Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős titkára felszólalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Tanácsának 32. miniszteri tanácskozásán, amelyet december 4–5-én Bécsben tartottak, a Helsinki Záróokmány elfogadásának 50. évfordulóján.
A szervezet elnökéhez, Elina Valtonenhez, Finnország külügyminiszteréhez fordulva Gallagher érsek sürgette a szervezetet, hogy „sürgősen és kreatívan újítsa meg alapvető elkötelezettségét a konfliktusok megelőzésére és megoldására”. Ebben az erősen polarizált világban arra hívott, hogy újítsák meg küldetésüket, amely az emberi személy tiszteletén és az 57 részt vevő állam szuverén egyenlőségén alapul. A befogadó szemlélet alapján vissza kell nyerni Helsinki szellemiségét: a nyitottság, a párbeszéd, a megértés, a remény és a kompromisszum szellemét.
A párbeszéd és a béke előmozdítása
A mély megosztottság, a növekvő bizalmatlanság és a biztonság eltérő felfogása, valamint az európai kontinensen újra megjelenő konfliktusok láttán Gallagher érsek a Szentszék aggodalmainak adott hangot. Az ukrajnai háború különös aggodalom forrása: „Ugyanakkor – tette hozzá – nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Ukrajnán túl más részt vevő államok is számos kihívással néznek szembe a biztonság és a stabilitás terén. Ebben a helyzetben
Ezek a kijelentések a pápa törökországi és libanoni apostoli útját követően hangzottak el, amely során a Szentatya éppen azt hangsúlyozta, hogy sürgető „szükség van olyan emberekre, akik előmozdítják, szilárd akarattal és türelmes elszántsággal gyakorlatba ültetik a párbeszédet”. A párbeszéd – tette hozzá a vatikáni titkár – nem tekinthető „a gyengeség jelének, hanem inkább az egyetlen módnak a megbékélés és a tartós stabilitás elérésére”.
A vallásszabadság fontossága
Paul Richard Gallagher kitért a vallásokkal szembeni intolerancia és diszkrimináció formáira, amelyek erősen növekednek:
„A Szentszék üdvözli a nemrégiben közzétett útmutatót a keresztényeket érő gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemről, és bízik abban, hogy az EBESZ végrehajtó szervei az államokkal együtt minden formáját kezelni fogják a keresztények, zsidók, muszlimok és más vallások tagjai elleni intoleranciának és diszkriminációnak, biztosítva számukra az egyenlő figyelmet, elkerülve a részleges vagy szelektív megközelítést.” Kiemelve, hogy a vallásszabadság, a hit megvallásának szabadsága az egyetlen alapvető szabadság, amelyet kifejezetten rögzít a Helsinki Záróokmány, az érsek azt is hangsúlyozta, hogy „a tolerancia önmagában nem az igazi szabadság szinonimája”.
Migráció, emberkereskedelem és a méltóság védelme
Gallagher érsek a migránsok, menekültek és kitelepítettek témájában is világosan beszélt. Bécsi felszólalásának végén éppen a „világos és egyértelmű” nyelvezet használatára hívott a valódi kapcsolatok és párbeszédek fenntartása érdekében.
– hangsúlyozta a Szentszék képviselője, aki megerősítette annak fontosságát, hogy „felismerjük: minden migráns ember, nem pedig puszta statisztikai adat, megérdemli a védelmet, befogadást és az integrációs lehetőségeket”. Kifejezte, hogy a Vatikán elismeréssel tekint az EBESZ folyamatos erőfeszítéseire az emberkereskedelem elleni harc terén, különösen a nők és gyermekek kizsákmányolása ellen, amely többek között olyan gyakorlatokon keresztül valósul meg, mint a béranyaság. E tekintetben erőteljes felhívást fogalmazott meg: „Ezt a modernkori kegyetlen rabszolgaságot nemzeti és nemzetközi szinten összehangolt és koordinált fellépéssel kell felszámolni.”
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
