A szegedi Pasztorális Helynökség és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Intézete (SZEKI) szervezésében közös adventi gyertyagyújtásra, lelki délutánra jöttek össze a Pasztorális Helynökségen, a püspökségen és a Szegedi Dóm Látogatóközpontban dolgozó munkatársak december 2-án.
A Szegedi Dóm Látogatóközpontban tartott lelki délután bevezetőjében a résztvevők megoszthatták egymással az elmúlt napokban megtapasztalt örömeiket és az adventi időszakra kitűzött céljaikat.
Az egymásra hangoló rövid beszélgetést követően a délután közös énekléssel és gyertyagyújtással folytatódott.
Ezután Serfőző Levente szeged-felsővárosi plébános, oktatási püspöki helynök, a SZEKI főigazgatója köszöntötte a résztvevőket. „Az advent kicsit hasonlít ahhoz a téli, ködös, Tisza-part menti reggeli sétához, mely során a híd távolról még láthatatlan, egészen ködbe burkolódzik, majd közelebb haladva egyre több részlet feldereng, míg közvetlen közelről végül teljesen fel nem tárul a szemünk előtt” – fogalmazott.
A lelki program meghívott előadója Szabó Kármen Ráhel domonkos nővér, a hódmezővásárhelyi Rózsafüzér Királynéja Konvent szerzetesnője volt. Előadásának központi témája a fény, a világosság volt.
A Teremtő Isten első szavai is ezek voltak: „Legyen világosság!” (Ter 1,3) – mondta Ráhel nővér. A születés című filmből vett példákkal érzékeltette, hogy a tiszta szívű emberek tekintetüket felfelé, a fény felé irányítják, mint ahogyan a három királyok is tették, amikor az eget kémlelték.
A domonkos szerzetesnővér a továbbiakban arról az érdekes csillagászati jelenségsorozatról beszélt, amit feltételezhetően valóban láthattak Perzsiában a bölcsek házához tartozó csillagászok, amelyek elindíthatták őket Jeruzsálem felé, és amely kijelölte Jeruzsálem felől nézve Betlehemet is.
Az előadás után a résztvevők kis csoportokban osztották meg egymással az elhangzottakkal kapcsolatban felmerült gondolataikat, valamint az advent kapcsán az esetleges bizonytalanságaikat, kihívásaikat.
A program végén Kondé Lajos pasztorális helynök egy családi legendán keresztül mutatta be, hogy a régmúlt időkben – utcai lámpák hiányában – esténként mennyire fontos volt az egy-egy ablakba kihelyezett lámpás ahhoz, hogy egy gyermek hazataláljon a családi házhoz.
Nekünk is törekednünk kell, hogy találjunk olyan meghatározó pontokat, eseményeket, célokat életünkben, amelyeket reményt adó lámpásként követhetünk adventi készületünk során.
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
