A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy milyen nehézségekkel néz szembe az intézmény a kicsi elhelyezésével kapcsolatban az ismeretlen származása miatt, valamint hogy az állatkert mi mindent tud tenni a folyamat segítése érdekében.
Mint arról az Infostart is beszámolt, illegálisan tartott kölyöktigrisre bukkantak a rendőrök egy 40 éves férfi tiszafüredi házában, ahová egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja miatt mentek ki. A tulajdonos ellen természetkárosítás, valamint veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése miatt eljárás indult. A tigris a Fővárosi Állatkertbe került, ahol megvizsgálták és egészségesnek találták, azt viszont genetikai vizsgálatnak kell megállapítania, hogy melyik alfajhoz tartozik, vagy milyen hibrid.
„A nyomozó hatóság keresett meg bennünket, hogy egy tigris került a látókörükbe. Azt, hogy ő milyen tigris, pontosan még nem tudni, de valószínűleg különböző alfajok hibridje”
– mondta az InfoRádióban Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Azt is elmondta, hogy 2-3 hónapos körüli lehet a kicsi, és egyébként egy tüneményes teremtés, de pont ez is az egyik probléma, hogy az emberhez van szocializálódva és emiatt problémákat okozhat a más tigrisekhez való szoktatás.
Az állatkert-igazgató kijelentette, egészen biztos, hogy a kistigrist illegálisan szerezték be. Ugyan egy másik eljárás mellékszálaként bukkantak rá, ebben az ügyben is nyomozás indult. Nem rendelkezik semmilyen, a származását igazoló dokumentummal, mikrochippel, utóbbival is a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai látták el. A szakember szerint a kicsi későbbi elhelyezésénél is gondot fog okozni az igazolhatatlan eredete, és genetikai vizsgálatra is szükség lesz, hogy egyáltalán kiderüljön, tiszta alfajú-e. A főigazgató erre igen kevés esélyt lát. Sós Endre másfelől kijelentette:
egyelőre annyi szögezhető le az állattal kapcsolatban, hogy egészséges, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult, és már dolgoznak a végleges elhelyezésén.
A szakértők nem tudják megtippelni, hogy adott esetben milyen alfajok hibridje lehet a kölyök, és a főigazgató szerint a tenyészprogramokban emiatt nincs sok esély az elhelyezésére, mert ezeknél fontos az alfajok genetikai tisztasága. Ezek egyfajta védőhálóként működnek, és hibrid nem kerülhet beléjük.
Az viszont tény, hogy feltételezett „keverék” mivolta ellenére ugyanúgy védett állat, a nemzetközi CITES egyezmény hatálya alá tartozik, emellett különösen veszélyes is, így az állatkertek is csak a megfelelő engedélyek birtokában tarthatják.
Sós Endre kijelentette, egyáltalán nem mindennapi, hogy ilyen vadállat bukkanjon elő.
Ő maga 30 éve dolgozik a Fővárosi Állat- és Növénykertnél, és ezen kívül még csak egyszer fordult elő talált oroszlán, egyszer pedig párduc. Mint megjegyezte, azt is lehetne mondani, hogy körülbelül 10 évente bukkan elő így, háznál tartott nagymacska. Más, engedély nélkül tartott állatokra is bukkantak már rá így, ő maga is több esetben segédkezett mentésekben.
Mint mondta, az illegális állatkereskedelem, az állatcsempészet nagyon is létező probléma, és nem csak élő állatokkal üzletelnek, sőt olykor egészen szörnyű dolgokat művelnek az állatokkal. Vagyis biztos, hogy van az ilyesmire kereslet, de szerencsére nem túl gyakori, és egy ilyen eset még a sokat látott szakemberek számára is megdöbbentő, szokatlan.
A főigazgató kijelentette: ötlete sincs, hogy mi lehetett az illető elképzelése azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogja tartani a tigrist, ha megnő. Az állatkert munkatársai ott voltak, látták, hogy milyen körülmények között tartotta az illető a kicsit, a hely „finoman szólva se volt alkalmas”, biztonságos.
A dolog néhány hónapon belül biztosan életveszélyessé vált volna, de a pontos részleteket csak a rendőrség által őrizetbe vett személy tudja elmondani.
Sós Endre arról is beszélt, hogy a jogszabály szerint a magyarországi állatkertek mentőhelynek számítanak. A Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta dolgozik a hatóságokkal együttműködve az elkobzott, lefoglalt állatok befogadásán, állatorvosi ellátásán a kulisszák mögött. Volt már dolguk több száz szárazföldi teknőssel, papagájokkal, tukánokkal, az említett oroszlánnal és párduccal, különböző majmokkal, tehát a vadállatok igen széles palettájával.
A lefoglalt illegálisan tartott állatok esetén a folyamat először az egészségügyi állapot felmérésével kezdődik, adott esetben a gyógykezelésével folytatódik, majd pedig megpróbálják őket valahol elhelyezni. Ehhez jól jön a különböző állatkertek, mentőhelyek nemzetközi hálózata, amelyek esetleg befogadják a megmentett állatot. Hangsúlyozta: a kistigris esetén nagyon nehéz a helyzet az ismeretlen eredet és genetikai státusz miatt, az állat ráadásul emberekhez szocializálódott.
Nyilván nem az a cél, hogy „szobatigris” legyen, hanem az, hogy tigrisként élhesse a következő 20 évét
– húzta alá a főigazgató, megjegyezve, hogy ez nem könnyű feladat az állatkert számára. Viszont az intézmény mindenben együttműködik a hatóságokkal, hogy megszülethessenek azok a határozatok, engedélyek, amelyek lehetővé teszik, hogy a nagymacska adott esetben külföldre szállítható legyen.
A genetikai vizsgálat kapcsán az intézményvezető a helyzet bonyolultságáról beszélt, ugyanis a magyarországi laboratóriumok nincsenek arra felkészülve, hogy véletlenül megtalált tigriseket azonosítsanak. Az állatkert jelenleg olyan laboratóriumokkal dolgozik, amelyek például vadmacska-házi macska hibrideket vizsgálnak a mentési programban, és nekik igyekeznek szükség esetén segíteni a megfelelő kontrollminták beszerzésében. A Fővárosi Állat- és Növénykert szibériai tigriseket tart, de szükség lehet például szumátrai tigrisek genetikai mintájára is ahhoz, hogy ezeket össze lehessen hasonlítani.
Jelenleg csak valószínűsítik, hogy a megtalált kölyöktigris nem alfaj-tiszta, de ez majd csak a vizsgálatok végeztével jelenthető ki biztosan.
Sós Endre szerint szinte biztos, hogy nem a Fővárosi Állat- és Növénykert lesz a kicsi végső otthona, hiszen itt szibériai tigriseket tartanak, amelyek sikeresen szaporodtak is áprilisban. És épp az a probléma, hogy a budapestihez hasonlóan a legtöbb állatkert nem tart fenn üres tigriskifutót az ehhez hasonló esetekre. Nyugat-Európában lehet esetleg néhány olyan menhely, ahol van valamennyi szabad kapacitás. Esetleg az merülhet most fel, hogy valamelyik állatkert, ahol eddig nem volt ilyen, tervez tigrisbemutatót és épít majd egy alkalmas kifutót, ám ez komoly befektetés, főleg a biztonsági követelmények miatt. Vagyis jelenleg senki sem kapkod a kistigrisért, bármilyen aranyos is.
Jelenleg kihívás a budapesti állatkert számára, hogy addig is hogyan tartsák szakmai és állatjóléti szempontból megfelelően a kölyköt, hiszen idővel meg fog nőni. A főigazgató leszögezte: a probléma meg fog oldódni, de most még nem tudni, hogyan és mikor.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
