Romániában a szakiskolai oktatás változatlanul a rendszer mostohagyerekének számít. Az ígéretes szólamok ellenére a szakiskolák magukra vannak utalva, az oktatási minisztérium nem biztosít megfelelő pénzforrásokat a gyakorlati oktatáshoz szükséges logisztikára. A Válaszúti Mezőgazdasági Szakiskola Kolozs megyében azért jelent kivételt, mert a beruházások zömét a magyar kormány finanszírozta. Videós riportunkban annak jártunk utána, hogyan működik a megye egyetlen magyar mezőgazdasági szakiskolája, és miért választja egyre több mezőségi diák az oktatófarmokkal is rendelkező tanintézetet.
A mezőségi Kallós Zoltán Alapítvány által működtetett Válaszúti Mezőgazdasági Szakiskola állattenyésztő farmján, Felsőtökön kezdjük a látogatást. Gazdaszemmel című mezőgazdasági videós riportsorozatunk újabb állomásán a szakmunkásképzésbe akarunk betekintést nyerni. Olyan szakmák oktatásába, amelyekre a családi gazdaságokban és a mezőgazdasági profilú cégeknél egyaránt nagy szükség van, a reális igényekhez képest mégis kevés a hozzáértő állatgondozó, növénytermesztő, mezőgépész, kertész vagy élelmiszeripari szakmunkás.
A kincses várostól 26 kilométerre fekvő Válaszúton működő iskolában, hároméves mezőgazdasági szakiskolai képzés keretében elsajátítható szakmákra nincs ugyan túljelentkezés, de a romániai szakmunkásképzés siralmas állapotához képest az alapítványi háttérrel működő szakoktatás messze kiemelkedik a mezőnyből. A válaszúti iskolaközponttól 27 kilométerre található Felsőtökön rendezte be az alapítvány az állattenyésztési szakoktatás gyakorló farmját, ahol tejelő szarvasmarhákkal és borjúneveléssel foglalkoznak a diákok Szalontai Norbert állattenyésztési mérnök, szaktanár irányításával.
Az itteni szakoktatás azonban kiterjed a szántóföldi takarmánytermesztésre is, amelynek teljes gépesített technológiáját elsajátíthatják a tanulók. Modern, nyugati gyártmányú traktorokat, mezőgépeket, takarmánykeverő és -adagoló berendezéseket és sok más felszerelést láthat itt a zömében mezőségi falvakból érkező magyar diák, aki az iskola elvégzésekor traktorvezetői jogosítványt is kap a szakiskola és a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem mezőgépészeti kara közötti együttműködés révén.
Szalontai Norbert állattenyésztési mérnök, szaktanár hazatért szülőfalujába oktatni
FOTÓ: ORBÁN ORSOLYA
A szabadtartásban lévő teheneket reggel és este fejőházba hajtják, a kifejt tej hűtőtartályba kerül, ahonnan tejszállító kocsi viszi a feldolgozóüzembe. A diákoknak megmutatjuk és megtanítjuk az állattartás tudnivalóit A-tól Z-ig. Részt vesznek minden munkában, attól is függően, kinek milyen az irányultsága: van, aki jobban szereti az állatokat, másokat inkább a mezőgépek érdekelnek, de van, akinek a fametszés, a gyümölcstermesztés a kedvence. Mindenkit arra a pászmára próbálunk irányítani, amihez leginkább vonzódik” – magyarázza a fiatal szakember, aki 2016 óta dolgozik a farmon, ő az állattenyésztési és takarmánytermesztési szakoktatás gyakorlati irányítója.
Szalontai Norbert szerint az állattenyésztés olyan értelemben nehezebb szakma, hogy aki ezt vállalja, annak nagyon kell szeretnie, mert itt nincs ünnep vagy szabadnap: aki gazdaként állatot tart, mindig szükség van a jelenlétére. Az állattartó farmokon sem könnyű, mert nagy hiány van állatgondozókból. Ennek ellenére a diákok egy része kedveli a tehenészetet, ahol a gépesített, korszerű állattartást sajátítják el.
Bíró János Levente Székről érkezett, gazdálkodó szülők gyereke
FOTÓ: ORBÁN ORSOLYA
Csete Alexa Magyarszovátról érkezett a mezőgazdasági szakiskolába. Elmondása szerint kicsi gyerekkorától kedveli az állatokat, otthon gazdálkodnak. Unokatestvére is ide járt, tőle hallotta, hogy jó a válaszúti suli, érdemes ide jönni. Szereti az állatfarmot, de tervei szerint, és ha lehetősége lesz, inkább lovakkal foglalkozna, azok a kedvencei. Bíró János Levente a tehenek mellett sürög-forog, takarmányt szállít a jószágok elé. A megbontott silónak erős illata van, a tehenek kedvelik, ez a téli zöldtakarmányuk. Szülei Széken gazdálkodnak, földet művelnek, és ő is ebben látja a jövőjét. Inkább gyümölcsösben szeretne majd dolgozni, de az állattartást is kedveli.
A szintén széki születésű Ráposi Róbert Leventét a gyümölcskertészet érdekli
FOTÓ: ORBÁN ORSOLYA
Egy harmadik diákot is sikerül megszólaltatnunk, szintén széki fiú. Szeretünk dolgozni, azért jöttem ide a szakiskolába” – foglalja össze mondandóját tömören Ráposi Róbert Levente. Kiderül, őt is inkább a gyümölcstermesztés érdekli, jobban szeret metszeni, amire a következő napokban bőven lesz lehetősége, hiszen a diákokat a két farm között osztják szét a szaktanárok.
A szopósborjakat külön gondozzák a diákok
FOTÓ: ORBÁN ORSOLYA
Magyar állami támogatásból létesült oktatófarmok
Mire visszaérünk Válaszútra, már dél van. Bántó Dániel kertészmérnökkel, szaktanárral, a válaszúti mezőgazdasági szakoktatás alapemberével bejárjuk a tízhektáros, intenzív telepítésű, jéghálóval védett gyümölcsöst. Ez a környék legkorszerűbb telepítése, amelyhez – csakúgy, mint a legtöbb beruházáshoz Válaszúton – magyar állami forrásból érkezett támogatás. Arra a kérdésre, hogy kaptak-e támogatást a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak az utóbbi években sokat hangoztatott szakiskolafejlesztési programjából is, Bántó Dániel csak legyint: szerinte az egész „mese habbal”. A román tanügyminisztérium ugyanis kizárólag a tanszemélyzet fizetését fedezi, minden más beruházáshoz külön támogatást kell találni, amelyek rendszerint nem román állami források. Néhány kisebb összegű uniós pályázati pénz befolyt ugyan, de magyar állami támogatások nélkül biztosan nem létezne mezőgazdasági szakoktatás Válaszúton. Ma már azért vannak szerencsés helyzetben, mert a farmok termelése egyre többet hoz a konyhára.
A gyümölcsöst kettéválasztó úton áthaladva eljutunk az új, korszerű hűtőházig, ahol egy külön teremben gyümölcslé-feldolgozás, szilvalekvár-készítés, aszalás és egyéb élelmiszeripari tevékenységek folynak modern gépekkel és berendezésekkel. A diákok nemcsak a gyümölcstermesztés minden csínját-bínját, hanem a gyümölcsfeldolgozás korszerű technológiáját is elsajátítják.
Bántó Dániel a kolozsvári egyetem kertészeti szakán folytatott tanulmányai elvégzése után Nyugat-Európában dolgozott, majd hazatért szaktanárnak, hogy irányításával elindulhasson a Mezőségen a kertészeti farm, a szuperintenzív alma- és szilvaültetvény, majd később a feldolgozóüzem. Az oktatási komplexum olyan modern gépeket és technológiát kínál, amelyet az ország bármely mezőgazdasági szakiskolája megirigyelhet – főleg olyankor, amikor a román szakminisztériumok szinte semmit nem tesznek a szakoktatás fellendítéséért.
Nem tartják jó ötletnek a szaklíceumra váltást
A szakoktatásról szólva a kertészmérnök-szaktanár kifejti, hogy diákjaik is tanulnak alaptantárgyakat – románt, magyart, matematikát stb. –, de számukra nem ez a cél. Hanem sokkal inkább az, hogy a gyakorlati oktatás konkrétan a farmokon történjen. „Ha metszésről beszélünk, akkor nem az osztályban tanuljuk, hanem a fák lombhullatásától kint vagyunk a gyümölcsösben, és ott mutatunk meg minden gyakorlati tudnivalót. Az a lényeg, hogy három év után a gyerek ne csak diplomával térjen haza, hanem tudással is” – hangsúlyozza a válaszúti kertészmérnök, szaktanár.
A tangazdaságban készült szilvaízt több kolozsvári üzletben meg lehet vásárolni
FOTÓ: ORBÁN ORSOLYA
Kiemeli, hogy senkinek nem engedik el a kezét: miután kikerülnek az iskolapadból, igyekeznek minden diákot elhelyezni mezőgazdasági cégeknél. Többen otthon másodállásban gazdálkodnak, hárman pedig elnyerték a fiatal gazdáknak szánt 70 ezer eurós pályázatot is. Büszkék olyan volt diákokra is, akik szántóföldi növénytermesztésre, kertészetre vagy állattenyésztésre szakosodott farmot hoztak létre, de olyan is van, aki később leérettségizett, majd mezőgazdasági egyetemet is végzett. Számos mezőgazdasági céggel dolgoznak együtt a megyében, az együttműködést gyümölcsözőnek tartják, a cégek elégedettek a náluk gyakorlatozó tanulókkal, és többjüket alkalmazzák is az iskola elvégzése után.
Bántó Dániel nem tartja jó ötletnek, hogy jövő ősztől a hároméves szakiskolai oktatást szaklíceummá alakítják, amely érettségivel zárulna. Egyrészt jó, hogy immár négy év alatt lehet szakmát tanítani, ugyanakkor sok diáknak gondot okoz majd az érettségi megszerzése. Sokan eleve azért iratkoznak szakiskolába, mert nem akarják vagy nem tudják vállalni a líceumi oktatás terheit. Ezt tiszteletben kellene tartani, és nem ráerőltetni a gyerekekre egy olyan oktatást, amely nem biztos, hogy sikeres lesz. „Érvágásnak érzem ezt a történetet, de megyünk tovább, mi is készülünk a váltásra. Próbálom a jó oldalát nézni, erről beszélek a diákjainknak. Minden rosszban keressük a jót” – teszi hozzá Bántó Dániel. Megkóstoljuk a kiváló minőségű almát, amelyből idén kevés maradt raktáron: hamar elkelt, hiszen a legtöbb helyen lefagyott a gyümölcs Erdélyben. A farmon jó volt az alma- és a szilvatermés is, idejében tudtak védekezni. Aki a Kolozs megyei Válaszúton végzi a szakiskolát, azt bizonyára már nem fogják egykönnyen zavarba hozni az egyre gyakoribb tavaszi fagyok.
Forrás: Krónika
The post Mezőségi sikertörténet: így született újjá a magyar mezőgazdasági szakoktatás Válaszúton appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
