Iván Péter első éve: új bérletek és nagy tervek a dunaszerdahelyi kultúrház 50. éves jubileumára Kürthy Judit2025. 12. 09., k – 18:34 Dunaszerdahely |
Nagy tervekkel érkezett, pályázatában szükség volt a rövid és hosszú távú víziókra is. A városi támogatással megújult eszközparknak köszönhetően önállóak lettek. Már most készülnek a 2027-es félcentenáriumra, miközben szinte minden nap van program náluk, színházi előadás pedig minden héten.
„Fontos volt számomra, hogy a színház nagy hangsúlyt kapjon és szerencsére van is érdeklődés a jó színház iránt. Gondoltam egy merészet, így több más egyéb, bérleten kívüli színházat is szerveztünk. A reakciók kifejezetten pozitívak voltak”
– osztotta meg a Iván Péter, a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Művelődési Központ igazgatója.
Nagysikerű új bérletek
Az új évadban három új bérlettel indítottak, a régi felnőtt bérletből lett a Csaplár-bérlet, a Jókai-bérlet a Jókai Színházzal való együttműködéssel teremtődött meg, valamint a szórakoztató előadások kedvelőinek a Komédiás-bérlet. Az igazgató elmondta, hogy típusonként 300 darabnál járnak, amit a maximális 500 férőhelyes színházteremnél nagy sikernek könyvelnek el.
Ezeken kívül továbbra is elérhetőek még az iskolások és az óvodások részére vásárolható diák-, ifjúsági és gyermekbérletek is. Novemberben és decemberben elmondhatják, hogy hetente egy színházi előadás fut náluk, ami egyelőre még mindig csak teszt, de az érdeklődés továbbra is nagy. Amikre pedig különösen nagy az érdeklődés, azokat eleve duplán rendelik meg.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Gálaműsorral, kiállítással, énekkel és tánccal ünnepelték a dunaszerdahelyi művelődési ház 45 éves évfordulóját. Az ingyenes rendezvényt november 4-én, péntek este tartották, éppen azon a napon, melyen 45 évvel ezelőtt először megnyitotta a kapuit az intézmény.
A művelődési házat 1977. november 4-én nyitották meg a nagyközönség számára, melyről egy egész oldalas cikk keretében számolt be a korabeli sajtó. Az akkor 30 fő dolgozóval megnyílt épület a Dunaszerdahelyi Művelődési Ház nevet viselte. Tervezői Jozef Slíž, Eva Grébertová és Alexander Braxatoris építészmérnökök voltak, akik már 1968-ra elkészültek a szükséges tervrajzokkal, az épület alapkövét pénzforrás és kivitelező híján azonban csak 1973-ban sikerült letenni. A sok kisebb és nagyobb belső helyiség számos lehetőséget kínál, a tágas előcsarnoknak köszönhetően akár 1200 főt is fogadhat az épület.
Az első emeleten kapott helyet a színházi karzat, az öltözők, a mozi, a festők és a szobrászok műtermei, a kiállítóterem, valamint a művelődési ház szerintem legalapvetőbb része, a hét klubhelyiség, amely a kiscsoportos foglalkozásoknak nyújt teret. A gyűjtőhobbit, a házimunkákat és az irodalmat kedvelőknek, a sakkozóknak, a színjátszóknak, a természetbarátoknak, és az ének- és zenekaroknak.
– írja Szigeti László a régi újság hasábjain.
A népművelési osztálynak hat szakosztálya van: a nevelő tevékenységgel megbízott, a zenei, a tárlatrendezési, a mozgáskultúrával és a klubtevékenységgel foglalkozó, valamint az úgynevezett művészi szó szakosztály, amelyhez az amatőr színjátszók, a kisszínpadosok, vers- és prózamondók és a bábosok tartoznak.
– nyilatkozta akkor Péntek István, a kulturális-népművelési részleg népművelési osztályának vezetője.
A művelődési ház első igazgatója Molnár József volt, aki áldozatos munkával gyarapította az intézmény szolgáltatásait, lehetőségeit. Takács Tímea jelenlegi igazgató elmondta, hogy a jubileumra készült kiadványukkal szeretnének neki is méltó köszönetet mondani, melyben egy visszatekintő interjú keretében őt is megszólaltatták.
Ahhoz, hogy még több rendezvényt szervezhessünk és növeljük a nézőközönség számát, az kellett, hogy az épületet felfrissítsük, díszbe öltöztessük. Az utóbbi két évben hét termet újítottunk fel. A legnagyobb változások a színházteremben történtek, a fény- és a hangtechnika is egy helyre került. Korábban a fénykabin az első emeleten volt, a keverőpult pedig a színpad mellett egy asztalon. Ez a 21. században már nem igazán méltó egy városi művelődési központhoz. Emellett több más szükséges technikai fejlesztést is elvégeztünk. Sajnos a covid alatt még csak az alap tevékenységeinket sem tudtuk elvégezni, a klubjaink bezártak. Ekkor kezdtük el megvalósítani azt a tervezetet, amit már korábban, az igazgatói pályázatomban az önkormányzatnak is bemutattam.
– mondja Takács Tímea.
Az ünnepi program már az előcsarnokban megkezdődött, ahol Szakáll Mária és Kolčák Szakáll Noémi tárlatát Péntek István nyitotta meg. A színekben gazdag festmények különféle technikákkal készültek, néhol nonfiguratív és absztrakt elemekkel, máshol pedig ember-, illetve állatábrázolással. A kultúrház előterének vörös falszíne csak még hangsúlyosabbá tette a képeken látható fő motívumokat, a falakon lévő tükrös felület pedig megsokszorozta a vibráló vizuális élményt.
Péntek István bemutatta a kiállító művészeket. Anya és lánya, Szakáll Mária és Kolčák Szakáll Noémi tanulmányait, munkásságát.
Azok a művészek, akik a befogadót nem sokkolni akarják és elborzasztani a világ szörnyűségeivel, valóságos missziót teljesítenek. Gyógyítók ők, a lélek gyógyítói, akikre ma egyre keservesebben égető szükség van.
– mondta köszöntőjében.
A kiállítás megnyitót követően kezdetét vette a jubileumi gálaműsor, amit az AyFly family táncosai indítottak. Háromfős csoportokban adták elő számaikat, elasztikus kendők segítségével emelkedtek a magasba, miközben lassú mozgásokkal, illetve kitartott pozíciókkal tarkított táncot mutattak be. A jubileumi megnyitón elhangzott rövid történeti visszatekintésből kiderült, mikor és miért kapta a VMK a Csaplár Benedek nevet.
Dunaszerdahely város önkormányzata a 2016. április 19-i képviselő-testületi ülésen határozott arról, hogy a Városi Művelődési Központ Dunaszerdahely híres szülötte, Csaplár Benedek nevét fogja viselni. Halálának 110. évfordulója alkalmából a város Csaplár Benedek emlékévet hirdetett és a művelődési központ felvette a nevet. Csaplár Benedek piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, a magyar folklór egyik legelső, nem eléggé ismert munkása. Az ő gyűjtései révén ismerhettük meg Csallóköz hagyományait, mitológiáját, népszokásait, neki köszönhetjük, hogy ma egyáltalán ismerhetjük Tündér Ilonát, vagy az egykori Aranykert titokzatos lényeit.
– hangzott el a beszédben. Ezt követően levetítették a művelődési ház kisfilmjét, melyben a pontos állapotfelmérést követően, a felújítási munkálatokon keresztül, a már megújult, belső helyiségeket tekinthették meg a nézők.
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármesterének köszöntője után Takács Tímea igazgató részletesen beszámolt a művelődési házban zajló fejlesztésekről, az online jegyvásárlás bevezetéséről, a Csaplárkult több programjáról és a Csaplárkult Polgári Társulásról is. A beszédek után egy újabb táncos produkció következett Dórák Lara Jázminnal és Šimovič Dominikkal. A táncműsort követően pedig Kevická Tünde, Kollár Katalin és Érsek Rezső énekeltek a közönségnek.
Előtérben a magaskultúra
A program összeállításánál a minőséget priorizálják, úgy állítják össze, hogy a dunaszerdahelyiek és környékbeliek pénztárcájának is megfeleljen akkor is, ha gyakrabban járnának.
„A magaskultúrát adjuk át, de persze azt is tudnunk kell, hogy mi az, ami a fiatalokat és mi az, ami az időseket fogja megszólítani” – tette hozzá.
Új hangtechnika
A színházteremben végzett felújításra kifejezetten büszkék, ahol az utóbbi hónapokban az önkormányzat segítségével komoly fejlesztést végeztek. Ez nagy mérföldkő volt számukra, ugyanis ebben az évben 300 000 eurót szavazott meg az önkormányzat a város költségvetéséből, amiből javarészt a fénytechnikára és a hangtechnikára költöttek.
Eddig viszonylag sok segítséget igényeltek hangtechnika területén külsős vállalkozóktól, mostantól egy saját eszközpark áll a rendelkezésükre, melyekkel képesek biztosítani a tökéletes hangot az előadásokhoz és koncertekhez egyaránt. A közbeszerzésen keresztül az analóg keverőpultot digitálisra cserélték és új hangszórókat vettek.
Új színpadi és fénytechnika, illetve LED-fal
Ebből az összegből a színpadi deszkák lefestésére is jutott, ami ugyancsak nem egy olcsó dolog, tudtuk meg Iván Pétertől. A színpad két oldalán található takarófüggönyöket is lecserélték. Elmondása szerint még mindig voltak olyan reflektorok, melyeken az eredeti leltári szám szerepelt, 50 évvel ezelőttről, amikor átadták az épületet.
„Ehhez a pótalkatrészt is nehézkes beszerezni, sőt, a fogyasztása is számottevő volt a többi, most elérhető technikához képest. Ezeket is lecseréltük LED-világításra. Most már csak ilyenekkel világítunk és több darabunk is van belőle”
– mutatott rá az igazgató, majd elárulta, hogy a beszerzés előtt a Jókai Színház technikusaival konzultáltak, akiktől remek tanácsokat kaptak. A legnagyobb újdonság, amit csak néhány napja használtak először, a vadonatúj 7 méter széles 4 méter magas, kerekekkel mozgatható LED-fal, ami a vizuális hátteret biztosítja a színpad hátterében. Eddig egy nagy vetítővászonnal oldották ezt meg.
A közelgő 50. jubileum
A dunaszerdahelyi kultúrházat 1977 novemberében adták át, ami azt jelenti, hogy hamarosan jubilál.
„A kultúrház története nincs egységesen feldolgozva, még a fotóarchívum sem volt egy helyen. Már most nagyon dolgozunk azon, hogy az 50-es évfordulóra egy kész archívumunk legyen mindarról, ami itt történt”
– osztotta meg. Azok az emberek, egyéniségek, akik itt dolgoztak, a város kulturális történetének, életének meghatározó szereplői voltak, emelte ki. A brutalista elemekkel díszített, funkcionalitásában különös jelentőségű, díjnyertes épületben számos kiaknázatlan lehetőség rejlik. A jubileumi évben egy átfogó helytörténeti kiállítással, kiadványokkal és egy dokumentumfilmmel is készülnek. Iván Péter végzettség tekintve történelem–esztétika szakos tanár, így maga is jócskán kiveszi a részét az előkészületekből.
Kiaknázatlan lehetőségek – folyamatos megújulás
Eredetileg egy színházteremmel, egy moziteremmel, tekepályával, ami ma bábszínház, és egy ifjúsági klubbal adták át az épületet. A mozi és a bábterem elmaradtak a komolyabb beruházások, az ifjúsági klubot sem tudják megnyitni a nagyközönség előtt. Habár konkrét elképzeléseik, kész projektjeik vannak ezeknek a helyiségeknek a felújítására, folyamatosan keresik a pályázati lehetőségeket a megvalósításra. A moziból egy multifunkciós színházterem válna kisebb volumenű, bensőségesebb előadásokhoz, a bábterem is megújulna, az ifjúsági klubot is újraélesztenék.
Ők mind itt működnek
A jelenleg használatban lévő termeik a hét minden napján foglaltak, együttműködésük a városban működő civil szervezetekkel kifejezetten aktív. A kultúrház égisze alatt számos klub, csoport tevékenykedik, köztük a Csallóközi, a Pici Csallóközi, a Kis Csallóközi, az Apró Csallóközi és a Gyémánt Ászok Néptáncegyüttes, a Fókusz Gyermekszínpad, a Gézengúzok Bábcsoport, a Sakk Klub, a Zengő Gyermekkórus, a Zengő Kamaszkórus és Zengő Zeneovi, a Vox Camerata Kamarakórus, a Ringató Babaklub, a Népi játékok óvodásoknak, az Egészségklub, a Senior torna, a Csill&Dance Táncstúdió, Swing tánc, az A-klub, a Shadows DS zenekar, valamint a Rivalda Színház. Illetve szorosan együttműködnek az épületben működő Csallóközi Könyvtárral és az NFG Klubbal.
A világ közepe, Dunaszerdahely
Iván Péter rövid távú céljai az eddig eltelt egy év során megvalósulni látszanak.
„Amikor ide kerültem, tudtam, hogy egy remek csapattal fogok együtt dolgozni. Az összes kolléga pontosan tudja, hogy mit kell csinálnia, és munkájukat kifogástalanul végzik. Fő célunk továbbra is, hogy a közönség szeressen ide járni. A legfontosabb, hogy elhiggyük, nem egy poros kisváros vagyunk, hanem nekünk ez a világ közepe, és a színvonalunkkal is ezt képviseljük”
– mutatott rá Iván Péter.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
