Az Egyesült Államok új vezetése soha nem látott keménységgel bírálja az Európai Uniót a napokban nyilvánosságra hozott Nemzetbiztonsági Stratégiájában. Christopher Landau, az amerikai külügyminiszter-helyettes szombaton megerősítette a dokumentumban foglaltakat, miszerint Brüsszel politikája „teljesen ellentétes az USA érdekeivel”. A tisztviselő közösségi média bejegyzésében azt állította, hogy az Unió „civilizációs öngyilkosságot” követ el. Landau szerint az EU „cenzúrával, gazdasági öngyilkossággal és klímafanatizmussal” fenyegeti az amerikai biztonságot.
A csütörtökön közzétett hivatalos stratégiában Washington arra figyelmeztet, hogy Európa a „civilizációs eltörlés” rémével néz szembe. A dokumentum szerint ennek oka az, hogy az EU aláássa a politikai szabadságot és a nemzeti szuverenitást. A Fehér Ház úgy véli, ez a folyamat a nemzeti identitás elvesztéséhez vezet. A szöveg kitér arra is, hogy a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén a kontinens húsz éven belül felismerhetetlenné válhat.
Beavatkozás és politikai irányváltás
Az új amerikai doktrína nem csupán helyzetelemzést tartalmaz, hanem aktív beavatkozást is előrevetít az európai politikába. A stratégia célként jelöli meg, hogy segítsenek Európának „korrigálni jelenlegi pályáját”. Ez a gyakorlatban a „hazafias európai pártok” támogatását és az ellenállás növelését jelenti a nemzetállamokon belül. A dokumentum nyíltan ünnepli ezen pártok növekvő befolyását, ami optimizmusra ad okot az amerikai vezetés számára.
Ez a megközelítés komoly aggodalmat keltett a hatalmon lévő európai centrista vezetők körében. Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellárjelölt számára a Trump-doktrína egzisztenciális kihívást jelenthet.
A Fehér Ház stratégiája ugyanis kifejezetten az establishmenttel szemben álló erők, például a német AfD vagy a francia Nemzeti Tömörülés malmára hajthatja a vizet. Az amerikai elemzés szerint a választók kritikus tömege vágyik a saját „európai MAGA” mozgalmára.
A kettős szerep kritikája
Christopher Landau különösen élesen bírálta az európai államok kettős hozzáállását a transzatlanti kapcsolatokhoz. A külügyminiszter-helyettes szerint az országok, amikor a „NATO-kalapjukat” viselik, az együttműködés fontosságát hangsúlyozzák. Amikor azonban felteszik az „EU-kalapjukat”, olyan politikai célokat követnek, amelyek gyakran ellentétesek az USA biztonsági érdekeivel. Landau szerint Washington nem hunyhat többé szemet ezen ellentmondás felett.
Az amerikai tisztviselő úgy fogalmazott: nem tehetnek úgy, mintha partnerek lennének, miközben ezek a nemzetek hagyják, hogy egy „nem választott bürokrácia” Brüsszelben romboló politikát folytasson. A bírálatok felerősödtek azután, hogy az EU jelentős bírságot helyezett kilátásba Elon Musk X nevű platformjával szemben. A szólásszabadság kérdése így központi elemmé vált a diplomáciai feszültségben.
Brüsszeli és tagállami reakciók
Az európai vezetők reakciója a kemény szavak ellenére visszafogottnak mondható. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője igyekezett tompítani az éles kritikák élét. A dohai fórumon Kallas kijelentette, hogy továbbra is az Egyesült Államok Európa legfőbb szövetségese, és össze kell tartaniuk. Ugyanakkor elismerte, hogy a bírálatok egy része igaz lehet, például az, hogy Európa „alábecsülte saját erejét” Oroszországgal szemben.
Körkép-vélemény:
Tipikus diplomáciai színvonal az baltiak részéről. Kallas személyesen (férjén keresztül) és észt miniszterelnökként is komoly pénzügyi és gazdasági előnyökre tett szert (maga és Észtország számára) az EU háborús politikájával. Kinevezése az EU-főképviselőjévé azután történt, hogy nem lehetett többé miniszterelnök a hazájában kirobbant botrány miatt. Férje ugyanis a szankciós politikát meglovagolva, azokra kínált kerülőutakat, nem kevés hasznot realizálva ezzel. Sokan úgy gondolják, hogy azért lett az észt exminiszterelnökből uniós főképviselő, mert érdekei biztosítják, hogy soha ne adja fel háborúpárti pozícióját. A mostani érvelése, hogy „Európa alábecsülte magát”, magyarul azt jelenti, hogy az észtek nagyon szeretnék, ha kitörne egy nagyobb háború, és elbánhatnának az oroszokkal, esetleg meg is szabadulhatnak nagyszágú orosz kisebbségüktől…
Az Európai Bizottság határozottabban reagált a szuverenitást érintő kérdésekre. A testület szóvivője leszögezte: az EU-t érintő döntéseket, beleértve a szabályozási autonómiát és a szólásszabadság védelmét, magának az Uniónak kell meghoznia.
Michael McGrath biztos hangsúlyozta, hogy bár partnereiknek joguk van a véleményükhöz, ők sem kommentálják az USA belügyeit (ez nem igaz, az EU több tagállama Trump ellen kampányolt a 2024-es elnökválasztás kampánya idején – a szerk.).
Johann Wadephul német külügyminiszter a szólásszabadság kapcsán megjegyezte: nem hiszi, hogy bárkinek tanácsokat kellene adnia nekik ebben a témában.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Geert Vanden Wijngaert
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
