Feltörő szennyvíz: petíciót fontolgatnak a lakosok – évek óta húzódik a gellei utca problémája Kürthy Judit2025. 12. 09., k – 16:47 Gelle |
Kritikus a helyzet Gelle község falurészében, Nagybudafa egyik utcájában. A lakosok szerint havonta több alkalommal tör fel a szennyvíz a házak elé a közútra, alááztatva a közeli parkerdőt is, ahol több mint 200 éves mocsári tölgyfák is állnak. Azonnali megoldást várnak a lakosok. A polgármester a vízművek beavatkozását kéri, a vízművek az esővizet okolja.
Gellében és településrészein összesen 12 szivattyús átemelő állomás működik, ami gondoskodik arról, hogy a szennyvíz megfelelően átfolyjon a községen. A somorjai csatornarendszer fővezetékének utolsó állomása Felsőpatony, majd Nagybudafa településrésznél csatlakozik Gelléhez, Sárosfán halad keresztül, amihez Madháza is tartozik, majd Szarván, amihez Keszölcsés is csatlakozik, a fővezeték Bacsfán keresztül halad tovább, amihez be van kötve a csallóköztárnoki vezeték is, majd Bacsfán keresztül Tejfalunál érkezik be a somorjai tisztítóállomásra.
Ha nincs eső, akkor is feltör a szennyvíz
A víz- és csatornarendszer ezeken a településeken a nyitrai székhelyű Nyugat-szlovákiai Vízművek Rt. (ZsVS) tulajdona, fenntartásukért, karbantartásukért is ők felelnek. A lakosok, a polgármester is több ízben jelezték az évek óta fennálló problémát, megoldást azonban azóta sem találtak.
Az illetékes vízművek az utcára ömlő szennyvizet a felgyülemlett esővízre fogják, illetve azokra a lakosokra, akik szabályellenesen a csatornarendszerbe vezetik az esővizüket – ám az ő számuk elenyésző a feltörő szennyvíz mennyiségéhez képest.
Iván Lajos, Gelle polgármestere lapunknak elmondta,
olyan eset is előfordult, hogy száz kilométeres körzetben hosszabb ideje nem esett eső, mégis felbugyogott a csatornafedélen keresztül a szennyvíz, amit nem tudtak mire vélni.
A lakótelep
Némi utánajárás után megtudta, hogy a csatornarendszerben Gellét megelőzi még egy rákötött községrész Felsőpatonyban, azon belül is egy sűrűn lakott lakótelep. A polgármester állítása szerint ekkor kezdődtek a szennyvízzel kapcsolatos komolyabb problémák Gellében.
„Ez az áldatlan állapot már több éve létezik, amióta egy komolyabb méretű felsőpatonyi lakónegyedet rákötöttek, körülbelül 2017-től, egyszerűen nem bírja el a rendszer. Erősebb pumpák kellenének”
– osztotta meg a helyszínen Iván Lajos, az egyik esőzés után, miközben megmutatta az utca legkritikusabb pontjait, ahol rendszerint erőteljesen bugyog fel és áll meg a szennyvízzel kevert esővíz.
A felsőpatonyi rákötés
A Felsőpatonyban már korábban meglévő csatornarendszert 2022-ben vette saját tulajdonba a vízművek, tájékoztatta az Új Szót Sebő László, a nyitrai székhelyű ZsVS dunaszerdahelyi üzemegységének igazgatója. A somorjai részleg vezetőjének elmondása alapján azóta két meghibásodás volt, ami erre fogható, de az okot nem tudták pontosan megállapítani, a problémát azonban elhárították és visszaállították a rendszer működését.
További gond, amiről Gellében tud, az az, hogy amikor az eső áll a problémás utcákon, akkor egy-két lakos ilyenkor felemeli a szennyvízcsatorna aknafedelét, hogy ne a háza előtt álljon, ide folyjon el a víz – ezt pedig nem szabadna. A vízművek munkatársai ezért lehegesztették ezeket a fedeleket.
Csak nagyvárosokban engedhető meg
A Gellei csatornahálózatért felelős vízművek mintegy húsz évvel ezelőttre datálja az itteni rendszer kiépítését. Sebő László, akihez a somorjai víztisztító-állomás is tartozik, lapunknak elárulta, ebbe a csatornarendszerbe tilos az esővíz beleengedése. Megjegyezte, hogy bár Somorján egyes esetekben ez engedélyezett, de ott a lakosok, akiknél az esővíz be van kötve, a megnövekedett szennyvíz után fizetnek is a vízműveknek.
Az esővíz elvezetése a település dolga
Ha a gellei rendszerbe esővíz keveredik, nemcsak a szennyvíz mennyisége növekszik meg, hanem annak útja is a somorjai víztisztítóig, ezért mindegyik faluban tilos annak beleengedése.
„Ezen a vonalon a lakásokból, házakból kivezető szennyvízbe semmiképp nem kerülhet esővíz. Ha ez mégis megtörténik, akkor az kétféleképp lehetséges, az egyik, hogy a lakosok feketén belevezetik, de ez nem jellemző, csak néhány ilyen esettel találkoztunk, a másik, hogy az utcákban nincs megoldva az esővíz elvezetése árkokkal, vízelnyelőkkel”
– fejtette ki az igazgató. Hozzátette, hogy az esővíz elvezetése a településvezetés dolga volna.
A parkerdőben is áll a szennyvízzel kevert esővíz
A Nagybudafa falurészen található utcában jelenleg is közel 30 házat, mintegy száz embert érint a probléma.
Míg a szennyvíz az utca szintje felett van, a házakban nem használható a lefolyórendszer, a fürdőszoba, a konyha, sem a vécé és a mosdók, a zuhanyzók sem. Esős időben még kritikusabb a helyzet, a lakosok évek óta elégedetlenek.
A nagybudafai parkerdő melletti házak közel vannak azokhoz az aknafedelekhez, amiket a szennyvíz feltörésekor a nyomás nagy súlyuk ellenére is erősen lebegtet. Egyes esetekben az apadás több napig is eltart. A kritikus utca elején található, több mint 200 éves védett fákkal teli parkerdőben feltelnek a mélyedések szennyvízzel keveredett esővízzel, tavakat alakítva ki, melyek kellemetlen bűzt árasztanak. Ezt a parkot nemrégiben a község egy Kukkonia-pályázaton keresztül 20 000 euróból újította fel. Az összegből tájékoztató táblákat vásároltak, ritkították a veszélyessé vált faágakat, kiirtották az invazív aljnövényzetet és gyalogösvényeket, játszóterületeket alakítottak ki.
Füsttel vizsgálódtak
A hosszú évek óta fennálló probléma miatt a lakosok többször is panaszt tettek a településvezetésnél. Volt, aki egyenesen a tulajdonoshoz, a vízművekhez ment. Ők a rendszerhibáért azokat a lakosokat hibáztatják, akik az esővizet a csatornarendszerbe engedik, amire – mint később kiderült – valóban volt precedens.
A vízművek munkatársai ezt egy különleges eljárással vizsgálták, a szakemberek füstöt engedtek a rendszerbe, és akinél az kijött, büntetést róttak ki, ám csekély nagyságút, néhány száz eurót, ami nem bizonyult elég elrettentő erőnek. Ma már ezt a büntetést is meg lehet úszni, elég egy visszacsapó szelepet beiktatni, és máris nem jön felszínre a füst – osztotta meg a polgármester, majd hozzátette, hogy ez eddig akkor is csak 4–5 háznál fordult elő, ami nem számottevő mennyiség.
Petíciót írnak
Az egyik, a parkerdő melletti házban élő lakos kérdésünkre elárulta, hogy egyre elviselhetetlenebb a felszín felett álló szennyvíz és a bűz, az utcában fokozódik az elégedetlenség.
„Volt, hogy havonta egyszer fordult ez elő, de most már olyan is van, hogy nem is esett, mégis elindul felfelé a szennyvíz. Tervezzük, hogy írunk egy petíciót a vízműveknek és a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy komolyan vegyenek minket. Azt egyszerűen nem veszik figyelembe, ha egyenként bemegyünk és szólunk”
– osztotta meg lapunkkal egy lakos. Ő is járt már bent a vízművek somorjai irodájában, ám az irodavezető azzal küldte el őt, hogy menjenek a polgármesterhez, mert a település felelős ezért.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság hétfőn ismertette decemberi jogsértési határozatcsomagját, és bejelentette, hogy milyen jogi lépéseket tesz a közös jogszabályokat megsértő tagállamokkal szemben.
Szlovákia egyetlen esettel szerepelt a decemberi csomagban. A környezetvédelemmel kapcsolatban az EB-bizottság az EU Bírósága elé vitte Szlovákiát a települési szennyvíz nem megfelelő kezelése miatt. A Bizottság azt is pontosította, hogy 69 olyan ügyet zár le, amelyekben a tagállamokkal kapcsolatos problémákat további jogi lépések megtétele nélkül sikerült megoldani.
Az Európai Bizottság szerint Szlovákia nem teljesíti maradéktalanul a szennyvízgyűjtéssel és -kezeléssel kapcsolatos, az 1991-es irányelvben meghatározott kötelezettségeit. Az irányelv előírja, hogy a kommunális szennyvizet a környezetbe való bevezetés előtt össze kell gyűjteni és tisztítani kell. A városoknak és a városi agglomerációknak ki kell alakítaniuk a települési szennyvíz összegyűjtéséhez és tisztításához szükséges infrastruktúrát.
A bírósági ügy 25 szlovákiai várost érint, amelyek nem felelnek meg az irányelvnek – 17 város nem gondoskodott másodlagos tisztításról a szennyvízkibocsátás előtt, kilenc helyen a települési szennyvizet nem vetik alá nitrogén- vagy foszforeltávolítással járó kiegészítő biológiai tisztításnak, egy város pedig egyik követelményt sem teljesíti.
A Bizottság már 2017 februárjában hivatalos felszólítást, majd 2019 novemberében indoklással ellátott véleményt küldött. A szlovák hatóságok némi előrelépés ellenére még mindig nem oldották meg teljes mértékben a panaszokat, ezért az EB az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalta.
(PLUSKA, TASR)
Előfordul meghibásodás
Sebő László hangsúlyozta, hogy a rendszert megfelelően alakították ki, és amikor nincs külső probléma, akkor hiba nélkül működik, de az esőnek akkor sem szabadna belekerülnie. Azt azonban elismerte, hogy egy ilyen nagy volumenű csatornarendszernél is előfordulhatnak hibák. Ha például az előző átnyomó állomás valami miatt elromlik vagy meghibásodik egy szivattyú, némi időbe telik, mire ezt regisztrálják, kiszállnak és elhárítják a hibát.
Sebő László felhívta a figyelmet a vízmű éjjel-nappal elérhető hibaelhárító diszpécserszolgálatára, melynek elérhetőségét a vízművek weboldalán találják. Megjegyezte továbbá, hogy
nagy problémát okozhatnak a csatornarendszerbe belekerülő, oda nem való dolgok, gyakori például az egyszer használatos papírtörlő, amitől leállhat a szivattyú, ilyenkor manuális újraindítás szükséges.
Több esőnyelő is lesz, amint elkészülnek a tervek
Iván Lajos polgármester az első alkalmakkor, már 2019-ben jelezte a gondot a rendszer tulajdonosának és javasolta egy több környező falu kapacitását ellátó víztisztító megépítését uniós pályázatokból. A vízművek akkor is a somorjai tisztítóállomás rekonstrukciójának adott prioritást, ami viszont csak hat évvel később, vagyis csak ebben az évben vette kezdetét. Iván Lajos kritikus a rekonstrukcióval kapcsolatban. Elmondta, hogy a tisztító körüli területek családi házak építésére szánt telkekként lettek hasznosítva, ezért a somorjai tisztítóállomás kapacitásának bővítése nem lehetséges.
„Azt sem értem, hogy vajon milyen felsőbb határozat alapján kötötték rá a gellei szennyvízcsatorna-hálózatra Felsőpatony, vállalkozók által kiépített jelentős nagyságú, 150–200 házas lakónegyedét, miközben Gellében nem engedélyezik újabb lakóház-telkek és egyéb más szennyvízhálózat-függő létesítmények kialakítását”
– nyilatkozott a polgármester.
Körlevél az önkormányzatoknak
Hozzátette, hogy a helyzet néhány héttel ezelőtt csúcsosodott ki, amikor az utca és a park is újra szennyvíz alatt állt. Miután a polgármester újra hangot adott felháborodásának, több községgel együtt kaptak egy körlevelet, melyben a vízművek azzal indokolják a gondot, hogy túl sokan engedik a rendszerbe az esővizet, és felszólítják a községek polgármestereit, sürgősen oldják meg az esővíz okozta gondokat. A lakosok azonban nem győzik hangsúlyozni: akkor is visszajön a szennyvíz, amikor akár száz kilométeres körzetben hosszabb ideje nem esett eső.
Így is csak 60 százalékos a rákötés
Gelle több esőnyelőt is kiépített a saját költségén és még újabbakat szeretne, ám ezekre már új engedély kell, mivel nem voltak benne az előző projektdokumentációban. Már egy éve készülnek az új tervek, melyekre a szükséges építkezési engedélyt majd a járási hivatal adja ki.
„Valaha több esővíz-elnyelő tó is volt a faluban, de ezeket sajnos az évtizedek során beépítették”
– mondta el Iván Lajos. Gellén a lakosok mindössze nem egészen 60 százaléka gondolta úgy, hogy ráköti házát a vízművek csatornahálózatára, a többi ház most is tartálykocsival szállíttatja el a szennyvizet.
Megoldás a nagyobb kapacitás?
A problémás gellei utcához közeli átemelőben, mely az utolsó a fővezeték felé halad, egy nagy teljesítményű eszközre volna szükség, véli a polgármester, amit szerinte azért nem telepítenek, mert akkor az ezt követő összes településen Sárosfától egészen Somorjáig mindegyiket szintén erősebbre, nagyobb kapacitásúra kellene lecserélni, s ez komoly pénzügyi befektetést követelne a vízművek részéről.
Sebő László elmondta, hogy Somorja felé haladva a településeken belül is több átemelő állomás van, majd leszögezte, hogy a polgármester javaslata, miszerint nagyobb kapacitású átemelő kellene, nem jó megoldás, mert akkor a soron következő falukat viszont kiöntené a szennyvíz.
Kapcsolódó cikkünk Nagymegyer |
221 lakás és több mint 50 családi ház szennyvízelvezetéséért felel az a vezeték a Zsellér utcában, mellyel az utóbbi években nem csak a lakótömbök, hanem a családi házak is küszködnek. A csövek ugyanis összeköttetésben vannak egymással, de kapacitásuk messze nem elegendő, állapotuk kritikus.
A tarthatatlan helyzet miatt Vörös Zsuzsanna, Zsellér utcai lakos, a nagymegyeri képviselő-testület tagja petíciót fogalmazott meg, melyet a Nyugat-Szlovákiai Vízműveknek továbbítanak majd. A felmerülő problémát a Zsellér és a Vadász utca találkozásánál, egy mélyen a járda alatt eltört cső okozza. Erről a hibáról már régóta tudnak, de még mindig nem sikerült kijavítaniuk, pedig ez végleg megszüntetné a közel 800 embert érintő áldatlan helyzetet. Túlterhelés esetén ugyanis visszafolyik a házakba a szennyvíz, a kellemetlen szag szinte állandó ezekben az épületekben és a legrosszabb, hogy nem tudni, mire érnek haza az ott lakók. A kritikus időszak szabad- és ünnepnapokon van, amikor a legtöbben otthon tartózkodnak és ilyenkor a segélyszolgálat is csak korlátozott kapacitással elérhető.
„A Nyugat-Szlovákiai Vízművek 45 000 eurót tudott elkülöníteni összesen 15 nagymegyeri helyszínre, ahol probléma van, de tudjuk, hogy ez nem sokra elég, az emberek pedig tovább szenvednek. A tisztító autó hetente minimum egyszer, de van, hogy kétszer jár az érintett utcába. Párszor ott voltam a tisztításkor és láttam, hogy még mindig sokan beleöntik a zsiradékot a lefolyóba, ami lerakódik illetve megszilárdul az amúgy is szűk átmérőjű vezetékben és még inkább gátolja a víz áramlását. A helyi lakáskezelő vállalat is tisztában van a helyzet súlyosságával, külön véleményezték az ottani hibát, amit ugyancsak csatolunk a petícióhoz és továbbítunk az illetékeseknek”
– mondta el a kezdeményező, Vörös Zsuzsanna.
Hiába a több szóbeli és írásbeli lakossági bejelentés, az önkormányzat is felvette már a kapcsolatot a vízművekkel, de nagyobb változás nem történt, a hibát nem javították ki. Sajnos volt már olyan is, hogy a túlterhelés miatt a családi házaknál visszafolyt a szennyvíz, gejzírként törve elő a vécéből, elöntve a helyiségeket. Az egészségügyi kockázaton túl minden kár a tulajdonosokat terheli, mondván, nem az ő felelősségük.
A petíció célja, hogy legalább 500 ember aláírása összegyűljön, hogy az illetékesekhez eljuttatva ezzel szorgalmazzák az azonnali megoldást. A Zsellér utca Nagymegyer egyik legrégebbi utcája, az áldatlan helyzetről pedig már évek óta tudnak, a helyiek, a városvezetés, a vízművek is, és az utóbbi testületi üléseken is rendszerint felmerült a kérdés.
„A vízművek nagymegyeri illetékesei megtették a tőlük telhetőt, ami az erejükből telt. Ennek a hibának a kijavításához azonban sokkal nagyobb, komolyabb technológia kell, ugyanis a cső nagyon mélyen van eltörve. Mindenképp egy külsős céget kell felbérelni és két utat is le kell majd zárni ahhoz, hogy megkeressék a hibát és hozzáférjenek. Most a felgyülemlett szennyvizet folyamatosan átnyomják a szomszédos utcába, hogy ne torlódjon fel, de ezáltal olykor a környező házak ülepítői is megtelnek, illetve eldugul a szennyvíz elvezetőjük, melyet már saját költségükön kell kitisztíttatniuk. Ez is gond, de ez még a kisebbik probléma annál, mint hogy a szennyvíz visszafolyik a házakba, lakásokba”
– tette hozzá.
A már egy hete elérhető petíciót megtalálhatják helyi üzletekben, boltokban. További információért keressék Vörös Zsuzsannát.
Sebő László, a Nyugat-Szlovákiai Vízművek dunaszerdahelyi üzemegységének igazgatója kérdésünkre megerősítette, hogy tudnak a helyzet súlyosságáról és állandó kapcsolatban vannak Nagymegyer polgármesterével, Soóky Mariánnal. Hozzátette, hogy a probléma elhárításának főleg szakmai okai voltak, többek között a hosszan tartó magas vízszint akadályozta. Ez azonban az utóbbi hetekben a csapadékmentes időjárás miatt jelentősen csökkent. A helyzet dokumentációja a nyitrai központban, a vezérigazgató asztalán hever és szükségállapot kategóriában kezelik.
„Csupán egy-két cég van az országban, akik ezt a javítást meg tudják oldani, de a magas talajvízszint miatt nem tudtak vele foglalkozni. Az utóbbi hónapban a szárazság miatt csökkent ez a vízszint. Két céggel is tárgyaltunk már, akik együttesen fognak a javításon dolgozni. Jelenleg azt várjuk, hogy az illetékesek a szabadságolások után újra visszaálljanak dolgozni”
– összegezte az üzemegység igazgatója.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
