Több ellenzéki szereplő is nehezen emészti a Gubík-felszólalást Tokár Géza2025. 12. 19., p – 14:34
Alaposan összezavarta a szlovákiai belpolitikát, hogy Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke felszólalt a legutóbbi ellenzéki tüntetésen a Beneš-dekrétumok kapcsán. Magyarázkodások és elhatárolódások is kísérték a lépést – szlovák részről.
Miután a kormánykoalíció által elfogadott Büntető törvénykönyv-módosításba bekerült a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetősége is, a Magyar Szövetség lépéskényszerbe került. A múlt heti nagy kormányellenes tüntetést szervező Progresszív Szlovákia (PS) meghívta Gubíkot a szónokok közé, a politikus pedig élt a lehetőséggel. Ezzel először akadt példa arra, hogy egy nyilvános rendezvényen a magyar párt képviselői látványosan állást foglaltak az ellenzék mellett – még akkor is, ha Gubík a beszédében többek között rámutatott az alapvető nézetkülönbségekre is a Magyar Szövetség és a liberális pártok között.
Gröhling és a Fórum-gáncs
A Magyar Szövetség elnökének szereplése azért is érdekes, mert a pártot az ellenzék vagy ignorálta, vagy – a nemzetiségi témákban nyilatkozó politikusoknak és közszereplőknek köszönhetően – elsősorban a magyar kormány által mozgatott szereplőként tekintett rá.
Az elmúlt napokban több információ is nyilvánosságra jutott, ami jelzi, hogy a PS meghívásával többen sem értettek egyet.
Branislav Gröhling, az SaS elnöke például nem véletlenül hiányzott a pódiumról – helyette Juraj Droba alelnök tartott beszédet.
A pártelnök a DenníkN napilapnak kifejtette, hogy a véleménye szerint Gubík Orbán Viktor meghosszabbított keze, aki pedig kétségbe vonja Ukrajna területi egységét. Az SaS egyébként a saját háttérstruktúrái miatt is tiltakozhatott aktívabban. A liberális párt a napokban ismét Magyar Fórummá átváltoztatott nevű Fórummal van szorosabb szakmai kapcsolatban, melyet Simon Zsolt vezet. Az MF a legutóbbi választáson 0,1 százalékos eredményt ért el, koalícióban indulva. Emellett nem Simon pártja az egyetlen magyar vonatkozású kötődési pont, az SaS-ban politizál Hamran István volt szlovákiai rendőrfőkapitány is, aki szintén előszeretettel bírálja a magyar kormányt.
A tüntetéshez kapcsolódó facebookos bejegyzések között többször is felbukkan Eva Polerecká, a párt érsekújvári tagjának neve, aki állítja, hogy az ellenzéki pártok figyelmét a Fórum felhívta a Magyar Szövetség-jelentette kockázatra és aktívan lobbizott Gubík részvétele ellen – még a tüntetés napján is, Martin Dubécival (PS) egyeztetve. A párt egy facebookos bejegyzésben is megemlékezik a találkozóról:
eszerint elítéli Fico jogszabályát, de „sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Progresszív Szlovákia és egyes politikai szereplők a Fidesz szlovákiai stratégiai partnerével, a Magyar Szövetséggel működnek együtt, amely eddig Robert Fico stratégiai partnereként lépett fel.”
Káčer kibukott, Dubéci magyaráz
A Magyar Szövetség felbukkanása az ellenzéki tüntetésen Rastislav Káčer volt külügyminisztert és budapesti nagykövetet is érzékenyen érintette, aki szerint az ellenzék hibát követ el a párt bevonásával. „És a magyar zászló? A Magyar Szövetség a magyarországi választásokon indul? A zászló és a himnusz nem egy nemzet, hanem egy álam szimbóluma, Gubík és a társasága pedig a szlovákiai magyarok kis csoportja, ami a legalávalóbb budapesti politikai hordalékot ülteti át” – jelenti ki a legutóbb a múlt héten komáromi fórumot tartó közszereplő.
Káčer stratégiai naivitásnak látja, hogy a PS a kereszténydemokratákat, Matovičot és a Magyar Szövetséget is megpróbálja bevonni egy széleskörű ellenzéki koalícióba.
A több részről is érkező kritikák hatására egyébként a Progresszív Szlovákia részéről Dubéci is megszólalt a Facebookon egy „hosszú és személyes” vallomással – ebben kifejti, hogy szlovák-magyar családból származik és fájlalja, hogy több szlovák véleményformáló is egy kalap alá vette a Magyar Szövetség képviselőit és szavazóit Orbán Viktorral.
„Nem fognak velem mindenben egyetérteni, de mélyen meg vagyok győződve arról, hogy Szlovákia nemzeti érdeke a legnagyobb nemzeti kisebbség jólétéről és biztonságáról való gondoskodás”
– jelenti ki a parlament alelnöke. Dubéci szerint egy 1998-hoz hasonló helyzet állhat elő, mikor Mikuláš Dzurinda többek között a magyar párttal, benne Bugár Bélával és Duray Miklóssal közösen alakított kormányt.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák parlament csütörtök este 76 igen és 60 nem szavazattal elfogadta a kormánypárti képviselők törvénymódosítását, amely bűncselekménnyé nyilvánítja „a második világháború utáni rendezés” megkérdőjelezését. A javaslat értelmében akár hat hónap letöltendő szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik vitatják a magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumok érvényességét.
Dulakodás a parlamentben
A dekrétumok megkérdőjelezésére vonatkozó cikkely a Büntető törvénykönyv módosításának része, amely többek között tartalmazza a melyben a kisebb lopások szigorúbb megítélését, a választási kampány „külföldi hatalom” általi akadályozásának bűncselekményét és azt is, hogy a hatóságokkal együttműködő vádlott vallomását, aki valamilyen juttatást kapott, és nem mondott igazat vallomásban, vagy nem közölt minden lényeges tényt, ne lehessen bizonyítékként felhasználni.
Ez főleg Tibor Gašparnak, a Smer parlamenti alelnökének és Norbert Bödörnek, a Smerhez köthető vállalkozónak segíthet, akiket rendőrség maffiaszerű ellenőrzésével vádolják. A Tisztítótűz ügyben ugyanis kulcsfontosságú több együttműködő tanú vallomása.
A voksolás heves tiltakozásba torkollott: az ellenzék sípolással zavarta meg az ülést, majd dulakodás is kialakult a teremben a kormánypárti és ellenzéki képviselők között. Igor Matovič a szavazás során táblával állt az emelvényen helyet foglaló Gašpar elé, amelyen az állt, hogy a megvádolt képviselő a saját mentességéről szavaz..
Akár közénk is lövethettek volna
A szavazást a karzatról követte Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, aki a döntés előtt egy mesterséges intelligenciával generált képet tett közzé magáról bilincsben, „coming soon” felirattal. A pártelnök szerint a mostani helyzet a 2006- 2010-es évwekre emlékeztet, amikor a Smer-SNS-HZDS koalíció mikor minden szimbolikával rendelkező ügyre úgy reagált, hogy izomból nyomott át valamit párbeszéd, véleményezés és társadalmi vita nélkül. Azt mondta: a módosításról egy szakállas orosz vicc jutott eszébe.
„Mint a régi poénban: milyen jó, hogy csak hat hónapot kaphatunk, közénk is lövethettek volna”
Akár közénk is lövethettek volna
A szavazást a karzatról követte Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, aki a döntés előtt egy mesterséges intelligenciával generált képet tett közzé magáról bilincsben, „coming soon” felirattal. A pártelnök szerint a mostani helyzet a 2006- 2010-es évwekre emlékeztet, amikor a Smer-SNS-HZDS koalíció mikor minden szimbolikával rendelkező ügyre úgy reagált, hogy izomból nyomott át valamit párbeszéd, véleményezés és társadalmi vita nélkül. Azt mondta: a módosításról egy szakállas orosz vicc jutott eszébe.
„Mint a régi poénban: milyen jó, hogy csak hat hónapot kaphatunk, közénk is lövethettek volna”
PS: a koalíció magyarellenes hangulatot szít
A Progresszív Szlovákia (PS) már a voksolás előtt figyelmeztetett: a törvénymódosítás rendkívül veszélyes. A párt elnöke, Michal Šimečka kijelentette, nemcsak hogy nem támogatják a javaslatot, de mindent megtesznek azért, hogy az ne léphessen hatályba. Felszólították az államfőt a vétóra, és jelezték: az Alkotmánybírósághoz is fordulnak. Šimečka szerint a kormánykoalíció ezzel „a jogállam autoriter erőszakolásába” kezd.
Martin Dubéci, a parlament alelnöke arról beszélt, hogy a kormányoldal a Beneš-dekrétumok ügyét arra használja, hogy elterelje a figyelmet saját botrányairól. Hozzátette: a lépés a magyar közösség elleni példátlan támadás, a koalíció pedig „hungarofób hangulatot” kelt.
Komáromból indult a politikai dominó
A vita gyökere a Progresszív Szlovákia komáromi határozata volt, amelyet november végén fogadott el a párt parlamenti frakciója. A dokumentum elvárásként fogalmazta meg a kormány felé, hogy tartsa be azt az elvet: a Beneš-dekrétumok „halott jogként” vannak jelen a szlovák jogrendszerben, ezért nem alapozhatók rájuk új jogi döntések. A határozat nyomán több szlovák párt egymásra licitált a dekrétumok védelmében; a mostani törvénymódosítás is erre a lépésre adott koalíciós válasz.
A dekrétumok alapján ma is zajlanak állami földelkobzások
Az elmúlt években több eset bizonyította, hogy az állami szervek ma is a negyvenes években kiadott konfiskációs határozatokra hivatkozva próbálnak ingatlanokat állami tulajdonba venni. Ezek gyakran nagy értékű, akár millió eurót érő földterületek.
A hivatalok azt állítják, csupán korabeli adminisztratív hibákat javítanak, ám a gyakorlatban sokszor minden fellelhető dokumentumot felhasználnak arra, hogy a lehető legtöbb területet megszerezzék – függetlenül a határozatok jogszerűségétől vagy pontosságától.
Több olyan ügy is előkerült, amikor az állam egyetlen, egykori magyar vagy német állampolgárra vonatkozó konfiskációs papírra hivatkozva annak névrokonaitól is földeket vett állami tulajdonba.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
