Magyarországon több mint hatezer egyházi jogi személy működik, pénzügyeik kezelése pedig komoly szakértelmet igényel. Az MBH Bank ezért hozta létre egyedi, egyházakat kiszolgáló üzletágát, amely a pénzügyi szolgáltatások mellett az egyházak közösségi és társadalmi céljait is támogatja.
Az egyházi pénzügyek sajátosságairól, a digitális adományozásról és a banki szolgáltatások tudatos használatáról Dudás Zsoltot, az MBH Bank Egyházi Ügyfélkapcsolatok vezetőjét kérdeztük.
– Miért döntött úgy az MBH Bank, hogy külön divíziót hoz létre az egyházi szervezetek kiszolgálására?
– Az MBH Banknál átfogó ökoszisztémát építünk, amely túlmutat a klasszikus banki szolgáltatásokon, hiszen társadalmi felelősségvállalással és tudásmegosztással is támogatjuk a hazai közösségek fejlődését. Éppen ezért hoztuk létre külön üzletágunkat, amely az önkormányzatok, az egyházak, az egyetemek, alapítványok és nonprofit szervezetek igényeit személyre szabottan tudja kiszolgálni. Az egyházi szervezetek szegmense speciális kiszolgálási és működési modellt igényel. A banki szolgáltatások itt túlmutatnak a pénzügyi tranzakciókon, a bizalom, az empátia és a közösségi szemlélet ugyanolyan fontos. Magyarországon körülbelül hatezer egyházi jogi személy működik, ezek közül kétezer az ügyfelünk, ami meghatározó súlyt ad számunkra. A divízió lehetővé tette, hogy dedikált, szakértői csapatot építsünk, amely egyszerre érti mélyen a banki folyamatokat és az egyházi szervezetek működését.
– Milyen sajátosságok jellemzik ezt a szegmenst?
– Magyarországon harminckét bevett egyház létezik, a történelmi egyházakon túl különböző keresztény felekezetek és a hazánkban működő világvallások is jelen vannak ebben a körben. Az egyházak komplex struktúrával rendelkeznek, és szinte minden esetben különböző szervezeti felépítésben, sok tekintetben ugyan hasonló, mégis más és más működési modellben tevékenykednek. Ez a pénzügyi kiszolgálást is rendkívül sokrétűvé teszi. Emellett az egyházak gyakran oktatási és szociális intézményeket, egyetemeket, kórházakat tartanak fenn, kulturális programokat szerveznek, és gazdasági tevékenységeket is folytatnak, például borászatot, sörfőzdét vagy turisztikai szolgáltatásokat működtetnek, vagy éppen különböző médiumokat, televíziót, rádiót üzemeltetnek. Ezért a banki szolgáltatásoknak a pénzügyi tranzakciókon túl a közösségi és társadalmi célokat is támogatniuk kell.
– Mennyire egyedi az, hogy egy banknak saját egyházi divíziója van? Mi jellemző az egyházi bankolásra itthon és külföldön?
– Hazánkban az egyházak bevételeinek döntő része állami kompenzációból és a fenntartott intézmények normatíváiból származik. Ezzel szemben például Németországban a bevételek mintegy 70 százalékát a hívek által fizetett egyházadó teszi ki, ami az adóalap 8–9 százaléka, tehát évente több száz eurót jelent fejenként. Egyébként a nálunk is meglévő szja 1 százalékhoz hasonló kezdeményezéseket látni szerte Európában. Hogy néhány példát említsek, Svédországban az egyház tagjai egyházi adót fizetnek, amely településenként eltérő mértékű, de akár 2 százalék is lehet. Az olasz hívők az „otto per millét” fizethetik önkéntes alapon, amely az szja 0,8 százalékát teszi ki, míg Ausztriában minden elismert vallási csoport 1,1 százalékos egyházi adót szedhet, bár jelenleg csak a katolikus és a protestáns egyház él ezzel a lehetőséggel.
Ami a bankolást illeti, Nyugat-Európában számos intézmény kifejezetten az egyházi pénzügyekre specializálódott, sőt sok esetben akár tulajdonosi körük is lehet egyházi. Itt nemcsak a források származása különbözik, hanem a pénzügyi szemlélet is. Elterjedt például az úgynevezett „keresztény pénzügyek” koncepciója. Ez azt jelenti, hogy a bank olyan befektetéseket részesít előnyben, amelyek etikai szempontból is igazolhatók, például támogatják a fenntarthatóságot, a környezet védelmét vagy a társadalmi értékteremtést. Magyarországon ez a szemlélet még kezdeti stádiumban van, ide még inkább csak az ESG-értékrend tört be, de a szegmens növekvő érdeklődést mutat a „keresztényi” értelemben vett etikus pénzügyi megoldások iránt. Itthon a legtöbb bank az egyházi szervezeteket az intézményi vagy nonprofit ügyfélkör részeként kezeli. A dedikált egyházi divízió viszonylag ritka, vagy csak néhány felekezetre koncentrál, így az MBH Bank modellje ebben a szegmensben kiemelkedő és innovatív megoldásnak számít.
– Milyen hatással van a digitalizáció az egyházi pénzügyekre, és hogyan támogatja ebben a bank az ügyfeleket?
– A digitalizáció alapjaiban változtatja meg az adományozást és a pénzkezelést. Rengeteg turisztikailag is vonzó, gyönyörű templomunk és zarándokhelyünk van, ahol a külföldi zarándokok vagy turisták kifejezetten keresik a bankkártyás vagy digitális adományozás lehetőségét. A fiatalabb hívők egyre inkább online csatornákon keresztül adakoznak. Magyarországon 2019 óta működik perselyterminál egyes templomokban, ami a szertartások közbeni adományozást is gyorsabbá és diszkrétebbé teszi. A pilotprojektek 30–40 százalékos bevételnövekedést mutattak. Érdekesség, hogy az érintős bankkártyával használható legelső perselyterminált pont a jezsuiták pesti Jézus Szíve-templomában állították üzembe. Hiszen a jezsuitáknál a szertartás közbeni perselyezés egyébként is tabunak számít, mert a 16. században Szent Ignác megtiltotta, hogy a szentmisén az imádság és a pénzcsörgés összemosódjon. A digitalizációnak köszönhetően a hívek tíz másodperc alatt adakozhatnak, és a szertartás zavartalan marad. Így tud találkozni egy historikus probléma egy modern, 21. századi megoldással.
Az MBH Banknál a mi célunk is az, hogy a digitalizációt minden szegmensünkbe, így az egyházi pénzügyekbe is biztonságosan integráljuk, s így a számlakezelés, az adománygyűjtés és a beszámolási rendszerek mind átláthatóbbá és gyorsabbá váljanak.
– Hogyan látja a bank szerepét az egyházi ökoszisztémában, és mi motiválja Önt ebben a munkában?
– Az egyházak a társadalom meghatározó pillérei, hiszen identitást adnak, munkahelyeket teremtenek, oktatási intézményeket működtetnek, és ellátást biztosítanak az arra rászorulóknak. Az MBH Banknál az a feladatunk, hogy a pénzügyi szolgáltatások mellett a közösségi és társadalmi célokat is támogassuk, így mindez szépen összecseng. Katolikusként és egykori bencés diákként engem személyesen is motivál a munkám, mert felkészült csapatommal azért dolgozhatunk, hogy a szolgáltatásaink ténylegesen hozzájáruljanak az egyházi közösségek mindennapi életéhez és fejlődéséhez. Emellett szakmailag is izgalmas kihívást jelent, hogyan lehet a modern technológiákat beépíteni a hagyományos egyházi pénzügyekbe úgy, hogy az a közösségi és a pénzügyi célokat egyaránt szolgálja.
(x)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
