élezheti a nagyhatalmi szembenállást. Egy magas rangú kínai tisztviselő szerint Maduro őrizetbe vétele „komoly csapás” Peking számára, amely az elmúlt években tudatosan építette ki szerepét Venezuela megbízható politikai és gazdasági partnereként.
Kína és Venezuela kapcsolata nem pusztán diplomáciai jellegű: az együttműködést több milliárd dollárnyi beruházás, energetikai projektek és pénzügyi megállapodások fémjelzik. Ezek most bizonytalanná válhatnak, miközben Peking reputációs veszteséggel is számol.
Elemzők rámutatnak: Kína rövid távon nem képes közvetlen katonai vagy biztonsági segítséget nyújtani Venezuelának, ugyanakkor jelentős politikai befolyással bír a fejlődő világban. Peking a háttérben aktívan formálhatja az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok álláspontját, különösen az ENSZ fórumain.
Az ügy egyben komoly kérdéseket vet fel Kína Global Security Initiative (GSI) hitelességével kapcsolatban is. A kezdeményezés célja a szuverenitás tiszteletén alapuló globális biztonsági rend kialakítása, amelyhez több latin-amerikai állam is csatlakozott. Maduro elfogása azonban rávilágít arra, mennyire korlátozott Kína tényleges védelmi képessége szövetségesei esetében.
Az amerikai beavatkozás és az esetleges katonai eszkaláció komoly aggodalmat keltett a térségben. Mexikó és Kolumbia attól tart, hogy a konfliktus destabilizálhatja a régiót, újabb menekülthullámot indíthat el, és tovább mélyítheti az ideológiai törésvonalakat Latin-Amerikában.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek: az ENSZ Biztonsági Tanácsában zajló vita nemcsak Maduro sorsáról, hanem a nemzetközi jog érvényesüléséről és a nagyhatalmak mozgásteréről is szól majd.
Reuters, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
