Látványos fordulat állt be 2025-ben az autóipari elektromos átállásban. A gyártók sorra írják át korábbi terveiket. A tisztán elektromos narratívát egy pragmatikusabb megközelítés váltotta fel. Az idei év megmutatta a szakadékot az elképzelések és a realitás között.
A korábbi offenzíva helyett előtérbe kerültek a hibrid meghajtású autók. A gyártók visszavágták a tisztán elektromos autókra vonatkozó terveiket és az elvárásokat is. A kereslet ugyanis nem a várt pályán alakult – ráadásul az is kiderült, hogy a gyors növekedést igazoló adatok is torzítottak voltak. A magas árak és az infrastruktúra hiánya miatt az elektromos autók iránti kereslet valójában siralmasan gyenge volt.
Fordulat a nyugati gyártóknál
Beszédes, hogy a Ford több elektromos projektet elkaszált vagy elhalasztott. A vállalat fókuszváltást jelentett be a hibridek felé. A GM szintén a rugalmasabb modellmixre szavazott. Októberben már csökkentették a detroiti gyár létszámát.
Európában a Volkswagen-csoport is visszafogta a termelést. A Mercedes-Benz is kisebb tempóra váltott és a benzines és dízeles modellekre kezdett el ismét összpontosítani. A Stellantis európai vezetése elengedte a 100 százalékos elektromos célt, és most próbálnak kommunikációs kiutat keresni a hibridek irányába.
A politikai oldal is felismerte a változtatás szükségességét. Az Európai Bizottság lazítaná a belsőégésű motorokra vonatkozó, eredetileg 2035-re meghirdetett teljes tiltást. A javaslat szerint elegendő lenne 90 százalékos kibocsátáscsökkentés. Persze, ez a szám még mindig irreális, a jelenetősége csak abban áll, hogy a politika elkezdett kompromisszumot keresni saját fanatikus zöldítése és a reálisan vállalható teherviselés között.
Az USA-ban is hasonló szabályozói enyhítés várható. Ott annyiban jobb a helyzet, hogy a politika sokkal realistább kereteket követ elektromos autók terén – míg Európában a politikusok csak kis kompromisszumokat engednek, mert félnek az arcvesztéstől.
Ázsiai reagálás és a hibridek előretörése
A japán és dél-koreai gyártók is követték a globális trendet. A Toyota 1,5 millió helyett 800 ezer elektromos autóval számol 2026-ra. A Honda 30 százalékkal csökkentette beruházási keretét. A Kia szintén visszavágta eladási célkitűzéseit.
A hibrid szegmens erősödése egyfajta kockázatkezelés. Ez áthidalja az árproblémákat és időt ad a gyártóknak. A Volvo is stratégiai váltásról döntött a hibridek javára. A Nissan inkább a hibrid modellmix felé mozdult el.
Kínai piaci tisztítótűz
Kínában közben a túltermelés okoz válságot. Több tucat gyártó sorsa dőlhet el 2026-ban, mert az értékesítések visszaesése meg fogja szorongatni a piaci szereplőket, úgy, hogy a kormányzati támogatások leépítése már eddig is komoly kihívásokat támasztott.
A veszteséges gyártókra kivonulás várhat. Csak a nyereséges szereplők maradhatnak talpon. Jelenleg kevés cég, például a BYD termel profitot. A kisebb gyártók hamarosan kiszorulnak a piacról.
A kínai cégek az exportban látják a kiutat. Külföldön ugyanis magasabb árakat érhetnek el. Itt jön képbe a vámháború és a nyugati piacok elzárkózása a kínai autóktól. A kérdés az, hogy az európai piac, vagy a kínai kínálat törik meg előbb…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva, illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
