Visszafogott nyilatkozatok mellett vette tudomásul a német kormány Emmanuel Macron francia elnök javaslatát, aki a múlt hét végén felvetette egy Vlagyimir Putyinnal folytatandó személyes egyeztetés lehetőségét.
A francia államfő azzal indokolta az ötletet, hogy el kell kerülni azt a „nem optimális” helyzetet, ahol Európa helyett más közvetítők tárgyalnak az oroszokkal. Berlin reakciója azonban hűvösnek bizonyult: Friedrich Merz kancellárt vélhetően nem tájékoztatták előre a felvetésről. Steffen Meyer helyettes kormányszóvivő szűkszavúan csupán annyit közölt, hogy „tudomásul vették” az elhangzottakat.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a kancellár jelentős politikai tőkét és energiát fektetett a béke lehetőségének megteremtésébe az évek óta tartó orosz agresszió után, mindvégig az európai egységre törekedve. Berlin szerint a francia különutas javaslat ellenére sincs ok aggodalomra az európai összetartás megbomlása miatt.
A német belpolitikában ugyanakkor akadnak támogatói a közvetlen kapcsolatfelvételnek. Alexander Hoffmann, a CSU tartományi csoportjának vezetője szerint Európának ideje „játékosként” szerepelnie a geopolitikai térben. Úgy véli, az európai érdekek képviselete érdekében megengedett a Putyinnal való tárgyalás, ám alapfeltételnek nevezte, hogy a kontinens országai egy hangon szólaljanak meg.
A sorok között
A teljes képhez hozzátartozik, hogy van itt egy versengés Párizs és Berlin között Európa vezető hatalmi posztjáért. A franciáknak ugyan nem futja rá, de minden erejükkel igyekeznek kifogni a szelet a németek vitorlájából.
Ilyen volt Macron „stratégiai kétértelműségről” szóló narratívája, majd a „hajlandók koalíciójának” létrehozása. Beszédes, hogy Macron azután lengette meg a Putyinnal való tárgyalás ötletét, hogy az európai mainstream sajtó elkezdte pozitív eredményként tálalni az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt.
Most, hogy Németország anyagilag is lekötötte magát a háború mellett, a franciák gyorsan újabb narratívát nyitnak ki, hogy elvegyék a kezdeményezés lehetőségét Berlintől. Mivel a németek kardoskodtak leginkább az orosz vagyon felhasználása mellett, ők ezek után nem nagyon ülhetnek le tárgyalni az oroszokkal, és hitelesen nem is tudják szorgalmazni a tárgyalások elkezdését. A franciák ugyanakkor igen, mert – és ez elkerülte a sajtó figyelmét – a Franciaországban befagyasztott orosz pár milliárdnyi orosz vagyon konfiskálásáról Párizs hallani sem akart.
Van tehát egy Ukrajnában Oroszország ellen, globalista érdekek mentén zajló háború, és van egy európai rivalizálás, amit az az amerikai kivonulás lehetősége és az egyesült Németországtól való félelem diktál. Az USA esetleges csapatkivonása Európából nem csak azt jelenti, hogy az orosz fenyegetéssel Európának egyedül kell szembenéznie, hanem hogy Németország – amerikai haderő híján ismét katonai hatalommá válhat.
Érdemes kiemelni itt egy régi mondást: a NATO célja, hogy az amerikaiakat bent, az oroszokat kint, a németeket pedig lent tartsák.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Ebrahim Noroozi, Pool
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
