Czégény Cintia a világbajnoki címe után: Alaposan ki voltam éhezve a sikerre Lencsés Zoltán2025. 12. 03., sze – 14:07
Magyarországon nem kapott elég segítséget, de szlovák színekben megnyerte a legrangosabb kick-box-szervezet (WAKO) világbajnoki címét. Czégény Cintia nemrég tért haza Abu-Dzabiból, ahol verhetetlennek bizonyult a 48 kg-os kategóriában.
Magyar anyanyelvűként, szlovák színekben, egy kassai kick-box klub kötelékében lett világbajnok. Mi a teljes igazság a nemzetiségi kérdésben?
2003-ban születtem Budapesten, magyar állampolgár vagyok, de már be van adva a kérelmem a szlovák állampolgárságért. 2023 óta képviselem Szlovákiát hazai és nemzetközi versenyeken. Az előzményekről azt érdemes tudni, hogy a Magyar Kick-box Szövetség nem kezelt engem és az edzőmet kimagasló versenyzőként, és nem kaptuk meg azt a bánásmódot, amit megérdemeltünk volna, annak ellenére sem, hogy az Európai Játékokon bronzérmes lettem, és beírtam magam a magyar sporttörténelembe. Nem kaptuk meg azokat a feltételeket sem, amelyekkel egy világszintű versenyre tudtunk volna készülni. Kénytelenek voltunk körbeérdeklődni a világban, hogy nyugodt körülmények között, világszintű versenyzőkkel tudjak készülni, a megfelelő feltételekkel. Az e-mailünkre először Onuščák Péter, egy kassai klub elnöke figyelt fel és válaszolt, vele és Harajda Józseffel 2023 januárjában egyeztettünk Kassán. A többi már történelem, azóta folyamatos az eredményes együttműködés a Guard Košice kick-box klubbal. Szlovákul néhány szót tudok és bizonyos dolgokat már megértek. Próbálom elsajátítani, de magyar anyanyelvűként a szláv nyelvek nem épp egyszerűek.
Még mielőtt fejest ugranánk a világbajnokság részleteibe, meséljen kicsit a kezdetekről. Mikor és hogyan csöppent bele a kick-box világába?
A sportpályafutásom tizenegy évvel ezelőtt kezdődött. Az öcsém szeretett volna valamilyen küzdősportot kipróbálni, és a lakóhelyünktől 15 kilométerre volt egy tekvandóklub, ahová elment, majd javasolták neki, hogy én is csatlakozzak. Szerelem volt első látásra: beleszerettem a tekvandóba, viszont kevés benne a „küzdős” rész, én pedig nagyon küzdős-bunyós típusú csaj vagyok, így váltottam kick-boxra, úgy hat-hét évvel ezelőtt. A küzdősportok világába tehát az öcsém által kerültem be, így neki is sokat köszönhetek.
Az idei világbajnokságra, Abu-Dzabiba már komoly tapasztalattal, világkupa-győzelmekkel a háta mögött érkezett. A második helyen állt a világranglistán, ennek megfelelőek voltak az elvárásai?
Természetesen magas elvárásaim voltak, tizenegy éve álmodoztam a világbajnoki címről. Eddig valamilyen oknál fogva nem jött össze a siker: szinte törvényszerű volt, hogy minden világ- vagy Európa-bajnokságon az utolsó három-négy másodpercben talált el az ellenfelem, vagy épp a bírók hol véleményesen, hol igazságosan megítélték a győzelmet másnak. Szóval alaposan ki voltam éhezve a sikerre. A mezőny nagy részével már találkoztam korábban, és az idei versenyeken még veretlen voltam, szóval számítottam a jó eredményre. Természetesen azzal is tisztában voltunk, hogy a formám miatt készülnek rám és elemezni fognak engem az ellenfelek, hiszen a legrangosabb világversenyről van szó, a tét pedig hatalmas.
Döntős ellenfelét, a lengyel Aleksandra Madraszewskát korábban már legyőzte. A fináléra készülve ez mekkora önbizalmat adott?
Nyilván mindig van egyfajta drukk a mérkőzés előtt, de próbáltam azt mondogatni magamnak, hogy ez csak egy sima meccs, nem egy világbajnoki döntő. Az edzőm szokta mondani, a rántott hús egy Michelin-csillagos étteremben, gyémánttányéron is rántott hús, meg otthon, műanyag tányéron is az. Szóval próbáltam elengedni a világbajnoki címmeccshez kapcsolódó terhet, és ezt sikerült is elérnem. Lazának éreztem magam a döntőben, egy nagyon jó meccset vívtunk a lengyel lánnyal, aki egyébként első a világranglistán, tavaly Európa-bajnok volt és rengeteg érme van, szóval méltó ellenfél volt.
A győzelem utáni videójában sok érdekes dologról mesélt, például arról, hogyan futott több réteg ruhában az abu-dzabi melegben, hogy beleférjen a 48 kilogrammos kategóriába. Mekkora kihívást jelentett a fogyasztás?
Az én alap sétáló súlyom úgy 54-55 kilogramm. Mi viszont azt is nézzük, melyik súlycsoportban van a legjobb esély világbajnoki címet nyerni, és láttuk, hogy a 48 kilogrammos kategória az nagyon feküdne nekem. A vb előtt két-három hónappal kezdtem visszafogyasztani, ami az esetemben napi húsz kilométer futást jelentett, tízet reggel és tízet este, vagy ehhez hasonló mennyiségű ugrálókötelezést, ha épp alkalmatlan volt az időjárás a futáshoz. Napi három-négy edzéssel készültem, és odafigyeltem az étkezésre is. Jól sikerült a dolog, 47 és fél kilóval mérlegeltem először, aztán nyilván az ember visszatölt, eszik és iszik egy jót, ami máris plusz másfél kilót jelent. Próbáltam tehát mindig 49 kiló alatt maradni, és ha fölötte voltam, beöltöztem és kimentem futni Abu-Dzabiban a melegbe, ahol az időjárás kedvező volt a fogyáshoz. Eléggé nehéz napok állnak mögöttem.
A világbajnoki aranyéremmel teljesült az álma, de hogyan látja a jövőt? Hogyan tovább, illetve van-e ennél is feljebb?
Csodálatos érzés volt átélni a győzelmet. Fontos megjegyezni, hogy a kick-box már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is elismert sportág, a 2028-as olimpiai programba például jó esélye volt bekerülni, de végül nem így lett, viszont arra nagyon nagy esély van, hogy a 2032-es programban ott legyen. Szóval számomra az olimpiai győzelem a legnagyobb cél. Illetve a 2027-es Európai Játékok programjában is benne lesz a kick-box, hamarosan kiírják a súlycsoportokat és a szabályrendszert, ott szeretnék Európa-bajnok lenni, majd címet védeni.
Érdekes
Szlovákiának nem ez az első kiugró „magyaros” sikere kick-boxban:
Csölle Gergely (1972–2005) 2000-ben a profi WKA szervezet amatőr világbajnoka lett, később pedig volt vb-harmadik és Eb-második is.Kozel Róbert (1977–) 2004-ben vb-t, egy évvel később pedig Eb-t nyert.Tóth László (1978–2012) kétszeres vb-ezüstérmesnek (2003, 2011) és egyszeres Európa-bajnoknak (2005) mondhatja magát. Szlovákiai kick-box sikerek korábbról
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
